A németeknél a műanyagcsomagolás-adó miatt áll a bál, Ausztriában már fizetni kell az online rendelések után
A CDU/CSU és az SPD alkotta német kormánykoalíció 2027 júliusától tonnánként 550 eurós adót vetne ki a csomagolásokban felhasznált műanyagra – számolt be a Der Spiegel a dpa hírügynökség értesülése alapján.
A tervezet szerint az adó nemcsak a műanyag dobozokra és zacskókra vonatkozna, hanem például a fóliákra, kupakokra és fedelekre is, illetve azokat a többféle anyagból készült csomagolásokat szintén érintené, amelyek műanyagtartalma meghaladja az 5 százalékot. A fizetési kötelezettség a csomagolások előállításakor vagy Németországba történő behozatalakor keletkezne, az újrahasznosított műanyagból készült csomagolásokra viszont kérelem alapján mentességet lehetne kapni.
A német kormány adatai szerint 2023-ban mintegy 3 millió tonna műanyag csomagolási hulladék keletkezett az országban. A koalíció arra számít, hogy az új adó 2027 második felében 805 millió eurót, 2028-tól pedig évente csaknem 1,5 milliárd eurót hozhat a költségvetésnek. A számítások ugyanakkor azzal is számolnak, hogy a megadóztatott műanyag mennyisége idővel csökkenhet.
A tervezetet a környezetvédők és a műanyagipar is bírálja. A Deutsche Umwelthilfe (DUH) német környezetvédelmi civil szervezet szerint az adót a többször használható csomagolások helyett az egyszer használatosakra kellene összpontosítani, és más csomagolóanyagokra is ki kellene terjeszteni, nehogy a cégek egyszerűen műanyagról papírra vagy fémre váltsanak. A Plastics Europe nevű, az európai műanyaggyártó vállalatokat képviselő szakmai érdekképviseleti szervezet pedig a szabályozás kidolgozatlanságát kifogásolja.
A csomagolások szabályozása uniós szinten is szigorodik: a G7 mutatta be, hogy augusztus 12-től már alkalmazni kell az EU új csomagolási rendeletének egyes előírásait, a legjelentősebb változások azonban 2030-tól várhatók. Az új szabályok célja, hogy kevesebb csomagolási hulladék keletkezzen, és a felhasznált anyagok nagyobb része legyen újrahasznosítható. A változások különösen a kereskedelmet és az italipart érintik: az internetes rendelések csomagolásában például legfeljebb 50 százalék lehet az üres tér, az egyszer használatos PET-palackoknak pedig 2030-tól legalább 30 százalék újrafeldolgozott műanyagot kell tartalmazniuk. Magyarország számára különösen fontos a kérdés, mivel a legutóbbi összehasonlítható, 2022-es adatok szerint fejenként több mint 44 kilogramm műanyag csomagolási hulladék keletkezett az országban, szemben a 36 kilogramm körüli uniós átlaggal. Az új rendelet közös követelményeket állít a tagállamok elé, de a hulladékkezeléshez kapcsolódó díjak és adminisztratív kötelezettségek továbbra is országonként eltérhetnek.
Ausztria pedig elsősorban inkább költségvetési megfontolásokból döntött a kereskedelem további adóztatása mellett: az ORF cikke szerint október 1-jétől a nagy online kereskedőknek különadót kell fizetniük a kiszállított rendelések után. Az intézkedés azokat a vállalatokat érinti, amelyek éves ausztriai forgalma meghaladja a 100 millió eurót. Az osztrák kereskedelmi szövetség szerint összesen 16 nagy online kereskedőre és piactérre vonatkozik az új szabályozás, köztük az Amazonra, a Temura, az AliExpressre, a Sheinre, a Zalandóra, az Apple-re és az Ikeára. Az adó rendelésenként vagy csomagonként két euró, amely az áfával együtt 2,40 eurós többletköltséget jelenthet a vásárlóknak, a kereskedők eldönthetik, hogy rendelésenként vagy feladott csomagonként számolják el. Az osztrák pénzügyminisztérium évi 280 millió eurós bevételt vár az adótól, amelyből részben a júliusban bevezetett, egyes alapvető élelmiszerekre vonatkozó áfacsökkentést finanszíroznák. A kereskedelmi ágazat ellenzi az intézkedést, mert attól tart, hogy a magasabb rendelési költségek visszafogják a forgalmat, több cég pedig jogi úton is megtámadná a szabályozást.
