Kínában már kipukkadt az MI-lufi: 40 százalékot zuhant a technológiai részvényindex
Kevesebb mint négy hónap alatt 40 százalékot esett a kínai mesterségesintelligencia- és félvezetőcégeket tömörítő STAR50 részvényindex, mintegy 480 milliárd dollárnyi piaci érték tűnt el – írja a Reuters. A visszaesés megnehezítheti a technológiai vállalatok tőkebevonását, és megtörte azt a két éve tartó tőzsdei emelkedést, amelyet a gazdaságösztönző intézkedések ígérete indított el.
A júliusi csúcshoz képest bekövetkezett zuhanás jóval nagyobb az amerikai technológiai részvények eddigi korrekciójánál: a Nasdaq a három héttel korábbi rekordjáról 6 százalékot esett. Kínában nemcsak a technológiai szektor veszített az értékéből, a nagyvállalatok részvényeit követő CSI300 index is körülbelül 20 százalékkal került a júniusi csúcsa alá.
A Reutersnek nyilatkozó kereskedők nem neveztek meg egyetlen eseményt, amely elindította volna az eladási hullámot: a magas részvényárak, az adófizetési kötelezettségek, az MI iránti kereslettel kapcsolatos aggodalmak és a kínai technológiai exportot fenyegető korlátozások egyaránt hozzájárulhattak a fordulathoz.
A befektetők attól is tartanak, hogy az Egyesült Államok vagy más országok kitilthatják a kínai berendezéseket az adatközpontjaikból.
A visszaesés azért is érint sok befektetőt, mert az MI-hez kapcsolódó részvények rendkívül nagy súlyt kaptak a kínai piacokon. A Goldman Sachs adatai szerint a kontinentális Kínában jegyzett A-részvények és a Hongkongban forgó H-részvények együttes piacán ezek a cégek adták a piaci érték 42, a kereskedési forgalom 57 százalékát.
A kisbefektetők korábbi kedvencei közül a robotgyártó Unitree részvényeinek értéke az augusztusi tőzsdei indulás óta megfeleződött, pedig a lakossági befektetőknek felkínált részvényeket nyolcezerszeresen túljegyezték. A csipgyártó CXMT egy hónap alatt több mint negyedét veszítette el az értékének, a MetaX és a Moore Threads pedig július óta feleződött meg. Utóbbi két vállalat részvényei tavaly még 700, illetve 400 százalékot ugrottak a tőzsdei bemutatkozásukkor.
Az optikai alkatrészeket gyártó Zhongji Innolight és Eoptolink Technology árfolyama a júniusi, illetve júliusi csúcsához képest nagyjából 60 százalékkal esett. Ebben szerepet játszik, hogy az amerikai kormány nemzetbiztonsági okokra hivatkozva korlátozná az adatközpontokban használt kínai optikai adatátviteli eszközök új modelljeinek importját. A Reuters augusztusi értesülése szerint Washington az adatlopás, a kártékony programok telepítése és a szolgáltatások megzavarásának kockázatát csökkentené a tilalommal, amely az Innolightot és az Eoptolinket is érintheti.
Az állami támogatás sem védte meg a befektetőket
A kínai tőzsdéken korábban gyors emelkedések és nagy zuhanások váltották egymást, ezért a vezetés tartósabb, kiszámíthatóbb növekedést próbált elérni, hogy a lakosság szívesebben fektesse részvényekbe a megtakarításait – és ezzel pénzt biztosítson az MI-fejlesztésekhez is. Korlátozták a hitelből történő részvényvásárlást és a számítógépes programokkal végzett, rendkívül gyors kereskedést, az állami hátterű befektetők pedig az emelkedések idején részvényeladásokkal fékezték a drágulást. A piac ennek ellenére ismét spekulatív felfutásba, majd zuhanásba fordult, ami most a technológiai vállalatok tőkebevonását is megnehezítheti.
A Reutersnek nyilatkozó egyik kínai kisvállalkozó éppen azért vásárolt a felfutás alatt, mert állami támogatást látott az olyan cégek mögött, mint az állami alapokat is a befektetői között tudó Unitree. Most ő és a barátai is veszteségekkel szembesülnek.
A technológiai fejlesztések állami ösztönzésének geopolitikai tétje is van: Kína a mesterséges intelligenciában, a félvezetőgyártásban, a robotikában és az ipari automatizálásban is vezető szerepre törekszik. Az amerikai–kínai technológiai verseny így a fejlesztések mellett a piacok megszerzéséről is szól.
A mostani veszteségek ugyanakkor óvatosabbá tehetik a befektetőket, és visszafoghatják a technológiai cégek részvénykibocsátásait: Hong Hao, a hongkongi Lotus Asset Management befektetési vezetője szerint a történtek sok, tőzsdére készülő vállalat terveit megakaszthatják.
A csúcson a STAR50-ben szereplő vállalatok részvényei az általuk megtermelt éves nyereség csaknem 250-szeresébe kerültek, és a zuhanás után is nagyjából százszoros ez az arány, miközben az amerikai Nasdaq 100 esetében harmincszoros.
A kínai részvények tehát a nyereségükhöz képest még mindig jóval drágábbak, ezért a befektetők attól tartanak, hogy további esés következhet.
Az MI-részvények értékeltségével kapcsolatos aggodalom nem csak Kínában jelent meg. A G7 elemzése szerint a beszállítók árfolyamába már beépültek a nagy technológiai cégek gyorsan növekvő beruházásai. Így akár a költések növekedési ütemének lassulása is visszaesést okozhat, miközben az amerikai–kínai verseny és a nemzeti technológiai bajnokok támogatása tovább hajthatja a befektetéseket.
Nem mindenki lát azonban kizárólag kockázatot a kínai árfolyamesésben. A Goldman Sachs októberben frissített ajánlási listáján az Innolight és a CXMT is szerepel, a BNP Paribas Securities stratégája, William Bratton pedig a körültekintő befektetőknek vételi lehetőségeket lát. Más alapkezelők inkább további áresésre várnak, vagy attól tartanak, hogy a kínai csipgyártók és MI-beszállítók előbb-utóbb más feldolgozóipari ágazatokhoz hasonlóan árversenybe sodródnak.
