19 milliárdot költöttek rá, de kiderült, hogy mégsem oltóanyaggyár lesz a debreceni oltóanyaggyár
„A Nemzeti Oltóanyaggyár projekt – néhány évnyi előkészítés, építészeti és technológiai tervezés, kutatás-fejlesztés és az építési elemek megvalósítása után – megváltozott” – írta a Debreceni Egyetem sajtóosztálya az Mfor kérdésére, mikor a lap a gyár jövőbeli működésével kapcsolatban kereste meg.
A debreceni oltóanyaggyár alapkövét még 2021. szeptember 5-én tette le Palkovics László akkori innovációs miniszter. Akkor még azt ígérték, „jövő év végén megkezdődik a hazai koronavírus elleni vakcina gyártása Debrecenben”, a gyártás elindítása azonban évekig húzódott. A Debreceni Egyetem válasza alapján ez már nem is fog megtörténni: az általuk 2024-ben kezdeményezett, az állammal folytatott hosszadalmas egyeztetés után módosították a projektszerződést, és ma már nem klasszikus gyárépítésről van szó, a cél egy egyetemi tevékenységet szolgáló tanüzemi egység fejlesztése. Közölték azt is, hogy
csupán egy sima „egyetemi oktatás-kutatás-innovációs fejlesztési feladat[ról]”.
Az új terveket a már korábban megépült beruházási elemeket is magában foglaló korábbi finanszírozással valósítják meg. A Gyógyszeripari Ökoszisztéma Központ fejlesztése folyamatos, a 2024-ben átadott, 2100 négyzetméteres Pilot Laboratóriumban már most is folynak kutatások. A kutató- és tanüzemet 2030 végéig kell megvalósítani a Gyógyszerésztudományi Kar melletti területen.
A Nemzeti Oltóanyaggyár Zrt.-t egyébként a kormányváltás után, májusban UD Pharma Operation Zrt.-re nevezték át, augusztus 31-én pedig új vezérigazgatót is kapott. Az új vezető, Molnár Erika korábban vezetőhelyettesi és gazdasági vezetői beosztásban volt a 2024-ben kinevezett vezérigazgató mellett.
„A Nemzeti Oltóanyaggyárra az ígért 55 milliárd forintos forrást az egyetem csak részlegesen kapta meg, utoljára 2022-ben kapott pénzt (19 milliárdot a beruházásra). A megkapott pénzből a befogadó csarnok, az utak, az utak közművei és egyéb közművek, valamint az áramellátást szolgáló trafótelep épült meg” – írta a Debreceni Egyetem. Hozzátették azt is, hogy kialakítottak egy, a tervezett gyár üzemeltetéséhez szükséges szakembergárdát, és bár születtek kutatás-fejlesztési eredmények, a gyárépítés leállása miatt ezek félbeszakadtak. Közlésük szerint 2024-ben létszámcsökkentés indult el és a vezérigazgató is lemondott. „A fennmaradt összeget 2030-ig használja fel az egyetem az innovációs, kutatási, oktatási és tanüzemi beruházási feladatok elvégzése során”.
