Hiába várjuk az uniós forrásoktól a magyar gazdaság stagnálásának megállítását, a költségvetés azért így is örülhet
Az 5900 milliárd forintnyi uniós forrás nagyban segíthet a magyar államadósság és a finanszírozási terhek csökkentésében, de a gazdasági növekedésre gyakorolt közvetlen hatása csak mérsékelt lehet, írja a GKI Gazdaságkutató Zrt. legújabb elemzésében, amiben az európai uniós források a magyar gazdaságra vonatkozó jövőbeli hatásait vizsgálták.
Az uniós támogatások a beruházásokon keresztül élénkíthetik a gazdaságot, de a források egy része viszont már megvalósult. Emiatt a lezárult projektek utólagos megtérítésére fordíthatják a 969 milliárd forintos összeget, ami így nem teremt új reálgazdasági keresletet. Számos uniós beruházás importigénye magas, a források egy részét külföldi termékek és szolgáltatások beszerzésére kell fordítani, így ezek sem a magyar gazdaságot erősítik közvetlenül.
A GKI számításai szerint az uniós források 2026-ban és 2027-ben 0,1-0,2 százalékponttal emelhetik a GDP növekedési ütemét, ez a rendelkezésre álló források nagyságához képest mérsékelt hatást jelent. A költségvetés korábban 2187 milliárd forint értékben, részben piaci hitelekből finanszírozta meg előre az uniós (RRF) projekteket. A támogatások beérkezése ezért elsősorban a már felmerült kiadások megtérítését, illetve az államadósság és a finanszírozási igény mérséklését szolgálja.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) júniusi becslése szerint a hozzáférhető uniós források 2026-ban 1,1 százalékponttal csökkenthetik a GDP-arányos államadósságot. A GKI szerint viszont a költségvetési hiányra gyakorolt hatása kisebb, az RRF-megállapodás teljes nettó hatása 491 milliárd forinttal, a GDP mintegy 0,5 százalékával javíthatja a 2026-os egyenleget.
Az uniós forrásokhoz való hozzáférés és az EU-val fennálló viták rendeződése mérsékelheti Magyarország kockázati prémiumát, ami alacsonyabb állampapírhozamokhoz és kamatkiadásokhoz vezethet. A GKI elemzése szerint a bruttó kamatkiadások a jelenlegi hozamszint mellett a GDP 3,8 százalékáról 2028-ra 3,1 százalékra csökkenhetnek. A forint erősödése szintén az államadósságnak kedvez, az árfolyam 10 forintos erősödése önmagában 0,7 százalékponttal mérsékelheti a GDP-arányos államadósságot.
Miután a Tisza 2026 májusában átvette a kormányzást, Kármán András pénzügyminiszter már májusban jelezte, hogy a választási osztogatás miatt óriási hiánnyal vették át az Orbán-kormánytól az államkasszát. A Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi tájékoztatójából kiderült, a GDP-arányos hiány az első félév végére a 6,2 százalékot is elérte, vagyis 2810 milliárd forint hiányzott a költségvetésből. A második negyedévben 3,3 százalék volt a hiány. Július végén még több mint 500 milliárd forintos többlettel zárt a költségvetés, amivel a hiány is a hiánycél 68 százalékára csökkent, de augusztusban ismét kiugróan magas volt a költségvetési hiány, amit a Pénzügyminisztérium az EU-s pénzek hazahozatalához szükséges programok előfinanszírozása miatti kiadásokkal indokolt.
A GKI elemzése szerint az uniós támogatások további előnye, hogy egyes beruházások finanszírozását átvehetik a magyar költségvetéstől, így más kiadásokra szabadulhatnak fel források. A GKI szerint az uniós pénzek jelentős segítséget nyújthatnak a magyar államháztartás stabilizálásában, önmagukban viszont nem jelentenek megoldást a gazdaság strukturális problémáira. A legnagyobb közvetlen előny az adósság és a finanszírozási terhek mérséklésében jelentkezhet, miközben a gazdasági növekedés élénkítéséhez további intézkedésekre van szükség.
