A párizsi klímacél duplájával számolnak az EU-ban, jól megtérülne alkalmazkodni hozzá

Az Európai Bizottság kedden átfogó tervet mutatott be arra, hogy az EU hogyan alkalmazkodjon az éghajlatváltozáshoz. A testület közleménye szerint az lenne a cél, hogy a tagállami és nemzetközi politika minden területbe beépítse a klímaváltozás hatásaival szembeni ellenálló-képességet.

A testület a legutóbbi tudományos eredményekre hivatkozva úgy számolna, hogy 2030-ra várhatóan másfél fokkal lesz melegebb az iparosodás előtti szintnél. 2050-re ez eléri a két, 2100-ra a három fokot. A közlemény nem tette hozzá, de ez duplája, mint a 2015-ös párizsi klímaegyezmény kitűzött célja a század végére.

Az Európai Bizottság szerint 2022 és 2025 között évi 50 milliárd euró veszteséget okozott az éghajlat-változás. Az alkalmazkodással több mint tízszeres hozamot lehetne elérni a károk elkerülése miatt, gyorsan nő a kereslet az ellenálló-képességet növelő termékekre, technológiákra és szolgáltatásokra, megnégyszereződne a piacuk a század közepére.

A testület különféle eszközökkel, például az éghajlati szélsőségek figyelésével alkalmazkodna. Terv készülne a hőhullámok kezelésére, elősegítenék a biztosításokat az éghajlatváltozás miatti károkra, azonosítanák a különösen sebezhető európai területeket és a víz megőrzésére.

Van különösen hasznos eszköz a bemutatottak között, de a tervek önmagukban nem védik meg az embereket – vélte a bizottsági javaslatról Peter Liese. A néppárti európai parlamenti képviselő Facebookon arról írt, hogy meg kell szabadulni a rossz lelkiismeretünktől a hőség elleni védelemnél, beleértve a légkondicionálókat is, különösen a kórházakban és az idősotthonokban. Erre szerinte uniós támogatásokat használhatnának forrásként.

A szocialisták üdvözölték a tervet, de ettől még a „konzervatívoknak és az éghajlatváltozást tagadóknak abba kellene hagyniuk a klímajogszabályok aláaknázását, és azt, hogy meggyengítsék Európa válaszát a klímaválságra”.