Itt a Telex tíz kedvenc karácsonyi gyerekkönyve

A karácsony a legtöbb gyerek számára az év leginkább várt időszaka. Nem meglepő, hogy született csomó olyan karácsonyi könyv, melynek témája a karácsonyi ünnepkör, az azt belengő csodavárás, netán a tél. Így most ünnepváró gyerekkönyvekből mazsolázgatunk. Mivel legfeljebb tíz könyvet szerettünk volna bemutatni, a lista nem teljes, de egyrészt alul felsoroltunk még néhányat, másrészt jövőre újra jövünk. A lista a legkisebbektől halad a nagyobbak felé.

1. Julia Donaldson: Bot Benő

„Nem bot vagyok csak, hanem Bot Benő. Bot Benő! És most mennék, kérem, várnak csemetéim és a feleségem.”

A Julia Donaldson – Axel Scheffler-birodalom egyik legjobban sikerült darabja a Bot Benő. Egy családjától tavasszal elragadott, érző szívű bot apuka sorozatos megpróbáltatásokkal teli sodródását énekli meg, akiből (spoiler!) karácsonykor kis híján tűzifa lesz, azonban végül inkább megmenti a kéményben rekedt Mikulást. A Mikulás ezek után szépen hazarepteti Benőt, aki boldogan öleli keblére szeretett családját.

Izgalom, humor, fordulatok, balladai ismétlődések (lásd első mondat) és megnyugtató hepiend; legalább ennyi minden van a Bot Benőben, meg még több is: megható történet a karácsony valódi jelentéséről, hiszen épp a szeretet ünnepén ér véget a családfő odüsszeiája. „Apu nélkül semmit nem ér a karácsony.” Nem lehet Julia Donaldson – Axel Scheffler-sorozatról beszélni anélkül, hogy meg ne említsük: Papp Gábor Zsigmond ritmikus, gördülékeny verselése – mint a szerzőpár minden magyarul megjelent művében – itt is zseniális.

Kinek? Ovisoknak, de a nyelvezet és a humor miatt tulajdonképpen bárkinek.

(Pagony, 2023, 2990 Ft)

2. Marék Veronika összes téli könyve, de főleg a Prémszakáll és Torzonborz

Marék Veronika meséiben az (egyik) egészen zseniális vonás az, hogy úgy ad át apró olvasóinak alapvető civilizációs, erkölcsi, társas viselkedésbeli és egyéb normákat, hogy semennyire nem didaktikus, szájbarágós vagy tanító nénis, az üzenet inkább kis búvópatakként csordogál az adott történet alatt. „Egész életemben nagyon tartózkodom attól, hogy bármiféle tudatos üzenetet mondjak a gyerekeknek, még ha vágyom is rá. […] Ha egy mese jó, akkor annak van üzenete. Nem kell külön belerakni pedagógiai szempontot vagy pedagógiai mondatokat” – mondta korábban a Telexnek.

A Kippkopp karácsonyában például állhatatosan tanítgatja a csillag a türelmetlen gesztenyegyereket, miközben együtt fedezik fel a karácsonyt; a Kippkopp a hóban-ban a rászorulók megsegítése, a kitartás és a barátság van a fókuszban. És a 2024-ben megjelent Prémszakáll és Torzonborzban pedig – Baranyai (b) András egészen fantasztikus, részletgazdag, vintage, de mégis nagyon modern rajzaival, melyek remek szimbiózisban állnak a történettel – az állhatatosság, a bizalom, a felelős állattartás fontossága és – mint az írónő minden könyvében – a felebaráti szeretet kérdései jelennek meg.

A karácsony előtti rohangálós időszakban járunk, amikor egy magányos, idős, szórakozott professzor találkozik egy megunt fekete kutyával, akit épp az ünnepek előtt tettek utcára. A kutya szeretne mellé szegődni, a prof azonban vonakodik, ám végül – hiszen advent időszaka van – minden a lehető legjobbra fordul. Egyszerű, de meghatóan szép történet egyszerű és szerethető karakterekkel, csodálatosan letisztult nyelvezettel. Ahogy Marék Veronikánál ez lenni szokott, itt sem a jó és rossz áll egymással szemben, a vége pedig természetesen hepiend.

Kinek? Hároméves kor fölött, alsó tagozat elején.

