2004 környékén járunk, a nagyon magas forinthitelek (THM 19 százalék) és a süllyedő költségvetés éveiben. A támogatott forinthitelek (THM 9 százalék) így fenntarthatatlanok, maradt a devizahitel, mint egyetlen járható út (THM 6 százalék), ha valaki lakást szeretett volna úgy, hogy nem volt rá pénze. Nem csoda, ha a bankok, a lakosság, sőt még az állam is boldogan fordult rá erre az útra. Az eredmény? A 2004-ben még 8 százalék devizahitel-arány 2008-ra 60 százalékra ugrott, ami csak addig nem volt baj, amíg nem jött a globális pénzügyi válság.
Nem látszottak a kockázatok? Volt, akinek igen, volt, akinek nem. Olyan ez, mint most Amazon-részvényt venni: van, aki nagyon kockázatosnak tartja, van, aki meg boldogan veszi – ahogy mondani szoktuk, ettől van piac.
Ami óvatosság indokolt lett volna, azt is csökkentette a folyamatosan ígérgetett euróbevezetés. Az is jobb lett volna, ha nem lebegtetik és az is, ha bevezetik – nem véletlen, hogy az állam legfontosabb dolga a kiszámíthatatlanság elkerülése lenne. Nem jött össze. De tompította a kockázatkerülést a bankok közti öldöklő verseny is:
– Ha itt nem kapok svájci frank hitelt, megyek a másik bankba! – mondta az ügyfél. Az is sokat segített volna, ha legalább a svájci frank hitelt megtiltja a szabályozó, elvégre euróbevezetésről volt szó. Sokan hibáztak, na.
Utólag persze könnyű okosnak lenni. Én is nagyon szerettem volna, ha valaki 2004-ben megmondja, hogy az Amazon árfolyama a következő 15 évben a százszorosára emelkedik. Egy tévhitet azonban biztosan eloszlathatok:
Honnan tudhatjuk, hogy a bankok tényleg felvették azt a svájci frank összeget és nem csak az adósokon verik le az árfolyam-különbözetet, a „tuti nyerőt”?
Ezt a bankok csak akkor tehették volna, ha biztosan látják előre a válságot és a forint gyengülést. Mi a HOLD Alapkezelőben egész gyakran várunk forintgyengülést és tőzsdei esést – ami vagy bejön, vagy nem. Mindenesetre rengeteg pénzpiaci eszköz van arra, hogy ha igazunk van, profitáljunk belőle. És minden esetben a pénzügyi szféra szereplőin (a világ bankjain, biztosító társaságain, hedge fundjain) hajthatjuk be a nyerőt – akik biztosan fizetnek is. Eszement hülyeség lett volna tehát a „tuti nyerőbe” beiktatni a magyar lakosságot a devizahitelezésen keresztül.
Szabó Lászlóval, a HOLD Alapkezelő duplanyugdíjas elnökével a devizahitelek tanulságai mellett beszélgetünk még arról, ki használja a moratóriumot, hogy megjelent a kriptovilág Rolexe, és mit tapasztaltunk a kamionosok világában. Jó szórakozást!
Szabó Lászlóval tavaly, a második nyugdíjba vonulása alkalmából beszélgettünk 30 éves tőzsdei pályafutásának meredekebb sztorijairól. A beszélgetés második részében pedig a HOLD Alapkezelő életéből vett történetek dominálnak.
A cikk a Telex és a Hold Alapkezelő közötti szponzorált tartalmi együttműködés része.