
Megszüntetné a kormány a dohányboltok ellátásának kizárólagos rendszerét, és 2027. június 1-jével kártalanítás nélkül megszüntetné az Országos Dohányboltellátó Kft. koncessziós szerződését. A november 17-én este 11 óra után benyújtott törvényjavaslat értelmében a trafikok a jövőben már nemcsak a jelenlegi ellátón keresztül szerezhetnék be az árut, hanem más, megfelelő jövedéki engedéllyel rendelkező kereskedőktől, illetve közvetlenül a dohánytermék-nagykereskedőktől is. „Véget vetünk a dohánymutyinak” – írta Facebookon Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a törvényjavaslatról. „Lázár János egy olyan rendszert épített fel, amelyben a hozzá köthető szereplők 67 milliárd forint nyereségre tettek szert érdemi verseny nélkül” – magyarázta a döntést.
A trafikügyet kirobbantó korábbi független országgyűlési képviselő, Hadházy a Facebookon üdvözölte a nagykereskedelmi monopólium megszüntetését, azt kifogásolta, hogy a trafikok koncessziós rendszere változatlan maradna. „Ezek szerint az új kormány – remélhetően csak átmenetileg – legalizálja a 2013-as nagy trafikmutyi során kialakult viszonyokat, kiskereskedők sokaságának tönkretételét, a fideszes rokonok és haverok zsebének kitömését” – írta.
A trafikok rendszerének felülvizsgálatáról már korábban döntött a kormány: egy júniusi kormányhatározatban Vitézy Dávidot bízták meg azzal, hogy a pénzügyminiszter, az egészségügyi miniszter és a gazdasági és energetikai miniszter bevonásával vizsgálja át a dohánykoncessziókkal kapcsolatos szerződéseket, a szabályozási környezetet és a koncessziós pályázatokat. Szeptemberben Magyar Péter miniszterelnök már arról beszélt, hogy a dohányboltrendszer átalakításáról még nem született döntés, de személy szerint a teljes államosítást támogatná. Vitézy Dávid szerdán Facebook-oldalán is kiemelte, hogy a mostani módosítási javaslat közvetlenül nem a trafikokat érinti, a trafikrendszer felülvizsgálatát ezzel párhuzamosan a gazdasági tárca végzi.
A kedd éjjel benyújtott javaslat indokolása szerint a módosítás célja „a magánérdekeket szolgáló törvényi szabályozás felszámolása”. A kormány a jelenlegi koncessziós rendszert piactorzítónak tartja, és úgy ítéli meg, hogy az eredeti kizárólagos jog odaítélése sem felelt meg az uniós és a hazai versenyjogi követelményeknek.
A legfontosabb változás az, hogy az állam lemondana a dohányboltok ellátásának kizárólagos jogáról, ez viszont nem jelentené a nemzeti dohányboltok rendszerének megszüntetését.
A fogyasztóknak történő dohány-kiskereskedelem továbbra is az állam kizárólagos gazdasági tevékenysége maradna. A piacnyitás csak a trafikok beszállítóit érintené.
Az új rendszerben bármely megfelelő jövedéki engedéllyel rendelkező kereskedő végezhetne dohánykiskereskedelem-ellátást. A nagykereskedők saját maguk is kiszolgálhatnák a trafikokat, de ebben az esetben rájuk is vonatkoznának az ellátókra előírt kötelezettségek.
Az Országos Dohányboltellátó Kft. a húsz évre kötött szerződés idő előtti megszüntetése ellenére sem kapna kártalanítást, az indoklás szerint azért, mert továbbra is kiszolgálhatnák a trafikokat, csupán a kizárólagos jogot veszítenék el. A javaslat szerint már az eredeti koncessziós konstrukció is sértette az uniós és a hazai versenyjogi követelményeket, mivel a társaság lényegében garantált bevételhez jutott anélkül, hogy valódi működési kockázatot kellett volna vállalnia: a dohánytermékek iránti kereslet kiszámíthatósága és a versenytársak kizárása ugyanis jelentősen csökkentette az üzleti kockázatokat.
A kormány azt is kifogásolja, hogy a kizárólagos jogot annak idején nyilvános pályázat és megfelelő átláthatósági garanciák nélkül ítélték oda egy olyan közös vállalkozásnak, amelynek egyik tulajdonosa maga is dohánygyártó volt.
