Az Európai Tanács – nem először – rácsodálkozott arra, hogy Európa versenyhátrányba kerül, mert drága az európai energia, ráadásul a tagállamok nem ugyanazzal az eséllyel indulnak. Ebben például Magyarország, mint „szárazföldi ország” sincs túl rózsás helyzetben.
Az ilyen „rácsodálkozások” után pedig mindig jön egy bejelentés, hogy az európai energiaátmenet célkitűzései alapvetően helyesek, hiszen a megújuló energia tiszta, ráadásul saját, vagyis a vízben, a napban, a szélben kevésbé függünk más régióktól, mint a fosszilis energiahordozókban, de jobb kooperációval, összehangolt fejlesztésekkel és szolidaritással javítani kell a szisztémát. Ez történt most is.
Mindez természetesen mind abszolút pozitív cél és igaz látlelet, de azért a szakmának, az európai iparnak biztosan van egy olyan érzése is, hogy „jó reggelt kívánok, igen, bajok vannak az energiával, de ugye ezt nem most tetszettek észrevenni?”
Most persze vannak olyan speciális folyamatok (Hormuzi-szoros és az orosz–ukrán háború), amik egyedi apropót is adnak az uniós felhívásnak, idézzük akkor ezeket most az MTI segítségével!
A jelenlegi geopolitikai kontextus globális ellátási láncokra, az energiabiztonságra, valamint az energia- és üzemanyagárakra gyakorolt kedvezőtlen hatása miatt, különös tekintettel a háztartásokra és az iparra, az Európai Tanács Brüsszelben tanácskozó tagjai a magas energiaárak kezelésének kritikus fontosságát hangsúlyozták.
Az Európai Tanács felkérte az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg és szükség szerint terjesszen elő intézkedéseket az energiaárak rövid távú kezelésére, figyelembe véve a tagállamok sajátos körülményeit, beleértve a villamosenergia-árak közötti különbségeket is.
„Az EU függőségét figyelembe véve az ingatag fosszilis tüzelőanyag-piacoktól, továbbra is az energetikai átállás a leghatékonyabb mód Európa stratégiai autonómiájának eléréséhez, ellenálló-képessége megerősítéséhez, az energiaárak csökkentéséhez, valamint a jövő gazdaságának működtetéséhez”
– fogalmaztak a nyilatkozatban.
A dokumentum szerint sürgősen döntő előrelépést kell tenni az egységes piac elmélyítése és integrációja terén, egyebek mellett az egyszerűsítés, az adminisztratív terhek csökkentése, a megfizethető energiaárak, az európai ipari megújulás, az innováció előmozdítása, a függőségek csökkentése, valamint a beruházások mozgósítása révén.
A következő hétéves uniós költségvetéssel kapcsolatban az Európai Tanács tagjai úgy vélekedtek, hogy egy 2026 vége előtt létrejövő megállapodás lehetővé tenné a vonatkozó szabályozások 2027-es elfogadását, ami szükséges annak biztosításához, hogy az uniós finanszírozás 2028 januárjában megszakítás nélkül eljusson a kedvezményezettekhez.