(Pagony, 2025, 3990 Ft)

3. Gunhild Sehlin: Mária kis szamara

Ez az évről évre visszatérő, legkedveltebb karácsonyi olvasmány nálunk, és ugyanúgy hozzátartozik az advent időszakához, mint a gyertyák, a naptár vagy az izzadás a tömött üzletekben. Érdekes, hogy míg a svéd szerző könyve a hazájában és például Németországban is a nagy karácsonyi klasszikusok közé tartozik, nálunk kevésbé ismert. Kétféle magyar kiadásban jelent meg, az egyikre le lehet csapni online az egyik nagy kereskedőnél, a másikat – ez van meg nekünk is – most például itt találtam meg.

A kedves, lírai történet Mária és József életének Jézus születése előtti szakaszát és a betlehemi utat meséli el a szamár szemszögéből. A kis makacs csacsit az eredeti gazdája haszontalannak tartja, majd Máriához és Józsefhez kerül, ahol Mária szeretetének és gondoskodásának köszönhetően kivirágzik. Idővel fontos feladatot kap: a terhes Máriát és Józsefet kell elkísérnie Názáretből Betlehembe. Szerencsére a történet nem csap át se giccsbe, se túlzott fennköltségbe, inkább szívmelengető, helyenként izgalmas. Nem lepett meg, hogy Gunhild Sehlin svéd, ahogy az sem, hogy előbb hazájában dolgozott tanítónőként, majd fogyatékkal élő gyerekekkel foglalkozott Jeruzsálemben, később Jordánia fővárosában, Ammánban. Remek felolvasós könyv az advent időszakára, világi neveltetésű és keresztény gyerekeknek egyaránt.

Kiknek? Érettebb nagycsoportosoknak, kisiskolásoknak és akár valamivel nagyobbaknak is.

(Ecclesia Szövetkezet, 2015, 2300 Ft)

4. Etta Kaner: Isznak-e forró csokit a békák?

Olyan gyerekkel még nem találkoztam, aki ne értékelné a humoros történeteket, ebben az állatos téli ismeretterjesztő könyvben pedig a humor egyszerre van jelen a szövegben és az illusztrációban. Az Isznak-e forró csokit a békák? (melynek alcíme: Éljük túl a hideget!) témája és annak kifejtése is minimalista: példák sora arról, hogyan alkalmazkodnak az állatok a hideghez. Végtelenül jópofa ismeretterjesztés-, vagy még inkább tudásmorzsa-gyűjtemény, melynek felépítése vagy szerkezete nagyjából így fest:

Kérdés: Csinálnak ezt vagy azt az állatok télen?
Válasz: Igen. / Nem.
Vers: Indoklás és rövid kifejtés.

Olvastam másféle véleményt is, de nekem kifejezetten bejött a Lackfi-fordítás, azzal, hogy nem polírozza irodalmi fennköltségig a verselését, pont olyan laza, vicces és kortárs, mint az illusztrációk. Itt egy példa, ahogy a pingvinekről ír: „Egyre beljebb döcögve bejut a belső körökbe, így mozog a banda körbe-körbe pörögve örökre.” A könyvet jegyző Etta Kaner is pedagógus: Torontóban él, általános iskolai tanárnő, és tanulási nehézséggel élő gyerekekkel is foglalkozik – még jó sok fordításra váró remek könyve van.

Kiknek? Ovisoknak és a kisiskola első egy-két évében.

(Móra, 2020, 1999 Ft)

5. Varga Katalin: Hófehérke karácsonya

Ez is egy örök klasszikus: Varga Katalin (Gőgös Gúnár Gedeon, Mosó Masa mosodája, Én, Te, Ő) és F. Györffy Anna közös alkotása. Ez volt a grafikusművész utolsó könyvillusztrációja, és a születésének 110. évfordulóján, idén karácsonyra ismét kiadták.

Ötletekkel és humorral teli ez a mesekönyv is; az értékelések alapján sokak nagy kedvence. Látszik, hogy a szerző alaposan ismeri a gyermeki lélek működését, és szeretetteljes jóindulattal viseltetik iránta. Az alapötlet is jó: mi történik Meseországban olyankor, amikor a mesehősök többsége már túl van a sztoriján, vagy még előtte jár (Csipkerózsika a kakukktojás, egyben egy visszatérő geg, mivel a teljes könyvet végigalussza), és egyebek mellett azt is megmutatja, ki hogyan készül a karácsonyra. A történet ugyanakkor nem annyira kidolgozott, az első nagyjából harminc oldal után, ami leginkább az aranyos Karácsonyfiról szól, inkább csak jó ötletek és gegek gyűjteménye. Ez abból is látszik, hogy kicsit nehéz utólag összefoglalni a cselekményt, mégis nagyon derűs és szórakoztató mesekönyv csodálatos rajzokkal. És kifejezetten jól öregedett.

