Meglepően gyenge lett az augusztusi külkereskedelmi egyenleg: Paks a hibás?
Augusztusban 481 millió euró volt a magyar termék-külkereskedelmi hiány, a kivitel volumene 0,1 százalékkal kisebb, a behozatalé 13 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos időszakánál – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A probléma tehát röviden így szól: az export stagnált, az import viszont nőtt.
Az egyenleg 1140 millió euróval romlott az egy évvel korábbihoz képest. Az export szezonálisan és munkanappal kiigazított volumene 2,8 százalékkal elmaradt a 2026. júliusitól, az importé 1,3 százalékkal meghaladta azt. A kivitel értéke 12 milliárd euró (4380 milliárd forint), a behozatalé 12,5 milliárd euró (4555 milliárd forint). Az egy évvel korábbi időszakhoz képest euróban kifejezve az export értéke 16 százalékkal, az importé 29 százalékkal nőtt. Ha a teljes 2026. január–augusztusi időszakot nézzük, a kivitel értéke 107,3 milliárd euró (39 611 milliárd forint), a behozatalé 102,4 milliárd euró (37 799 milliárd forint) volt.
A rendkívül gyenge augusztusi adatok első logikus magyarázata az lehetne, hogy mivel augusztusban a paksi atomerőmű részleges leállítása miatt drágán kellett (főleg kora este) sok áramot vennünk, ez rontotta a mérleget, ez igaz is, csak máshogy, illetve sajnos ezen hatás mellett is várakozások alatti lett az adat.
Ahogy Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő elemzője rámutatott, az energiahordozók esetében a volumenek változása a meglepő, az export volumene 36 százalékkal, míg az importé 7,4 százalékkal lett alacsonyabb. Vagyis hiába volt nagyon nagy áramhiány Magyarországon, még volumenben kevesebbet is importáltunk.
Ennek az lehet a magyarázata, hogy a Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter által kért önkéntes fogyasztásátcsoportosítás zajos siker lett. Az emberek és az ipar nem a kritikus órákban (elsősorban este 6 és 9 között) fogyasztott, hanem átcsoportosította azokra az órákra a fogyasztását, amikor volt itthon áram (főleg napból). Emiatt esett sokat a magyar export, hiszen a megszokott kellemetlen jelenség helyett ebben a hónapban nem adtunk el annyi napos eredetű villanyt szinte „ingyér”, és végül nem kellett olyan sokat importálni sem. Ám az egyenleget így is nagyban ronthatta az, hogy a magyar export alacsony áron történt, az import pedig horroráron.
Az áramimport csökkenő volumenében szerepe lehetett tehát a fogyasztás átütemezésének és visszafogásának. Ugyanakkor az, hogy egyéb ágazatokban miért romlott le ennyire az egyenleg, az biztosan mélyebb elemzést igényel mind az elemzőktől, mind a gazdaságpolitikusoktól.
