Az MNB szerint nem dobná meg nagyon az inflációt, ha kivezetnék az árrésstopot
Komolyabb inflációs hatás nélkül ki lehetne vezetni idén nyáron az Orbán-kormány által bevezetett árréskorlátozásokat, a védett üzemanyagárak kivezetése pedig semennyivel nem fogja emelni az inflációt – erre a megállapításra jut a Magyar Nemzeti Bank ma megjelent júniusi inflációs jelentése.
Varga Mihály jegybankelnök már az MNB keddi kamatcsökkentő döntése után is beszélt arról, hogy az árrésstopok azonnali kivezetése sem veszélyeztetné az árstabilitást, vagyis egy ilyen kormányzati lépés esetén sem emelkedne a jegybanki cél fölé az infláció. A csütörtökön megjelent inflációs jelentés viszont részletesebben kifejtette, hogy miért nem tart a jegybank attól, hogy komolyan gyorsítaná az inflációt egy ilyen döntés.
Az MNB közgazdászai megvizsgálták az élelmiszerláncok éves jelentéseit (már amelyik elérhető volt, a hat legnagyobb lánc, a Penny, az Aldi, az Auchan, a Spar, a Lidl és a Tesco közül ugyanis utóbbi kettő februárral zárja az éves könyvelését), ezek alapján pedig megbecsülték a vállalati szintű árréseket. Ezek alapján úgy látják, hogy az áruházak már az árazásukban alkalmazkodtak az árrésstopokhoz, az élelmiszerekre vonatkozó árréskorlátozás érdemben nem változtatta meg a vizsgált kiskereskedelmi láncok aggregált árrésszintjét. Az MNB szerint a vállalatok feltehetően nem a fogyasztói árakban közvetlenül megjelenő keresztárazással tartották fenn a korábbi évekhez hasonló árrésszinteket, hanem elsősorban az intézkedésben nem érintett termékek beszerzési árainak újratárgyalásával, egyéb költségek csökkentésével, valamint a hatékonyság javításával alkalmazkodtak.
Mindez azt is jelenti, hogy ha az árréskorlátozásokat eltörölnék, az várhatóan nem vezetne hirtelen nagy áremelkedésekhez, így nem növelné igazán az inflációt.
Az árrésstopok bevezetése óta minden gazdasági elemző arra figyelmeztetett, hogy azoknak érezhető hatása volt az infláció csökkentésére, de ha egyszer kivezetik majd őket, akkor megint megugorhat az áremelkedés. Az MNB becslése szerint az árréskorlátozások bevezetésükkor 1,4 százalékkal csökkentették az árakat, ennek a hatásnak azonban csak a negyede épülne vissza az árakba. Ez azt jelenti, hogy ha most, 2026 harmadik negyedévében kivezetnék ezeket, az 2026 negyedik negyedévében és 2027 első felében 0,4 százalékkal, egy év múlva pedig 0,1 százalékkal módosítaná csak fölfelé az MNB által előre vetített inflációs pályát.
Meg kell jegyezni, hogy a vizsgált négy élelmiszerlánc együttesen 20,9 milliárd forint üzemi veszteséget könyvelt el 2025-ben, így érthető lenne, ha a korlátozások eltörlésével a boltok nagy áremelésekbe kezdenének. Az MNB szerint viszont a láncok közti erős árverseny ezt korlátozhatja.
Az árrésstopok kivezetéséről még nincs kormányzati döntés, az üzemanyagokra vonatkozó védett árat viszont már kivezette a kormány, az MNB elemzése szerint viszont ez egyáltalán nem növeli majd az inflációt, az iráni konfliktus enyhülése miatt ugyanis az MNB szerint az üzemanyagok piaci ára a védett ár szintje alá mérséklődik.
A jegybank legfrissebb előrejelzése szerint a forint erősödésének és más, inflációt felhajtó folyamatok mérséklődésének köszönhetően idén egész évben 1,8 százalék körül alakul majd az infláció, ami 2027-ben 2,3 százalékra, 2028-ban 3 százalék körüli szintre emelkedhet. Az MNB idén 2 százalékos GDP-növekedésre számít, ami jövőre 3 százalék körülire nőhet, és nagyjából ezen a szinten maradhat 2028-ban is. A növekedést leginkább a háztartások fogyasztása és a szolgáltatások bővülése hajthatja majd, bár az export emelkedésével is számol a jegybank.
