Civilekkel menne az állatkínzás ellen Budapest állatvédelmi megbízottja

Van, aki szerint csak pótcselekvés volt Karácsony Gergely részéről az ön kinevezése. Miért van szükség Budapesten állatvédelemért felelős főpolgármesteri megbízottra?

Nagyon sokat elmond egy emberi társadalomról, hogy a természeti erőforrásokkal és az élőlényekkel hogyan bánik. Az emberiség egészségéhez szerintem hozzátartozik a környezet egészsége, ezenfelül erkölcsi kérdés is, hogy az állatokkal hogyan bánunk. Sok ember számára fontosak a társállatok és úgy általában a természet is. Én semmiképp nem nevezném pótcselekvésnek, ha egy felelős vezető foglalkozik az állatvédelemmel. Már csak azért sem, mert a fővárosnak jogszabályban meghatározott feladatai is vannak ezen területén. És az is mutatja az ügy fontosságát, hogy az én megbízásomat követően hirtelen a kormány is kinevezett egy állatvédelmi biztost.

Milyen állapotban van jelenleg az országban az állatvédelmi rendszer?

Van egy állatvédelmi törvény, ami nem nevezhető rossznak, vannak benne előremutató intézkedések, ugyanakkor hiányosságok is, és egy csomó kapcsolódó jogszabályon lenne mit javítani. Tehát maga a jogszabályi háttér is egyenletlen, és azt kell mondanom, ha nem lennének elkötelezett civil állatvédők, akkor nem lenne ma Magyarországon állatvédelem. Sokszor erejükön felül, főállásuk mellett próbálják ezt a feladatot megoldani, és gyakorlatilag semmilyen segítséget nem kapnak az államtól. Az Agrárminisztérium időnként kiír az állatmenhelyek részére egy pályázatot, legutóbb 45 millió forintos keretet osztottak szét az egész országban. Az nagyon kevés, ráadásul nem kizárólag a menhelyeket kéne segíteni. Nincs támogatás, de közben ellenőrzés és szabályozás sincs. Nincs szabályozva például, hogy ki gyűjthet pénzt állatmentés címen. Bár a legtöbb állatvédő nagyon elkötelezett, sajnos akadnak olyan „állatmenhelyek” is, ahol szinte rosszabb sorsuk van a kutyáknak, mintha az utcán kóborolnának.

Az elmúlt években több brutális állatkínzás is hatalmas közfelháborodást keltett, legutóbb a balotaszállási nő esete, aki az autója mögé kötötte és kilométereken át vonszolta a kutyáját, amely elpusztult. Első fokon felfüggesztett börtönbüntetést kapott, amit sokan kevésnek tartanak. A törvényt fővárosi szinten nem tudják szigorítani, de milyen eszközeik vannak az állatkínzás visszaszorítása ellen?

Az állatkínzás okainak felderítése és megakadályozása egy elég sokrétű dolog. A törvény megengedi a letöltendő börtönbüntetés kiszabását, ugyanakkor kérdés, hogy a bírói gyakorlatban vajon miért szerepel ez olyan ritkán. Fővárosi szinten mi azt tudjuk tenni, hogy háromoldalú megállapodást kezdeményezünk a rendőrséggel és a civil állatvédőkkel, hogy hatékonyabb legyen köztük az együttműködés. Ez alatt azt értem, ha mondjuk kimennek a rendőrök egy bűncselekményhez, és ott látnak egy szenvedő állatot, akkor tudják, hogy kit lehet értesíteni. A másik a megelőzés, a szemléletformálás. Én nagyon hiszek benne, hogy már gyermekkorban meg kell tanítani, hogy az állatokkal hogyan kell bánni. Harmadrészt a túlszaporodást is csökkenteni kell. Vannak civil szervezetek a fővárosban, amelyek rengeteget tesznek az illegális állatszaporítók felderítéséért, velük is le kell majd ülni megbeszélni, hogy a főváros milyen módon tudja őket segíteni. A szaporítók büntetésével fővárosi hatáskör híján nem fogunk tudni érdemben foglalkozni, de azzal igen, hogy a budapestiek felé kommunikáljuk, hogy miért nem szabad ellenőrzés nélkül megvenni a tízezer forintért árult kiskutyát az interneten.