Kedvenc mondatom Meseország lakóiról: „Azért, mert Trapp Jancsinak fekete álarca van, nem kell tőle tartanod. A szigetlakók szeretnek jelmezben közlekedni. Ám ha hazaérnek, a jelmezt leveszik, lezuhanyoznak, fogat mosnak, és kivétel nélkül mind pizsamában alszanak.”

Kinek? Inkább 6+.

(Móra, 2025, 4499 Ft)

6. Sven Nordqvist: Lesz nemulass, Findusz!

Miután a létező összes Pettson- és Findusz-könyvet kivettük a könyvtárból, egyik novemberben befutott hozzánk ez a karácsonyi meseregény. Összesen 17 fejezet, ami a teljes adventi időszakban kitarthat, főleg ha egy-két napot átugrik a felolvasó.

Svéd vidéki idillben éldegél Pettson: afféle régimódi, jóindulatú szaki-agglegény, akikből sajnos már egyre kevesebbet ismerhetnek a gyerekek, és akinek a műhelyében, házában és akörül mindenféle izgalmas tárgy és lény felbukkan. Findusz neve beszédes: talált macska, mondjuk, hogy Pettson izgága, szertelen pótgyereke, akinek Pettson sok mindent megenged, ám ha kell, biztonságos határokat is szab neki.

Ráérős, lassú, örököld történet, melyben egyetlen cselekményszál fut: Pettson agyal, farigcsál és titkolódzik, hogy Findusznak egy valósághű mikulásgépet barkácsoljon össze, aztán jön a valódi meglepetés. A történetet átlengi az advent izgalma, titokzatossága és a gyermeki csodavárás. A képeket a szerző jegyzi, csodálatos, részletgazdag kézműves kidolgozottsággal, rengeteg humorral, itt-ott groteszk elemekkel.

Kinek? Inkább 6+ (de nem félős kisebbeknek is).

(General Press, 2025, 5490 Ft)

7. Wéber Anikó: Hanga régi karácsonyai

Ünnepváró képeskönyv ez is, sokak számára a nagybetűs karácsonyi könyv, mely a közmondásos boldog békeidők hangulatát idézi. Eleinte tartottam tőle, hogy a témája és az illusztráció nagyon lányos/tündéres/szépelgő lesz, és ezért elveszítjük majd a fiam érdeklődését, de ez szerencsére nem így történt.

Hanga, a hópihelány voltaképp időutazó, akit nagyon érdekel a karácsony körüli időszak, ezért mindig olyankor hullik le a földre, és mindig más történelmi korba pottyan: Mária Valéria hercegnőhöz Gödöllőre, Andrássy Gyula főlovászának kisfiához, Szendrey Júlia otthonába, egy régi magyar faluba, ahol a falusi Betlehemben vesz részt, és a jelen Budapestjére. Megnézi, ki hogy ünnepel, gyerekekkel ismerkedik, segít nekik, és fokozatosan megismeri a karácsonyt. Voltaképp egy kultúrtörténeti-néprajzi ismeretterjesztő meseregény ez.

Sokan méltatják a Keszeg Ágnes által jegyzett békebeli képeket, az én ízlésemnek képeslapszerűen kimerevítettek, a figurák pedig viaszbábú-szerűek; de abszolút értem, miért vált sokak kedvencévé. A könyv pedig nem ér úgy egyszerűen csak véget: utolsó lapjain további ismeretterjesztés, karácsonyi öltöztetőbabák (kivágható ruhákkal) és egy szakirodalom-jegyzék is helyet kapott.

Kiknek? Kisiskolásoknak és felfelé.

(Pagony, 2021, 4500 Ft)

8. Margit Auer: Mágikus állatok iskolája – Behavazva

Olyan, mintha a karácsonyi könyvek piacán csak addig az életkorig lenne bőség, amíg a gyerekek hisznek a téli ünnepkörrel kapcsolatos misztériumban. Mintha mihelyt a Jézuska, az angyalok, a Télapó, a rénszarvasok, a krampusz, a manók és a többiek lekerülnek a terítékről – mivel a gyerekek rájönnek, voltaképp ki csempészi a csizmába a Mikulást, a fa alá pedig az ajándékokat –, a szerzők is úgy lennének vele, hogy akkor a karácsony pipa, léphetünk tovább. Akad azért néhány szerző, aki másképp gondolkodik; ilyen például a Mágikus állatok sorozatot jegyző Margit Auer. Ez az egyetlen könyv ebben a cikkben, amit nem olvastam, így a lányomat kértem meg, hogy mondja el, miért jó ez a könyv. Mint megtudtam, izgalmas, az összefogásról és a barátságról szól. És ennek a könyvnek is, mint oly sok német mesekönyvnek, a remek magyar fordítását Nádori Lídiának köszönhetjük.