A kártalanítás elutasítását azzal is indokolják, hogy az Országos Dohányboltellátó Kft. rendkívül kedvező feltételek mellett működött, és az eredeti befektetésének sokszorosát kereste meg. 2015 és 2025 között összesen 67,3 milliárd forint nyereséget termelt, amiből csaknem 64 milliárd forintot osztalékként fizettek ki a tulajdonosoknak.
A 2025-ös év minden korábbi rekordot megdöntött: a cég 1143 milliárd forintos árbevétel mellett 11,4 milliárd forint nyereséget ért el, amelyet teljes egészében osztalékra fordítottak. Eközben az államnak fizetett koncessziós díj a 2023-as 12,3 milliárd forintról 2025-re 3,5 milliárdra csökkent.
Az azonban, hogy a kormány nem kíván kártalanítást fizetni, önmagában nem zárja ki a későbbi jogvitát. A húsz évre kötött koncessziós szerződés idő előtti megszüntetése miatt a társaság jogi úton is vitathatja a döntést, illetve kártalanítási igénnyel léphet fel.
Változnának a dohánytermékek kereskedelmi árrésének szabályai: az árrést a jövőben nem a teljes fogyasztói árból, hanem az áfa és a jövedéki adó levonása után fennmaradó összegből számítanák ki. A trafikoknak biztosítandó árrés a cigarettáknál például ennek az összegnek a 38–43 százaléka; a fogyasztási dohányoknál 25–32,5 százaléka; a hevített termékeknél pedig 28–36,5 százaléka lenne. Ezzel azt akadályoznák meg, hogy az adók emelésével automatikusan a kereskedők garantált bevétele is növekedjen.
A piacnyitással a disztribútorok kötelező készlettartására, az utólagos fizetésre és a termékek tulajdonjogának késleltetett átszállására vonatkozó előírások is megszűnnének, ezekről a jövőben a kereskedelmi partnerek állapodhatnának meg. Enyhítenék a szabálytalan beszerzés büntetését is: az eddigi 5–500 millió forint helyett 150 ezer és 10 millió forint közötti bírságot lehetne kiszabni.
Az új rendszer 2027. június 1-jén lépne életbe, ekkor szűnne meg a jelenlegi koncessziós szerződés is. Az árrések számításának módja viszont már a törvény kihirdetését követő hónap első napjától megváltozna.
Évtizedekre szóló garantált jogok
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter júniusban jelentette be, hogy teljeskörűen felülvizsgálják a dohány- és kaszinókoncessziókat, valamint az ezekhez kötődő szabályozásokat, és azzal a problémával is foglalkozni fognak, hogy sokan éjszakánként a trafikok előtt fogyasztanak alkoholt. Vitézy elmondta, hogy nem szeretnék hozzáférhetőbbé tenni a dohánytermékeket, „de el szeretnénk kerülni, hogy olyan szereplők gazdagodjanak ezen, akik nem transzparens eljárásban, nem megfelelő versenyben szereztek akár hosszú évtizedekre szóló kizárólagos jogokat”.
Míg korábban a megfelelő engedélyekkel bármilyen kisbolt árusíthatott dohánytermékeket, a KSH legfrissebb, 2025-ös adatai szerint ezt Magyarországon 5588 dohánybolt tehette meg. Ennek oka, hogy a kormány 2013-tól állami hatáskörbe sorolta a dohánytermékek kiskereskedelmi árusítását, és azt is beszabályozta, hogy egy adott méret mellett hány dohánybolt működhet egy településen, amivel 38 ezerről 6 ezerre csökkentették a dohánytermékeket árusító helyek számát.
A pályázók között átláthatatlanul osztották ki a koncessziókat, amiket sok esetben helyi politikusok, hozzátartozóik és közeli ismerőseik nyertek el. Az akkor még fideszes Hadházy Ákos képviselőként egy hangfelvételt is nyilvánosságra hozott, amin Horváth István szekszárdi fideszes polgármester arról beszél, hogy el tudja intézni, hogy egy kormánypárti képviselő ismerőse nyerje az egyik koncessziót.
