Simor András: Az MNB zsarolása miatt mondtam le az Ersténél 2024-ben

Simor András volt jegybankelnök volt az ATV Egyenes beszéd című műsorának szerdai vendége, ahol Matolcsy Györgyről és az MNB vagyonáról beszélgettek. A beszélgetés végén Simor egy érdekes történetet mondott el arról, miért mondott le 2024-ben a bécsi Erste Bankban elfoglalt pozíciójáról.

Azt mondta, hogy 2020-ban választották meg az Erste Group Bank felügyelőbizottságának tagjává, ez bécsi bank az anyabankja az összes Erste leányvállalatnak Közép-Kelet Európában. 2024 januárban mondott le, hat hónappal azután, hogy újabb három évre megválasztották, de eddig még nem beszélt a lemondás okáról.

Állítása szerint 2023 decemberében megkereste az Erste Bank Magyarország vezérigazgatója, Jelasity Radován, és elmesélte neki, hogy behívták a Magyar Nemzeti Bankba, ott is egy ablaktalan, szűk szobába, hogy telefonja leadása után közölje vele az egyik alelnök, hogy ameddig Simor András az Erste Bank bécsi felügyelőbizottságának tagja, addig a bankfelügyelet „rendkívül szigorúan és nagyon kellemetlenül” fog eljárni az Erste Bank Magyarországgal. Ez az alelnök a pénz- és bankügyi felügyelet vezetője volt.

„Lefordítottam magyarra, ezt én úgy hívom: zsarolás”

– mondta Simor András, majd hozzátette, hogy az ilyen hivatali visszaélés három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Ez az eset karácsony előtt történt, és az MNB karácsony és újév között „szokatlan adatokat” kért az Erste Magyarországtól egy vizsgálat keretében. Amikor érdeklődtek, hogy mi ez az egész ebben a szokatlan időpontban, annyi választ kaptak az MNB-től, hogy

„a te főnököd pontosan tudja, hogy mit kell mondania az én főnökeimnek, hogy ez az egész abbamaradjon”.

Simor ezek után mondott le, feljelentést nem tettek, mert nem tudták volna bizonyítani az esetet. A beszélgetésnek ez a része 11:40-től megnézhető:

Az adásban szó esett Matolcsy György leveléről, amelyben Simor szerint „annyi hazugság van, hogy az emberben felmegy a pumpa”. A volt jegybankelnök szerint nem igaz, hogy Matolcsynak ne lett volna jogköre beleszólni az alapítványok működésébe. A döntéseket ugyan a kuratórium hozta, de a kuratórium „nem az égből csöppent oda”, Simor szerint azt az MNB igazgatósága nevezhette ki Matolcsy vezetésével. A kuratóriumban egy jövőkutató, egy geográfus, egy fenntartható fejlődési szakértő és egy szélsőséges összeesküvéselmélet hívő kapott helyet, mindenféle befektetési tapasztalat nélkül.

„Itt rögtön a hűtlen kezelés, vagy legalábbis a hanyag kezelés áll meg, mindkettő súlyos börtönbüntetéssel jár” – mondta Simor András, hozzátéve, hogy ezt a kinevezést jogukban állt volna visszavonni.

A 2024-es mérleg szerint 13 milliárd a vagyon, „hiába állítja Matolcsy, hogy a 280 milliárd megvan. Állítani mindenki tud valamit, csak bizonyítani nem tudja” – folytatta.

„Rossz hírem van Matolcsy György számára, a számviteli szabályok azt mondják, hogyha egy befektetés tőzsdén van, akkor a tőzsdei árfolyamon kell – nem lehet, hanem kell – értékelni a könyvekben” – utalt Simor Matolcsy azon kijelentésére, miszerint nem helyes a tőzsdei árfolyam alapján megítélni a befektetést. „Lehet, hogy a számviteli szabályokat kellene elolvasni, mielőtt nyilatkozik” – mondta.

Szóba került az MNB székháza is, Simor szerint amikor ő ott dolgozott, a Matolcsy által felsorolt célokat anélkül is kiszolgálta az ingatlan, hogy ráköltöttek volna négyzetméterenként 8 millió forintot, összesen százmilliárdot, és anélkül, hogy „minden egyes munkahelyre ráköltöttek volna 300 millió forintot”.