A cselekmény még épp a téli szünet előtt játszódik, amikor az osztály Miss Cornfield vezetésével annyira belemerül a karácsonyi süteménysütésbe, hogy nem veszi észre, hogy időközben jelentős hó hullott a Winterstein iskola körül, ők pedig a sulival és a mágikus állataikkal együtt a hó fogságába kerültek. Juri, a pingvin természetesen boldog, de ez nem mondható el a teljes közösségről.

Kinek? Úgy 7 éves kortól kábé 11 éves korig.

(Babilon, 2021, 3990 Ft)

9. Sophie Jomain: Egy ​szív karácsonyra

Piros, zöld és arany: a borítón egy szív, egy hegy és fagyal – nem árul zsákbamacskát a szerelmes regény francia szerzőnője, amely nem csak megjelenésében maxolja ki a karácsonyi tematikát, tekintve, hogy a szerkezete egy adventi naptáré. Kis ablakok helyett 24 fejezetet kell késsel felvagdosni. Úgy a harmadik után ez már elég jól ment, aztán kifejezetten rákaptam a nyeszetelésre, kellemes, zen tevékenység, lelassítja az embert. Ahogy a könyv is: átlagosan 12 oldalra porciózott olvasnivaló per nap.

Tinédzser vagy young adult szerelmi történet ez, és bár amikor ezt a cikket leadom, az aktuális dátum miatt még a felénél sem kellene járnom, a kritika érdekében végigolvastam. Könnyed, romantikus, irodalmi mélységektől mentes olvasmány, és bár a főszereplő szűk két évvel korábban szívátültetésen esett át, és emiatt a háttérben végig ott motoszkál valamiféle vészjósló tragédia lehetősége, még sincs benne nagy dráma, a vége pedig természetesen hepiend. Mondjuk, hogy egy karácsonyi hygge-történet a francia Alpokban sok hóval, síeléssel és szerelemmel. Ha most lennék 17 éves, biztosan érdeklődve olvasgatnám egy karácsonyi fürdősóval szétillatosított kádban ázva, könnyeimet törölgetve.

Kinek? 16+.

(Móra, 2025, 9999 Ft)

10. Katy Flint: A diótörő

Egyszerűen nincs karácsony Diótörő nélkül. November végétől január közepéig elég csak bemenni egy random dekorációs vagy mütyürkeboltba: több tucat diótörőszempár mered ránk. Nem meglepő, hogy E. T. A. Hoffmann Diótörő és Egérkirály című meséje (mely aztán a Csajkovszkij színpadi műve alapján terjedt el a világon) nagyon sok magyar és külföldi szerző átiratában megjelent már.

Most mégis egy olyan változatot ajánlok, amely hangulatában ugyanúgy 100 százalék karácsony, mint az előző könyv: ez pedig a Klasszikus zenemesék sorozatban megjelent A diótörő. Albumokkal vetekedő mérete, vizuális megjelenése és a gombnyomásra oldalanként felcsendülő Csajkovszkij-dallamok együtt esszenciális karácsonyélményt adnak ki.

A gyerekirodalom Magyarországon mindig nagyon szövegközpontú volt, ebben a Diótörő-adaptációban azonban egy-egy oldalpáron legfeljebb 1:8-hoz a szöveg és a kép aránya, és még a szerző, Katy Flint neve sem olvasható a borítón, csak az illusztrátoré, aki Jessica Courtney-Tickle. A kevés szöveg ellenére mégsem hiszem, hogy a szülők vagy a gyerekek csalódnának benne.

Kinek? Bárkinek, aki már nem tépi szét a könyveket.

(HVG Könyvek, 2021, 8900 Ft)

Megjegyzés: ha ovis vagy kisiskolás gyereknek olvasunk, érdemes előre átfutni a kiválasztott könyvet, vagy elolvasni a kritikákat, hogy kiderüljön, vajon a családi hiedelemvilágunknak megfelelően zajlanak-e benne az események. Ilyenek, mint hogy hogyan kerül a lakásba a karácsonyfa, ki díszíti fel azt, ki hozza az ajándékokat satöbbi. Ha kell, egy-két évig nagyvonalúan átugorhatjuk a leleplező oldalt, vagy takarózhatunk azzal, hogy „nálunk ez így és így van, de más országokban más a szokás, Angliában például a kéményen át érkezik a Télapó”.