Szintén nagy port kavart, hogy miután a kormány a törvényjavaslat elfogadása előtt kiküldte a jogszabályt Brüsszelbe véleményezésre, kiderült, hogy a dokumentumot egy Sánta János nevű férfi szerkesztette. Épp ugyanígy hívják Lázár János ismerősét, és annak a Continental-csoportnak a vezetőjét, amely a koncesszió legnagyobb nyerteseként több mint 500 dohánybolt működtetési jogát nyerte el. Az évek során ráadásul sok dohánybolt kijelöléses alapon, pályáztatás nélkül kapta meg a koncessziót, így például tavaly januárban az 5051 pályázatot nyerő dohánybolt mellett 644 kijelöltként jutott ehhez a lehetőséghez.
A trafikügyekért 2023-tól Lázár János építési és közlekedési miniszter felelt, míg a dohányboltok ellátásáért, azaz a dohánytermékek nagykereskedéséért az Országos Dohányboltellátó Kft. (OBDE). A nagykereskedelmi monopóliummal rendelkező hódmezővásárhelyi cég 2025-ben 1143 milliárd forintos forgalom mellett 11,4 milliárd forintos profitot termelt, amit ki is vettek osztalékként a tulajdonosok. Eközben csak 3,5 milliárd forint koncessziós díjat fizetett a cég az államnak. Maga az egy százalékos bevételarányos nyereség nem kimagasló, a fő kritika onnan érkezett, hogy mégis milyen alapon „jelölte ki” a feladatra a céget az állam 13 évvel ezelőtt.
Az ODBE 49 százalékos tulajdonosa a BAT Pécsi Dohánygyár, a többi 51 százalék pedig a Tabán Trafik Zrt.-hez tartozik. Utóbbi esetében több magánszemély mellett a legnagyobb tulajdonrész a korábban már említett Sánta Jánoshoz, valamint két vagyonkezelő alapítványon keresztül a családjához tartozik. A Sánta család egyébként az egész ellátási láncban fontossá vált: a Continentalon és a Tabán Trafikon kívül dohányföldjei és dohányfermentáló üzeme is van. Sánta a Forbes 2025-ös leggazdagabb magyarokat összegyűjtő listáján családjával a 35. helyen állt, becsült vagyonuk elérte a 93,5 milliárd forintot. A Forbes szerint a megtermelt bevételekből 2015 óta összesen 36 milliárd forintot fizettek az államkasszába koncessziós díjként.

Az állami ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Kft. által működtetett trafik franchise-rendszert nemzetközi szervezetek is vizsgálták, tiltott állami támogatás, versenykorlátozás, illetve egészségügyi következmények miatt, de érdemi kifogásról nem hallottunk.
Az ágazat véleményét is bekérték
Mint több nagy hazai dohányipari szereplőtől megtudtuk, észrevételekkel segítették az új kormány által végzett átvilágítást, de iparági egyeztetés nem zajlott, és a KBM-től se kaptak más módon visszajelzést. Sokan a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának megszüntetésére számítanak (alappal), fontos azonban, hogy ők csak ellenőrizték a koncessziót, míg az engedélyeket az akkoriban Seszták Miklós által vezetett Nemzeti Fejlesztési Minisztérium osztotta. Ez aztán az előző ciklusban Építési és Közlekedési Minisztériumhoz, majd a most Vitézy által vezetett minisztériumhoz került át.
Az általunk elért iparági szereplők között voltak, akik arról beszéltek, hogy a második Orbán-kormány alatt nagy vihart kavaró trafikos átalakításnak a sok kritika mellett néhány sikere is volt. Ilyen például, hogy elkezdett kevesebb cigaretta fogyni, a dohány-kiskereskedelem magyar kézbe került, az online kasszákkal pedig a legális piac is jól nyomon követhetővé vált. Az ebből származó, államnak fontos adóbevételek nőttek, miközben a koncessziós bevételek is megjelentek az államkasszában.
Nagyobb ágazati szereplők szerint nem feltétlenül lenne jó visszatérni a régi, szeparált rendszerhez, már csak azért sem, mivel költségesebb lenne 5 ezer üzlet helyett ismét 40 ezer helyszínre szállítaniuk. Sokan látnak benne rációt, hogy a disztribúció állami monopólium legyen, mint a Postának a levélküldés, a Szerencsejátéknak pedig a totó.