Nagyot zakózott az OTP, de mégis miért?

Az OTP-részvény 2022 ősze óta biztos befutónak tűnt: több hullámban, de látványosan drágult, a négy évvel ezelőtti, 8 000 forint körüli mélypontról idén szeptemberben 47 470 forintos történelmi csúcsra jutott. Az elmúlt hetekben azonban megtört a lendület: az árfolyam több mint 20 százalékot esett a csúcshoz képest, majd péntek délelőtt 5 százalékkal felfelé korrigált.

Bukta Gábor, a Concorde-csoport elemzési üzletágvezetője szerint a korábbi, többéves emelkedés alapvetően indokolt volt: a részvények 2022-ben, az orosz–ukrán háború kitörése után különösen nagyot estek, mert a befektetők tartottak az OTP oroszországi érdekeltségével kapcsolatos kockázatoktól. A magyar bankcsoport 2006-ban vásárolta meg az orosz Investsberbankot, amely azóta OTP Bank Russia néven működik. A háború után bevezetett nemzetközi szankciók és az orosz hatóságok ellenintézkedései azonban jelentősen megnehezítették a külföldi tulajdonban lévő bankok értékesítését és a nyereség kivonását, a befektetők pedig attól tartottak, hogy az OTP – akár jelentős veszteséggel is – kénytelen lehet megválni orosz leányától.

A 2022-es mélypont után viszont az OTP árfolyama fokozatosan magára talált, amit a bank javuló pénzügyi teljesítménye is indokolt. A bankcsoport fő piacain jelentősen emelkedtek a profitok, a befektetők pedig egyre kedvezőbben ítélték meg a társaságot.

A szeptemberi csúcsot követő esésnek Bukta szerint két fő oka volt. Szeptember végén Csányi Péter vezérigazgató arról beszélt a Bloombergnek, hogy a bank mérlegeli az oroszországi kivonulást. Egy ilyen lépés esetén pedig az OTP-nek akár teljes egészében le kellene írnia az orosz leánybankba fektetett tőkét, aminek hatása Bukta becslése szerint részvényenként körülbelül 2 000 forint lehetne. A szeptemberi csúcs és az elmúlt napok mélypontja közötti, csaknem 10 ezer forintos árfolyamveszteségből viszont legfeljebb 2 000–3 000 forintot magyarázhat az oroszországi bizonytalanság. A zuhanás nagyobb részét más tényezők okozhatták.

Ezek közül a legfontosabb az európai bankrészvényeket érintő általános eladási hullám, amelyben a francia költségvetési válság is szerepet játszott. Franciaország államháztartási hiánya idén várhatóan meghaladja a GDP 5 százalékát, az államadósság pedig tovább nő. A kormány ugyan jelentős kiigazításokkal próbálná rendezni a helyzetet, a megosztott parlamentben azonban bizonytalan a jövő évi költségvetés elfogadása. A befektetők egyre kockázatosabbnak ítélik a francia állampapírokat, amelyek hozama csaknem 25 éves csúcsra emelkedett.

A feszültség más európai országok kötvénypiacaira is átterjedt, miközben a közel-keleti konfliktus miatt dráguló olaj tovább erősítette az inflációs félelmeket. Több európai országban és az Egyesült Államokban is emelkedtek az államkötvényhozamok, ami megdrágítja a finanszírozást, és visszafoghatja a gazdasági növekedést. Ez a bankok számára különösen rossz hír lehet: ha lassul a gazdaság, csökkenhet a hitelkereslet, és több ügyfél kerülhet törlesztési nehézségekbe. Az európai bankrészvények ráadásul az elmúlt években jelentősen drágultak, így amikor a befektetők a növekvő kockázatok miatt elkezdték csökkenteni a részvénybefektetéseiket, a bankszektorban jelentős nyereséget tudtak realizálni.

Bukta Gábor úgy látja, hogy az OTP esését az is felerősíthette, hogy a korábbi évek jelentős drágulása után sok magyar kisbefektető dönthetett a részvényei eladása mellett, hogy megtartsa az addig elért nyereségét. A nemzetközi eladási hullám és a hazai befektetők nyereségrealizálása együtt így jóval nagyobb árfolyamesést okozhatott, mint amit a bank tényleges kilátásai indokoltak volna. Kiemelte, hogy miközben a lengyel bankrészvények árfolyama körülbelül 7 százalékkal csökkent, az OTP vesztesége ennek nagyjából háromszorosa volt. Ráadásul a magyar bank részvényei a lengyel versenytársakhoz képest már a visszaesés előtt is 20–25 százalékkal alacsonyabb értékeltségen forogtak, amit az elemző eleve indokolatlannak tartott.

