Így szerzi vissza a kormány az autópályákat Mészároséktól

Így szerzi vissza a kormány az autópályákat Mészároséktól
Munkás az M3-as autópályán – Fotó: Ajpek Orsi / Telex
Állítsd be a Telexet megbízható forrásnak!

Jövő év április elsejével veszi vissza az állami tulajdonú Magyar Közút a magyar autópálya-hálózat nagy részét a Mészáros Lőrinc és Szíjj László tulajdonában álló Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-től (MKIF) – értesült a Telex. A váltással a telephelyek, autópálya-mérnökségek, autók és emberek is visszakerülnek az állami vállalathoz.

Kivételt jelent az M1-es autópálya, amelyen az MKIF még befejezheti a most zajló bővítést. A pálya M0-s és Bábolna közötti 78 kilométeres szakaszát tavaly ősszel kezdték el felújítani, itt 2x2 sávról 2x3 sávra bővítik a kapacitást. Információink szerint ezt a munkát nem szakítják félbe, a bővítést az MKIF fejezheti be. Ez a szakasz a tervek szerint a munka elkészülte után kerül majd át a Magyar Közút kezelésébe.

Értesüléseinkkel kapcsolatban kérdéseket írtunk a Miniszterelnökségnek és az MKIF-nek, amennyiben érdemben válaszolnak, beszámolunk róla. A Miniszterelnökséget a megegyezés költségvonzatával kapcsolatban is megkerestük, amennyiben válaszolnak, megírjuk.

Két hónapja tárgyalnak, mostanra sikerült megegyezni

Magyar Péter és Vitézy Dávid még szeptember 18-án jelentette be, hogy a kormány felbontaná a 2022-ben indult 35 éves autópálya-koncessziót. Az Orbán-kormány koncessziós szerződése értelmében a Mészáros Lőrinc és Szíjj László tulajdonában álló Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. a magyar autópálya-hálózat körülbelül kétharmadának üzemeltetését és fejlesztését kapta meg három és fél évtizedre. Ezért a szerződés szerint 35 év alatt körülbelül 23 ezer milliárd forintot kaptak volna.

A szeptemberi bejelentés időpontjában a kormány képviselői még azt mondták, hogy a szerződés jogi átvizsgálása során több olyan pontot találtak, amelyek alapján egyoldalúan felmondhatnák azt. Egy ilyen lépés azonban bizonytalansághoz vezetne – kérdés lenne például, hogy mi lesz az autópálya-mérnökségekkel és a többi eszközzel –, a kormány ezért inkább tárgyalásokat kezdeményezett a koncessziós vállalattal.

A tárgyalások a jelek szerint az elmúlt hetekben zárultak le, Magyar Péter ugyanis szerdán délelőtt már arról írt, hogy a délutáni kormányülésen dönteni fognak a koncessziós szerződés lezárásáról. Este aztán kiposztolta, hogy a döntést meghozták, és annak megfelelően megszüntetik az autópálya-koncessziót. Ahogy Magyar fogalmazott, „visszavesszük Mészáros Lőrinctől és Szíjj Lászlótól az autópályák üzemeltetését”.

A Telex információi szerint az elmúlt két hónapban intenzív tárgyalások zajlottak a Vitézy Dávid által vezetett Közlekedési és Beruházási Minisztérium, valamint az MKIF vezetése között. Úgy tudjuk, a tárgyalásokon a kormány képviselőinek sikerült meggyőzni a koncessziós cég vezetőit, hogy mindenki jobban jár, ha a szerződést közös megegyezéssel le tudják zárni.

Információink szerint a felek között született egy írásbeli megállapodás, amelynek elfogadásáról a magyar állam oldalán a kormánynak kellett döntenie. Ezt a döntést hozták meg a szerdai kormányülésen, amelyről Magyar posztolt. Úgy tudjuk, a kormány és az MKIF közötti megállapodás végleges aláírása még hátravan – igaz, ez nem is lehetne másképp, hiszen a kormány képviselői csak a kormánydöntés birtokában írhatják alá a dokumentumot.

Az M1-es bővítését nem akarják félbeszakítani

Magyar és Vitézy szeptemberi bejelentése után kérdés volt, hogy a feleknek sikerül-e majd megállapodni az üzemeltetés átadásában, és ha igen, milyen feltételeket tárgyalnak ki. Erről október végén Vitézy árult el egy fontos részletet, akkori bejelentése szerint az autópálya-hálózat érintett része 2027. április elsejével kerül majd vissza a Magyar Közúthoz.

Információink szerint ez a dátum maradt meg a végleges megegyezésben is, vagyis március 31-én még Mészáros Lőrincék üzemeltetik majd az autópályákat, másnap azonban már a Magyar Közút. Úgy tudjuk, hogy a megegyezés részeként az MKIF megmarad cégként, de a teljes autópálya-üzemeltetési üzletágát átadja a Magyar Közútnak.