Terveznek-e fővárosban állatrendőrséget felállítani, amit a parlamentben a Párbeszéd és a Jobbik is kezdeményezett?

A Párbeszéddel pár hónapja határozati javaslatot nyújtottunk be, miután az Állatrendőrséget Magyarországnak nevű civil szervezet megkeresett minket az ötletével. A koncepciót abszolút támogatjuk, de át kell gondolni, hogy jogilag hogyan lehetne megvalósítani. Nem muszáj ennek egy külön szervezetnek lennie a rendőrségen belül. Inkább egy állatvédelmi járőrszolgálatot tudnék elképzelni, amelyre a rendőrség támaszkodhatna, míg az erre fogékony rendőröknek egy speciális képzést lehetne indítani. Jelenleg az állatkínzásos esetek felderítése és büntetése se hatékony, mint ahogy a jogszabályi háttér se tökéletes, és ebben nemcsak a rendőrségnek, hanem különböző hatóságoknak is lényeges szerepe van. Ha történik egy állatkínzás, akkor a bántalmazott állatnak nincs sértetti jogállása, hiszen a polgári jog szerint ő csak egy tárgy. A büntetőeljárás során az állat csak egy lefoglalt objektum, és egy ponton visszaadják a bántalmazójának, még akkor is, ha nem zárult le az az eljárás, amit az állatkínzásért indítottak. Ez azért elég abszurd, az ilyeneken mindenképpen változtatni kell. Az egész kérdés kezeléséhez civil, hatósági és törvényalkotói egyeztetésre lenne szükség.

Ön szerint az állatoknak vannak jogaik? Mit gondol Felföldi Zoltán Magyar Nemzetben megjelent publicisztikájáról, aki szerint az állatoknak nincsenek kötelességeik, így pedig jogaik sincsenek.

Olvastam a cikket, de annyira színvonaltalan volt, hogy nem éreztem, hogy nekem erre bármilyen módon reagálnom kellene. Nem tudom, hol él az, aki ilyet ír. Az állatok érző, kommunikálni és szenvedni képes élőlények. Van az a fajta világszemlélet, hogy mi emberek vagyunk a világ közepe, és rajtunk kívül semmi más nem számít. Na ez vezetett oda, hogy egy globális klíma- és biodiverzitás krízis kellős közepén élünk. Nemcsak a klímát tettük olyan mértékben tönkre, hogy az egészen egyszerűen az emberiség életfeltételeit veszélyezteti, de a körülöttünk lévő élő- és állatvilágot is sikerült iszonyatos mértékben kiirtanunk. Rengeteg állatfaj pusztult ki, és rengeteg természetvédelmi terület tűnt el. Ez a szemlélet – ami a cikkben szerepel – odavezet, hogy veszélybe sodorjuk azokat a természeti erőforrásokat, amelyek a mi életünket is biztosítják. Szerintem ez nonszensz, és igen, természetesen kell hogy legyenek jogaik az állatoknak.

Úgy tűnik, mostanra a kormány részéről is megfogalmazódott az igény az állatvédelemre, Ovádi Pétert kinevezték miniszteri biztosnak pár hete. Mit szól a kormány reakciójára?

Nagyon kíváncsi leszek a miniszteri biztos tevékenységére. A bejelentéskor kiadott közlemény szerint a Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért lesz felelős. Jó, hogy megújítjuk, de volt egyáltalán ilyen program? Eddig nem lehetett róla hallani, arról viszont annál többet, hogy a kormány hogyan kedvez a vadászlobbinak. Nemcsak Semjén és más fideszes politikus állatlövöldözéseire gondolok, hanem Ovádi kinevezésével egy időben nyújtotta be Simicskó István azt a javaslatot, amellyel a kopókkal való vadászatot lehetővé tennék. Persze, ha Ovádi Péter tényleg egy elkötelezett állatvédő, akkor biztosan jó dolgokat fog tudni csinálni országos szinten, én őszintén sok sikert kívánok neki.

Szeretne valamilyen párbeszédet, együttműködést kezdeményezni Ovádi Péterrel? Leültek már beszélni az elmúlt napokban?

Igen, abszolút tervezem, de még nem jutottam el oda, hogy felhívjam, csak pár nap telt el a kinevezése óta.

(az interjú október 7-én készült, ebben azóta sem volt előrelépés – szerk.)

Miről szeretne egyeztetni vele?

