Palánkai Tibor – a professzor, akinek az óráira azok is bejártak, akiknek nem kellett

Palánkai Tibor – a professzor, akinek az óráira azok is bejártak, akiknek nem kellett
Fotó: MTA
Állítsd be a Telexet megbízható forrásnak!

Életének 89. évében, 2026. november 9-én elhunyt Palánkai Tibor közgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja, akit az akadémia saját halottjának tekint.

A magyar EU-csatlakozás nem egyetlen emberen múlott, de aki közgazdászként figyelemmel kísérte az előkészületeket, joggal érezhette úgy, hogy Palánkai Tibor a folyamat egyik legelkötelezettebb támogatója és legfontosabb mozgatórugója volt. Ahogyan a Közgazdasági Szemle még a 80. születésnapjára írt anyagában méltatta: lehetett bármilyen közhangulat, ő mindvégig elkötelezett híve maradt az euró bevezetésének is, hiszen azt vallotta, hogy az unió igazán a közös devizával fejti ki jótékony hatásait.

A Magyar Tudományos Akadémia megemlékezése szerint Palánkai Tibor 1938-ban született Jakabszálláson. A második világháborúról saját elmondása szerint élénk emlékeket őrzött. 1956-ban Kecskeméten érettségizett, majd 1960-ban szerzett diplomát a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, a mai Corvinus elődjén.

Ebben az időszakban a közgáz egyetemi képzése 4 éves volt. Palánkai innentől mindvégig az egyetem oktatójaként dolgozott: egészen speciális, hogy állandó magyarországi bázissal, egyetlen intézmény munkavállalójaként, hazai nyelvtanulással lett globálisan elismert szaktekintély.

Mindig is az integráció, a nemzetközi együttműködések érdekelték a legjobban. Mivel csaknem hat évtizeden át tanította a leendő hazai közgazdászokat, e sorok szerzője is a tanítványa volt.

Nemcsak, hogy mindenki ismerte a gazdasági elitben, de még azok is „Tanár Úrnak” szólították, akiket nem is tanított soha – bár ilyen közgazdász elég kevés volt, mert ha valaki nem is a nemzetközi gazdaság vonalon haladt tovább, egy-egy előadását biztosan meghallgatta.

Részben azért, mert más szakirányok hallgatóinak is tartott világgazdasági előadásokat, részben pedig azért, mert azon kevesek közé tartozott – Sárközy Tamás jogászprofesszorhoz, valamint a vendégelőadóként érkező Bod Péter Ákoshoz és Surányi Györgyhöz hasonlóan –, akiknek az óráira azok is bejártak, akiknek nem volt kötelező. Ilyenkor még az egyetem legnagyobb terme, a IV-es előadó is megtelt.

Palánkai Tibor 1977 és 1983 között tudományos rektorhelyettesként, 1983 és 1995 között a Világgazdasági Tanszék vezetőjeként dolgozott, 1982-ben pedig egyetemi tanári kinevezést kapott. 1997 és 2000 között az egyetem rektora volt. Kutatói pályafutása során mintegy 500 publikációja jelent meg, tucatnyi könyvét több nyelven is kiadták. 1973-ban a közgazdaság-tudomány kandidátusa, 1986-ban doktora lett, 1995-ben pedig a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd 2004-ben rendes tagjává választották.

Palánkai Tibor fő szakterülete mindvégig a nemzetközi gazdasági integráció, azon belül is a monetáris integráció volt. Ez Magyarország számára sokáig inkább elméleti kérdésnek számított, az európai uniós csatlakozással azonban gyakorlati jelentőséget is kapott. Munkásságát 1994-ben Akadémiai Díjjal, 1998-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével, 2009-ben pedig Széchenyi-díjjal ismerték el.

Pályafutása során számos külföldi egyetemen és kutatóintézetben is megfordult. 1966 és 1967 között Ford-ösztöndíjjal kutatott az Egyesült Államokban, 1971-ben az angliai Sussexi Egyetem vendégkutatója, 1987-ben a Milánó közelében található Páviai Egyetem, 1992 és 2004 között pedig a belgiumi brugge-i College of Europe vendégprofesszora volt. Közben, 1989 és 1990 között a New York-i Kelet–Nyugati Biztonsági Kutatóintézetben is dolgozott.

Minden oldal számított tudására

Palánkai már a szocializmus idején is az európai integrációval foglalkozott, amikor pedig Magyarország számára is elérhető közelségbe került az uniós csatlakozás, a folyamat egyik kulcsszereplőjévé vált. Tudására és tanácsaira politikai oldaltól függetlenül számítottak.

1996 és 1998 között az Integrációs Stratégiai Munkacsoport gazdaságpolitikai koordinációs csoportját vezette, majd a csatlakozás előtti utolsó években, 2002 és 2004 között az EU Kommunikációs Közalapítvány (EUKK) elnökeként dolgozott.

A közalapítvány létrehozása mögött kimondva-kimondatlanul az a szándék húzódhatott meg, hogy az EU-csatlakozás nemzeti ügyként jelenjen meg, ezért a testületben a politikai bal- és jobboldalhoz sorolt, de szakmailag egyaránt elismert személyiségek is helyet kaptak. Így lett Somody Imre az elnökhelyettes, és így került a tagok közé Ágh Attila, Bojár Gábor, Chikán Attila, Gerő András és Kádár Béla is. Az elnöki posztot pedig a mindkét politikai oldalon elismert Palánkai Tibor töltötte be.

Magyarország végül 2004. május 1-jén, kilenc másik országgal együtt csatlakozott az Európai Unióhoz. Ez volt az EU történetének addigi legnagyobb bővítése, amelyet azóta sem követett hasonló léptékű. Palánkai Tibor ekkor már nyugdíjas korú volt, és a csatlakozás méltó megkoronázása volt szakmai pályafutásának. A túrázni és kerékpározni is szerető, sportos professzor azonban esze ágában sem volt visszavonulni: továbbra is publikált, és a Tanár Úr még legalább egy újabb generációnyi fiatal közgazdászt tanított.

Kedvenceink
Partnereinktől
Állítsd be a Telexet megbízható forrásnak!
Kövess minket Facebookon is!
További élő árfolyamok!