Panasszal élt ellene és nem fogadja el gyanúsítását az Erste-ügyben Matolcsy György, a volt jegybankelnök az MTI-nek küldött közleményében ezt írta:
„2026. szeptember 22-én a nyomozó hatóság gyanúsítottként hallgatott ki egy, a Magyar Nemzeti Bank 2023–2024-es felügyeleti eljárásaival összefüggő ügyben. A gyanúsítást nem fogadom el”.
Matolcsy azt írta, hogy a gyanúsítással szembeni panaszát védője szeptember 28-án írásban is indokolta az ügyészségnek, kérve vizsgálják meg, hogy megalapozott volt-e a gyanúsítás a közlés idején rendelkezésre álló adatok alapján.
„A törvény szerint senki nem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg, és a bizonyítás a hatóság feladata. Ez engem is megillet”
– írta Matolcsy, és hozzátette, eljárási kötelezettségeinek eleget tesz. Azt is közölte, hogy álláspontját nem a nyilvánosság előtt, hanem a törvényes eljárásban, védője útján fejti ki, a folyamatban lévő ügy részleteiről nem nyilatkozik és interjút sem ad.
A Telex korábban több forrásból is úgy értesült, hogy gyanúsítotti kihallgatása után Matolcsy szabadon távozhatott, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói rajta kívül még hat embert hallgattak ki gyanúsítottként, információnk szerint a büntetőeljárás alatt ők is szabadlábon védekezhetnek. Ezt erősíti egyébként az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) korábban kiadott közleménye, melyben kizárólag a gyanúsítotti kihallgatást említik. Információnk szerint a gyanúsítottakat nem kellett előállítani, mindannyian idézésre érkeztek a nyomozást végző NNI-hez.
Az Erste-ügy
A Magyar Nemzeti Bank volt elnökét azután gyanúsították meg további hat emberrel együtt hivatali visszaéléssel szeptember közepén, miután Simor András korábbi jegybankelnök a választás után arról beszélt az ATV-ben, hogy a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi felügyeletért felelős volt alelnöke 2023-ban nyomást gyakorolt az Erste Bankra, hogy távolítsák el őt a bécsi Erste Group felügyelőbizottságából.
Simor állítása szerint 2023 decemberében behívták az Erste Bank Magyarország vezérigazgatóját, Jelasity Radovánt az MNB központjába, leültették egy ablaktalan, szűk szobában, és az egyik alelnök közölte vele, hogy ameddig Simor az Erste Bank bécsi felügyelőbizottságának tagja, addig a bankfelügyelet „rendkívül szigorúan és nagyon kellemetlenül” fog eljárni az Erste Bank Magyarországgal.
Simor végül néhány héttel később magától lemondott a posztjáról, és szerinte csak azért nem tettek feljelentést az ügyben, mert nem tudták volna bizonyítani az esetet. Az MNB mostani vezetése az áprilisi interjú megjelenése után ugyanakkor vizsgálatot indított az ügyben, majd feljelentést tett.
Matolcsy Simor állításaira reagálva közzétett egy videót, amiben „hamis mesének” nevezte az esetet, amely szerinte „tényszerűen nem állja meg a helyét”. Ha volt is ilyen találkozó, arról állítása szerint nem volt tudomása, ezért nem adhatott utasítást fenyegetésre, de az intézmény működési rendje alapján is elképzelhetetlen, hogy a pénzügyi felügyeletért felelős korábbi alelnök bárkire nyomást gyakorolt volna. „Erre utal, hogy maguk az Erste vezetői sem tettek feljelentést ebben az ügyben.” Azt is mondta, hogy a bírálóiknak mindig nyilvánosan válaszoltak aláírt közlemény, szakmai vagy véleménycikk formájában.
Az osztrák bank magyar leányvállalat még áprilisban válaszolta azt a Telexnek, hogy „az Erste az elmúlt időszakban több alkalommal volt kitéve hátrányos, eseteként jogszerűség tekintetében megkérdőjelezhető bánásmódnak. Ha a konkrét ügyben vizsgálat indul, az Erste rendelkezésre áll.” A cég vezérigazgatója, Jelasity Radován pedig a Della podcastban arról beszélt, hogy megkönnyebbült a választás eredményétől, másnap még a kokárdát is kitűzte.