A terveiről. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy pontosan mit jelent a Nemzeti Állatvédelmi Program, aminek a felelőse, és milyen elképzelései vannak. Azt gondolom, hogy főpolgármesteri megbízottként nekem feladatom, hogy megtaláljuk, a budapesti állatvédelmi ügyekben miként tudunk együtt dolgozni, és hogy legyenek olyan közös célok, amik tudják egymást erősíteni.

Nemrég arról jelent meg cikk a Magyar Nemzetben, hogy kritikus állapotok vannak az Illatos úti ebtelepen, és pár hónapja ismét bevezették a helyhiány miatti altatást. Igaz ez?

Nem tudom, hogy pont ezt a cikket olvastam-e, mert a kinevezésem óta több írás is megjelent ezekkel a rágalmakkal. Többször leszögeztem már, hogy az Illatos úton az állatok szempontjából nagyjából ugyanolyan állapotok vannak, mint egy évvel ezelőtt. Nincs szignifikáns változás a telep körülményeiben ahhoz képest, ami Tarlós István főpolgármesterségének utolsó évében volt, csak a működése lett szabályosabb és átláthatóbb. Teljesen hazug vádaskodások azok az állítások, hogy bárki kutyát akar altatni helyhiány miatt az Illatos úton. Nem volt ilyen szándék, nem történt ilyen, és nem is lesz ilyen.

Kinevezése után azt mondta, hogy még ebben a ciklusban elköltöztetnék az Illatos úti telepet. Van már konkrét elképzelés erről?

Igen, ezt nagyon szeretném, de persze nem én fogom egyedül eldönteni. Az a baj az Illatos úti teleppel, hogy maga a hely egyszerűen nem alkalmas erre a funkcióra. Ez egy kicsi, lebetonozott terület ipartelepek közé beékelődve. Már úgy lép be oda a látogató, hogy gyomorgörcse van, és erről senki nem tehet, csak egyszerűen olyan a környezet. A fő probléma, hogy a kutyáknak is nagyon kicsi helyük van. Nem lehet őket futtatni, nincsenek olyan helyiségek, ahol az örökbefogadó és a kutya kulturált körülmények között tud találkozni. Az ott dolgozók próbálják ugyan komfortosabbá tenni a kutyák ottlétet, kiviszik őket sétálni a kicsit futtatóba vagy arra a kis zöld területre, ami rendelkezésre áll, de a fizikai korlátok miatt egyszerűen nem alkalmas ebtelepnek, ezért én nagyon örülnék neki, ha meg tudnánk oldani a költözést.

Mekkora forrás áll majd rendelkezésre állatvédelmi célokra?

Iszonyatos elvonások terhelik a fővárost, rengeteg kiadás van, nagyon takarékos költségvetéssel kell tervezni. Én nagyon szeretném, hogy minden évben legyen forrás a költségvetésben állatvédelemre, de nem vagyok döntéshozó pozícióban. Azt gondolom egyébként, hogy az állam feladata lenne, hogy a civil állatvédők munkáját támogassa. Remélem, Ovádi Péterrel majd arról is tudok beszélni, hogy ne csak évi 45 millió forintot osszanak szét, és ne csak az állatmenhelyek között.

Lehetne úgy is forrást találni rá, ha bevezetnének ebadót, mint Bécsben, ahol évi 72 eurót kell fizetniük a kutyatulajdonosoknak. Terveznek hasonlót Budapesten?

Az ebadót a kerületi önkormányzatok tudnák bevezetni, de nem látom, hogy nagyon tolonganának, ezt már eddig is megtehették volna. Szerintem hosszú távon lenne értelme, de nem cél, hogy egy átgondolatlanul bevezetett ebadóval hirtelen még több kóborkutya kerüljön az utcákra, ezért én rövid távon nem javasolnám. Első körben már annak is örülnék, ha a kötelező chipezést és a kötelező védőoltásokat mindenki elvégezné, és nagyon szeretném, ha el tudnánk ültetni az emberek fejében az ivartalanítás fontosságát. Azt a pénzt, amit adott esetben az ebadóra költenének, fordítsák inkább ivartalanításra.

A fővárosi állatvédelmi chartában kedvezményes ivartalanítási programot is ígértek.

