A nagy nyári szárazságban majdnem megállt a gazdaság, az ipar húzta a növekedést

A vártnál némileg gyengébben teljesített a magyar gazdaság 2026 harmadik negyedévében: csak 1,5 százalékkal haladta meg a GDP 2025 harmadik negyedévének eredményét, míg negyedéves alapon 0,1 százalék volt a GDP-növekedés a Központi Statisztikai Hivatal szerint. Az egyes ágazatok teljesítményét is bemutató részletes elemzést csak később, decemberben fog közölni a hivatal, de annyit leírtak, hogy a bruttó hazai termék növekedéséhez leginkább az ipar járult hozzá, a növekedést továbbra is támogatta a szolgáltatások teljesítménye, míg a mezőgazdaság jelentősen fékezte azt. Arról kérdeztünk elemzőket, mit jelezhet a vártnál valamivel negatívabb adat, és ez milyen képet festhet a jövő évi teljesítményről.

Jobbágy Sándor, a Concorde Értékpapír Zrt. elemzője a GDP-adat megjelenése előtt 1,5 és 2 százalék közé várta az éves növekedést. Mint most elmondta, a 0,1 százalékos negyedéves növekedés volt az, ami különösen gyengére sikerült. Sovány vigasz ugyan, de némileg árnyalja a képet, hogy ha az idei év első 9 hónapját egyben nézzük, ott már 1,7 százalékkal haladta meg a GDP a tavalyi év azonos időszakát.

Jobbágy szerint a részletes, ágazatokra bontott adatsor ismerete nélkül nehéz messzemenő következtetéseket levonni a mostani adatokból. Nem látjuk például, hogy pontosan mennyire is volt gyenge az idei évben a gazdasági teljesítmény. Ha kiderül, hogy a mostani csekélyebb eredményt túlnyomó többségében a mezőgazdaság gyengélkedése okozta, akkor az idei év utolsó három hónapjában már számíthatunk 0,1 százaléknál nagyobb negyedéves GDP-növekedésre. Ilyen esetben továbbra is ésszerű lehet, hogy 2027-ben 2 százalék felett alakuljon majd a GDP-növekedés. „De ezzel kapcsolatban csak december elején leszünk okosabbak” – tette hozzá az elemző.

Hasonlóan látja Németh Dávid, a K&H vezető elemzője szintén attól tartott, hogy a rossz mezőgazdasági teljesítmény ránthatja le a növekedést, ez egyelőre azonban nem látszik az adatokból. Már a korábbi havi statisztikákból kiderült, hogy az ipar jól teljesített júliusban és augusztusban, a kiskereskedelemben némileg gyengült augusztusban, és a turizmus teljesítménye is visszafogottabb volt augusztusban a tavalyinál. A másik oldalról, a felhasználás irányából nézve elsősorban a fogyasztás húzhatta a GDP-t, mivel mind a beruházás, mind az exportteljesítmény gyengére sikerült a harmadik negyedévben.

„Nagyságrendekben ez az adat még nem írja át a prognózist” – mondta Németh Dávid. Egy picit rosszabb, mint amire számított, így lehet, hogy év végén 1,8 helyett csak 1,7 százalékos lesz a növekedés. A harmadik negyedéves eredménynek azonban már a jövő évre nézve is van egy áthúzódó bázishatása, így a 2027-es GDP-növekedést most 2,2 százalék köré becsüli a korábbi 2,4 százalékok helyett.

Németh hozzátette, a pesszimizmusba a magas energiaárak (a 100 dollár fölötti megawattóránkénti gázár, és 115 dollár fölötti hordónkénti olajár) és a magas hozamkörnyezet is belejátszik. Ezek nem csak a beruházási hajlandóságot rontják, de a magas energiaárak a nettó exporton keresztül is húzzák vissza a gazdasági teljesítményt. Németh sok elemzőhöz hasonlóan továbbra is várja jövőre a beruházási kedv erősödését, de úgy látja, lehet nem lesz akkora, mint amennyire néhány hónappal ezelőtt gondolták. Emellett az új költségvetéssel meghirdetett szja-kedvezmények és egyéb juttatások emelése növelheti a fogyasztást, ami ugyan segíthetné a GDP-növekedést, de másik oldalról inflációt is okozhat, ami elerodálhatja az eredményt.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető elemzője szintén a mezőgazdaság gyengélkedését sejtette a vártnál alacsonyabb GDP-adat mögött a Telexnek küldött kommentárjában. Ezt erősíti szerinte, hogy a mezőgazdaság teljesítményének súlya általában a harmadik negyedévben a legmagasabb, ami felerősíthette a kedvezőtlen hatást. Úgy látja, ha az ipar lendülete megmarad várhatóan gyorsulni fog a növekedés az utolsó negyedévben. „Az év végén érkező EU-s pénzek hatása a későbbiekben tovább segítheti a magyar gazdaságot a beruházások várt növekedésén keresztül. A globális kockázatok, a magas energiaárak miatt azonban továbbra is indokolt az óvatosság” – írta. Ugyan a korábbi 1,7 százalékos éves GDP-előrejelzésük pesszimistának tűnhetett, a friss adatok mellett már nem tartotta indokoltnak a felfelé korrekciót.

Virovácz Péter, az ING elemzője kommentárjában „komoly csalódásnak” nevezte a piaci konszenzushoz képest a GDP-adatot. „Az első negyedév pozitív meglepetése után immár két egymást követő negyedévben is a vártnál gyengébb teljesítményt láthattunk a magyar gazdaságban. Öröm az ürömben, hogy immár ötödik negyedéve folyamatosan bővül a gazdaság.” Virovácz szerint fordulatot jelent, hogy míg az elmúlt években főként a szolgáltatószektor volt a gazdaság húzóereje, most ezt a szerepet az ipar vette át. Az elemző szerint ugyan a mezőgazdasági teljesítmény befékezése nem volt meglepő, annak már mértéke annál inkább. Bár a gyorstájékoztató erre nem tér ki, Virovácz szerint vélhetően az építőipar sem segítette érdemben a növekedést.

Felhasználási oldalon arra számítanak, hogy a fogyasztás maradt a húzóerő, míg az államilag finanszírozott projektek visszafogott aktivitása és a geopolitikai helyzet miatt könnyen lehet, hogy továbbra sem volt érdemi elmozdulás a beruházások volumenében. Az ipar teljesítménye szerinte ugyan az exportot is javíthatta, de az alacsony hazai hozzáadott érték miatt az ipari termelés és annak GDP-hez való hozzájárulása között is nagyobb rés nyílhatott. „Egyelőre úgy tűnik, hogy a negatív meglepetés forrását nem kívül, hanem elsősorban a hazai gazdaságon belül kell keresnünk” – írta. Továbbra is kitartanak a 2026-os GDP-növekedésre vonatkozó 1,9 százalékos prognózisuk mellett.