„Az OTP esetében túlzásnak érzem ezt az esést” – mondta Bukta, aki szerint újabb jelentős nemzetközi piaci megrázkódtatás nélkül a következő napokban vagy hetekben a 42–43 ezer forintos árfolyam is reális lehet. Ez a pénteki, 40 ezer forint körüli szinthez képest további 5-7,5 százalékos emelkedést jelentene.

A pénteki, több mint 5 százalékos emelkedés mögött konkrét vállalati bejelentés áll: az OTP délelőtt közölte, hogy a Magyar Nemzeti Bank engedélyezte összesen 50 milliárd forint értékű saját részvény visszavásárlását, amellyel a bank 2027. március 31-ig élhet.

„Mindig pozitív üzenet, amikor egy bank bejelenti, hogy részvényeket szeretne visszavásárolni a piacon” – mondta Bukta Gábor, aki szerint ez azt jelzi a befektetőknek, hogy a bank vezetése a jelenlegi árfolyamot kedvezőnek tartja saját részvényei megvásárlásához. A pénteki, 40 ezer forint körüli árfolyammal számolva az 50 milliárd forintból nagyjából 1,25 millió OTP-részvényt lehetne megvásárolni, ami a teljes részvényállomány mintegy 0,4 százaléka.

A gyengülési folyamatot az OTP-nél az automatikus tőzsdei kereskedés is felerősíthette, tette hozzá a Concorde munkatársa. A részvények adásvételének jelentős részét ma már számítógépes algoritmusok végzik, amelyek folyamatosan figyelik az árfolyamok ingadozását. Ha ezek a kilengések túl nagyra nőnek, a rendszerek automatikusan részvényeket kezdenek eladni, hogy csökkentsék a befektetések kockázatát. Csakhogy az eladások tovább nyomhatják lefelé az árfolyamot, ami újabb automatikus eladásokat válthat ki.

Az esés akkor állhat meg, ha az algoritmusok már elegendő részvényt adtak el, vagy ha megjelennek azok a hosszabb távra tervező befektetők, akik a visszaesett árfolyamot jó vételi lehetőségnek tartják. Bukta szerint most is ez történhetett: az eladási hullám kifulladásával ismét megjelentek a vevők, az OTP saját részvényeinek visszavásárlásáról szóló pénteki bejelentése pedig tovább erősítette a befektetői bizalmat.

A bejelentés azonban önmagában nem garantálja, hogy az OTP tartósan emelkedő pályára áll, ehhez az is szükséges, hogy a nemzetközi befektetői hangulat javuljon. Bukta Gábor arra számít, hogy az államkötvényhozamok emelkedése miatt kialakult piaci ijedség nagy részén már túl lehetünk. Ha nem érkezik újabb jelentős eladási hullám, a befektetők fokozatosan visszatérhetnek az európai bankrészvényekhez.

„Ha rendeződik a jelenlegi piaci turbulencia és most csak egy technikai korrekciónak vagyunk szemtanúi, akkor a következő 6–12 hónapban 50 ezer forint feletti OTP árfolyamot tartunk reálisnak. Jelenlegi 53 640 forintos célárunk is ezt tükrözi, mivel nem tartunk számottevő fundamentális romlástól a bank kilátásait illetően” – fogalmazott a szakember.

Hosszabb távon kulcskérdés, hogy hogyan alakul a közel-keleti háború és az energiaárak helyzete. Ha az energiaárak tovább emelkednek, és emiatt lassul a világgazdaság, az a bankrészvények emelkedését is korlátozhatja. Az elemző szerint különösen a munkaerőpiaci folyamatokat érdemes figyelni. Európában egyelőre nem látszik a munkanélküliség jelentős emelkedése, ami kedvező a bankok számára: amíg az emberek megtartják a munkájukat és a jövedelmüket, kisebb az esélye annak, hogy tömegesen maradnak el a hiteltörlesztésekkel.