Teljesen kivonulhat Oroszországból az OTP, már történtek leépítések
Felülvizsgálja oroszországi jelenlétét az OTP, a teljes kivonulás lehetőségét is mérlegelik – derül ki Csányi Péter, az OTP-csoport vezérigazgatójának válaszából, amit a Bloombergnek küldött. A bank közölte azt is, hogy Oroszországban az alkalmazottak negyedét már leépítették.
Az OTP várhatóan év végéig hoz döntést az oroszországi működést illetően. A vezérigazgató szerint az eredménynek a befektetői érdekeket és a cégcsoport nemzetközi terjeszkedési stratégiáját kell szolgálnia. Az OTP az orosz–ukrán háború 2022-es kitörése után is fenntartotta jelenlétét Oroszországban, de most inkább a balti térségben terjeszkednének. A magyar bank idén júliusban jelentette be, hogy felvásárolná az észt Luminor bankot.
„Tekintettel a balti államok iránti stratégiai érdekeltségére, és arra, hogy az elmúlt évben korlátozott az Oroszországból származó osztalékokhoz való hozzáférés, az OTP megkezdte az Oroszországgal kapcsolatos stratégiájának felülvizsgálatát, beleértve a teljes kivonulás lehetőségét is” – írta Csányi a lapnak.
Az oroszországi dolgozói létszámot eddig már 25 százalékkal csökkentették, a fiókhálózatot pedig 40 százalékkal, közölték. Ukrajnai jelenlétüket pedig 35 százalékkal növelték, csak 2025-ben, közölte a bank. Az OTP úgy véli, nem kimagasló a jelentőségük Oroszországban, de Ukrajnában már jelentősebb szereplőnek számítanak.
A Bloomberg birtokába jutottak emellett olyan idén áprilisban íródott emailek is, melyek szerint az OTP az orosz Gazprom érdekeltségébe tartozó vállalatoknak nyújtott volna pénzügyi szolgáltatást. A bank azt közölte, hogy ezzel kapcsolatban belső vizsgálatot folytattak, amely megállapította, hogy az OTP-csoportban senki nem szegte meg az Oroszországra vonatkozó szankciós korlátozásokat.
Az emailek szerint a YugoRosGaz úgy fizetett volna a Gazpromnak, hogy az OTP Szerbiában vezetett eurószámlájáról a Rosingaz szerb állami tulajdonú BPS banknál vezetett eurószámlájára utalta volna a pénzt. A Rosingaz a Gazprom leányvállalata, amely névtelenül nyilatkozó európai tisztviselők szerint közvetítő szerepet játszhatott volna hasonló ügyletekben.
