Feltérképezte Orbán és Vučić bizniszeit egy szerb lap
Az energetikától a vasútépítésen át az ingatlanpiacig számos területen összefonódtak a magyar és a szerb politikai vezetéshez közel álló üzleti körök érdekeltségei az Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök és Aleksandar Vučić korábbi szerb köztársasági elnök közötti szoros politikai együttműködés éveiben – derült ki a Nova.rs összeállításából.
Ahogy az MTI is írta, az egyik legjelentősebb üzleti kapcsolat az energetikában alakult ki. A magyar állami MVM 2022-ben 33,4 százalékos részesedést vásárolt a Dragoljub Zbiljic szerb üzletember érdekeltségébe tartozó Maneks csoport két vállalatában, az Energotehnika Juzna Backa és az Elektromontaza Kraljevo cégekben, majd 2025-ben 60 százalékra növelte tulajdonrészét. Az MVM a szerbiai jelenlétének megerősítésével és a további balkáni terjeszkedés lehetőségével indokolta a döntést. Zbiljic a Szerb Haladó Párthoz (SNS) fűződő kapcsolatairól is ismert. A vállalkozó 2012-ben kezességet vállalt az akkor ellenzékben lévő párt választási kampányának finanszírozására felvett hitelért. A Nova.rs korábbi összesítése szerint cégei 2012 és 2025 között legalább 530 millió euró értékben kaptak megbízásokat a szerb államtól. Az MVM többségi tulajdonába került cégek működése nagyrészt szerb állami megrendelésektől függ.
Az MVM szerbiai érdekeltsége időközben újabb jelentős állami megrendeléshez jutott. A Nova.rs májusi beszámolója szerint az MVM Juzna Backa konzorcium nyerte el a magyar határtól Újvidékig tervezett kőolajvezeték megépítésére kiírt, közel 123 millió euró értékű munkát. A kivitelezésre csak egy ajánlat érkezett. A szerződés szerint az MVM Juzna Backa a munkálatok 43 százalékát végzi el.
A két ország közötti gazdasági együttműködésből Orbán Viktor családjának egyik vállalkozása is részesült. A Nova.rs a 444 cikkét is idézte, amely belső dokumentumokra és fuvarozókra hivatkozva írta meg, hogy a volt kormányfő édesapja, Orbán Győző többségi tulajdonában álló Dolomit Kft. gánti bányájából 2022-ben és 2023-ban több mint 200 ezer tonna követ szállítottak a Budapest-Belgrád vasútvonal építéséhez.
A Nova.rs arról is írt, hogy a szerbiai ingatlanpiacon Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak az üzleti érdekeltségei is megjelentek a szoros szerb-magyar politikai együttműködés idején. A Tiborczhoz kötődő Diófa Alapkezelő közvetítésével tizenegy belgrádi prémium irodaház került magyar befektetői érdekeltségbe. A tranzakcióban tanácsadóként közreműködő CBRE 2024 januárjában közölte, hogy az ügylet több mint 122 ezer négyzetméternyi irodaterületet érintett.
A szerb lap összeállítása nemcsak a gazdasági kapcsolatokat vizsgálta, hanem kitért a két ország migrációs együttműködésére is. A Frankfurter Allgemeine Zeitung német lap elemzésére hivatkozva Szerbia szerepét Orbán Viktor migrációs politikájában Ruandáéhoz hasonlította. Mivel korlátozták a magyarországi menedékjogi eljáráshoz való hozzáférést, sokan a határ szerbiai oldalán rekedtek a tranzitzónában, amely lényegében egy szögesdróttal körbevett konténertábor volt. A ruandai hasonlat arra vonatkozik, hogy öt uniós ország – Ausztria, Dánia, Görögország, Hollandia és Németország – külügyminisztere bejelentette, a jövő évtől Ruandában hozna létre kitoloncolási központot.
A magyar menedékjogi szabályozást az Európai Unió Bírósága többszöür is elmarasztalta. A testület 2023-ban jogsértőnek találta azt az eljárást, amely a menedékkérőket előzetes belgrádi vagy kijevi nagykövetségi ügyintézésre kötelezte. Egy korábbi ítélet végrehajtásának elmulasztása miatt 2024-ban 200 millió eurós átalánybírságot és napi egymillió eurós kényszerítő bírságot szabott ki Magyarországra az uniós bíróság.