Ebbe a telephelyek, autók, munkatársak és minden egyéb eszköz beletartozik. A Magyar Közút ezek átvételével jól jár, mert az üzemeltetéshez szükséges kapacitásokat nem kell a nulláról felépítenie, azokat öt év után visszakapja. (2022-ben pont a Magyar Közút adta át ezeket az akkor megalakult MKIF-nek.)

Információink szerint a kormány és az MKIF megegyezése részeként az M1-es autópálya üzemeltetése április elseje után is az MKIF-nél marad majd. Ennek az az oka, hogy a pálya M0-s és Bábolna közötti szakaszán most is zajlik a bővítés, amelyet a kormány sem szeretne félbeszakítani.

Úgy tudjuk, hogy ez a kitétel azért került bele a megegyezésbe, mert a kormány azzal számol, hogy az építkezés félbeszakadása jelentősen hátráltatná a fejlesztés lezárását. A mostani tervek szerint 2028-ra, illetve 2029-re lesz kész a bővítés – ha új kivitelezőt kerestek volna, akkor ez legalább egy, de inkább több évvel elhúzódott volna.

A Telex információi szerint az építkezés befejeztével ez az autópálya is visszakerül majd a Magyar Közúthoz. A többi, áprilisban visszaadott szakaszon a megegyezés értelmében az MKIF már nem kezd új építkezésekbe.

Minden idők legnagyobb pénzszivattyúja

Ahogy a koncesszióról szóló, korábbi cikkünkben írtuk, az előző kormány annak idején azzal érvelt a koncessziós szerződés megkötése mellett, hogy a korábbiaknál egyszerűbb helyzetbe kerül az állam, ha egy előre kitárgyalt összeget fizet az autópálya-hálózat fenntartásáért és fejlesztéséért, és így nem kell, hogy maga bajlódjon ezekkel a feladatokkal. Ez azonban a valóságban azt takarja, hogy az üzletet egyben adták oda a Mészáros-Szíjj-féle koncesszornak, ami így a munkákat közbeszerzések nélkül tudja odaadni Mészáros Lőrinc és Szíjj László építőipari cégeinek.

A NER-es üzletemberek éltek is ezzel a lehetőséggel, az MKIF beszerzéseinek jelentős részét saját cégeiktől vették meg. A sajtótájékoztatón Vitézy Dávid kiemelte ezek közül a Mészáros és Mészáros Zrt.-t, Orbán Győző egyik bányavállalatát, Várkonyi Andrea kommunikációs cégét, a Whitedogot, a One Magyarország Zrt.-t és a Vivien Víz nevű céget.

A koncesszió miatt az Európai Bizottság már 2024-ben indított egy kötelezettségszegési eljárást, amelyben több ponton kritizálták a koncessziós modellt. A kormány a sajtótájékoztatón a saját meglátásaival kiegészítve mutatta be ezeket, a legfontosabb problémák szerintük, hogy az előző kormány:

  • egyrészt túl nagy feladatot – a magyarországi autópályák kétharmadának üzemeltetését – szervezett ki egyben, mindezt aránytalanul hosszú, 35 éves időre;
  • másrészt mindezt túlárazott módon teszi meg, az MKIF ugyanis jóval drágábban vállalta el az egyes részfeladatokat, mint hogy azokat az állam saját maga vagy a Magyar Közút meg tudta volna tenni;
  • harmadrészt a szerződésből fakadóan a kockázatokat nem a koncessziós cég, hanem az állam viseli, miközben a koncessziós szerződés lényege éppen az lenne, hogy az állam a kockázatokat egy magáncégnek szervezze ki;
  • negyedrészt a kifizetések a cégnek kedvező módon oszlanak el a 35 éves időtartam alatt: miközben az ilyen koncessziók célja általában az, hogy az államnak csak utólag kelljen kifizetnie a szerződésben szereplő beruházásokat, itt előre fizetnek ezekért.

Azt, hogy a koncessziós szerződést az előző kormány a Mészároséknak kedvező módon kötötte meg, illetve módosította, a mostanáig nyilvánosságra került számok is alátámasztják. Az állam a koncesszió 2022. szeptember 1-i indulása és 2025. december 31-e között 760 milliárd forintot fizetett ki a vállalatnak, ami ebből 96 milliárd forint adózott eredményt ért el, ami 13 százalékos bevételarányos nyereséget jelent a G7 összefoglalója szerint. Ebbe még nincs beleszámolva az, hogy Mészáros és Szíjj László mennyit keresnek azon, hogy a koncessziós cégük a saját többi vállalatuktól, például az építőipari cégeiktől rendel meg szolgáltatásokat.

Kedvenceink
Partnereinktől
Állítsd be a Telexet megbízható forrásnak!
Kövess minket Facebookon is!
További élő árfolyamok!