Nemes cél, a jól működő családi tulajdonú középvállalatok sikeres utódlásának biztosítása hívta életre a bizalmi vagyonkezelés intézményét. Jelenleg azonban úgy tűnik, nem csak a megcélzott réteg érdeklődik az intézmény iránt.
Régen várt, a magyar társadalom aktuális problémájára jó megoldást kínáló lépés volt a bizalmi vagyonkezelés intézményének megteremtése. A jogi lehetőség legnagyobb értéke az, hogy
segíthet megóvni a rendszerváltás óta apránként felépített magyar középvállalatokat a széthullástól akkor, amikor az alapítók már nem képesek vagy nem kívánják irányítani azokat.
A hazai kis- és középvállalkozások fele (egyes felmérések szerint 75 százaléka) családi vállalat. A Budapesti Gazdasági Egyetem Vállalkozásfejlesztési Központja és a Budapest LAB tavalyi felmérése szerint ebben az évtizedben ezek negyedénél lesz aktuális kérdés a generációváltás.
Felkészülés az első nagy hullámra
Nem minden örökös kiváló és motivált vállalatvezető ugyanakkor. Nehéz kezelni továbbá, ha egyvalaki kellően talpraesett ahhoz, hogy sikeresen kontrollja alá hajtsa a családi vállalatot, de a rokonok egyetértése és kiszolgálása érdekében folyamatosan egyensúlyoznia kell. Nem egyszerű tehát a feladat. A nyugat-európai történelmi tapasztalatok alapján
az első generációváltást a vállalatok nagyjából 80 százaléka nem éli túl.
A magyar cégek jelentős része még csak ismerkedik a problémával: a Budapest LAB Családi Vállalkozás Kutatási Program reprezentatív kérdőíves felmérése szerint a hazai családi vállalkozások 51 százaléka egyáltalán nem rendelkezett a felmérés idején utódlási stratégiával. 41 százaléknak volt ugyan elképzelése ennek lebonyolításáról, de csupán 8 százalékot ért el azoknak az aránya, ahol írásban rögzített stratégia is rendelkezésre állt.
Bizalmi vagyonkezelésre ingatlan tulajdonjoga is átruházható. Ezzel megváltozhat az ingatlan értékesítésének adóalapja. Különösen érdekes lehet ez örökölt ingatlan eladásakor, amikor a tulajdonjog megszerzése és az értékesítés között rövid idő telik el. A témában a szerző korábbi cikkét itt olvashatja.
A bizalmi vagyonkezelés intézménye épp ezért hasznos az első nagy vállalattulajdonosi generációváltására készülő Magyarországnak. Lehetőséget ad arra, hogy az alapító a családjára és vagyonára szabott szabályokat állítson fel, biztosítva ezzel vállalkozása működőképességének megőrzését is.
Hogyan működik?
Az új intézményi forma működése talán ahhoz hasonlít a legjobban, mintha létrehoznánk egy „Családom Vagyonkezelője Kft.-t”, amelyet mi magunk vagy valaki más irányít, és kifizetéseket teljesít a gyermekeinknek, illetve akár saját magunknak. Bárki alapíthat egy ilyen, önálló adószámmal rendelkező intézményt. A családi vagyont kiveheti a magántulajdonából és „odaajándékozhatja” a Bizalmi Vagyonkezelésbe, amit létrehozott. A vagyon ott befektetésre kerülhet, és végül ki is jöhet onnan ismét magántulajdonba.
Az intézmény révén a most még aktív alapítók, ismerve családjuk tagjainak képességeit és vágyait, maguk állíthatják fel azokat a szabályokat, amelyek együtt biztosítják a cég további zavartalan működését és az utódok érvényesülését. Szakértői testületet helyezhetnek például az utódaik mellé. Kiválaszthatják, hogy a gyermekek közül kinek legyen kontrollja a cég fölött, és milyen korlátozásokkal kezelhesse a teljes rokonság számára oly fontos vagyont. De akár ütemezést is készíthetnek arról, hogy ki, mikor, mekkora összeghez jusson hozzá, szemben a normál örökléssel, amely alapján azonnal a gyerekek (vagy a gyámok) nyakába szakadna a hatalmas összeg (és az ezzel együtt járó örökösödési terhek).
Ennek segítése volt az eredeti jogalkotói cél. Az intézmény kínálta lehetőséggel ugyanakkor bárki élhet.
Műhibák, kreatív megoldások a nemzetközi gyakorlatban
A „trust”, tehát az eredeti, angolszász bizalmi vagyonkezelés története is tele van persze kreatív alkalmazásokkal, és az ezeket követő jogalkotói javítgatásával a szabályozásnak. A megoldás az USA-ban például jelenleg az orvosok között népszerű. Az Egyesült Államokban nagy hagyománya van a műhibapereknek, és így annak is, hogy egy rosszul alakult műtét után mindenét elveszítse a doktor. Az orvosok tehát elővigyázatosságból a pénzüket és a házukat bizalmi vagyonkezelésbe helyezik. Így, amikor műhibaperre kerül sor széttárhatják kezeiket, hogy nekik nincs is a saját vagyonuk, aminek értékesítéséből felelősségre vonásuk esetén a kártérítés kifizethető.
Ahogy az elmúlt évszázadok során külföldön rendszeresen javítottak a vagyonkezelési szabályokon, úgy nyilván nálunk is ez lenne a logikus soron következő lépés. A jogalkotónak kellene lépnie annak érdekében, hogy a jogalkalmazók ismét arra koncentráljanak, ami az eredeti küldetés volt: sikerrel végrehajtani a generációváltást, amelytől a magyar gazdaság önállósága és hosszú távú virágzása nagyban függ majd a következő években, évtizedekben.
A szerző cikkeit ezen a linken éri el.
A cikk a Telex és a Hold Alapkezelő közötti szponzorált tartalmi együttműködés része.