Igen, ezt mindenképpen tervezzük. Rengeteg tennivaló van, próbálunk most prioritási sorrendet felállítani. Az ivartalanítás támogatását már rövidebb távon meg lehetne valósítani a kerületekkel és a civil szervezetekkel együttműködésben. Zuglóban az előző ciklusban indítottunk egy macskaivartalanítási kampányt, ami működött is, amíg volt rá költségkeret. Állatorvosokkal megállapodtunk, és az ivartalanításnak csak kisebb részét kellett a macskatulajdonosoknak fizetniük, a maradékot az önkormányzat kipótolta. Más kerületekben is tudok hasonló programokról, de fővárosi szinten ez ennél azért bonyolultabb lesz.

Az is szerepel a chartában, hogy a főváros segíteni fogja a kerületi önkormányzatokat a színvonalas kutyafuttatók létrehozásában. Milyen elképzelések vannak erre vonatkozóan? Hogy lehet a kutyások és nem kutyások örök konfliktusát feloldani a városban?

Ez egy nehéz kérdés itt Zuglóban is. Abban tudnánk segíteni a kerületeknek, hogy közösen átbeszéljük, mik azok a jó gyakorlatok, amik egyik vagy másik helyen működnek. Vannak olyan civil szervezetek, akik kifejezetten a városi kutyázással foglalkoznak, őket is mindenképp érdemes lesz bevonni a folyamatba. Én azt gondolom egyébként, hogy a városi kutyások és nem kutyások együttélése is hasonló, mint a többi együttélési kérdés. Egy nagyvárosban sokféle ember él, és egészen egyszerűen meg kell tanulni odafigyelni egymás igényeire. A kutyásoknak is el kell fogadniuk, hogy valakit zavar, ha egy kutya odarohan hozzá és ráugrik, de a nem kutyásoknak is meg kell tanulniuk, hogy sok kutyatartó ember van. Zuglóban vannak olyan nagyobb, kutyafuttatásra kijelölt, lekerítetlen területek, ahol el lehet engedni a kutyát póráz nélkül. Ez például szerintem egy jó gyakorlat, de egy sűrűn beépített kerületben, ahol nincs elég zöldfelület, nehezebb megoldani. Nem mindenre lesz megoldás egyik napról a másikra.

Több városban is betiltották tavaly a szilveszteri petárdázást az állatok védelme miatt, például Tatán vagy Miskolcon. Terveznek ilyet a fővárosban? Lehet idén szilveszterkor petárdázni Budapesten?

Nyáron volt egy kormánypárti javaslat, amely minimális mértékben korlátozta volna a tűzijátékok használatát, de mi ezt elégtelennek találtuk, és a Párbeszéddel benyújtottunk egy módosító javaslatot, hogy legyen tilos a petárdázás. Erre a kormánypárti kezdeményezők gyorsan visszavonták a javaslatukat. Én maximálisan támogatnám a fővárosban a petárdázás tiltását, hiszen a legtöbb állat retteg tőle, minden szilveszterkor rengeteg kutya szökik el otthonról. De utána kell néznem az önkormányzat mozgásterének és a jogszabályi háttérnek.

Ha lesz rá jogi lehetőség, kezdeményezni fogja, hogy még az idén közgyűlés elé kerüljön a petárdázás betiltása?

Igen, én szívesen kezdeményezem, hogy legyenek korlátozva a pirotechnikai eszközök, akár csak bizonyos városrészeken. Persze azt is figyelembe kell venni, hogy erős korlátozásokat nem jó nagyon rövid határidővel meghozni. Egyeztetni fogok a lehetőségekről.

Mit tart majd sikernek megbízottként a főpolgármesteri ciklus végén?

Számomra az egyik komoly sikerkritérium az lesz, hogy az Illatos úti telepnek tudunk-e új helyet találni. Még ha nem is sikerül a ciklus végére befejezni, fontos, hogy el tudjuk kezdeni az új telep kialakítását. Ezenkívül a chartából szeretnék minél több pontot megvalósítani, és azt is személyes sikernek tekinteném, ha a macskaivartalanításban lenne előrelépés. Sok olyan állatvédelmi témáról van gondolatom, ami nem fővárosi hatáskör, de főpolgármesteri megbízottként muszáj lehatárolnom a cselekvési területemet, ha valódi eredményeket szeretnék elérni. Ez személyesen persze lehet, hogy néha nehéz lesz.