Az Erste szerint a 2 százalékot sem éri el az idei infláció, de jövőre jöhet a gyorsulás

1,7 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság 2026-ban, míg az infláció idén 1,8 százalék, jövő év végén pedig 2,8 százalék környékén alakulhat. Ugyan az inflációs adatok szerint lenne tér további kamatvágásra, egyre bizonytalanabbak az elemzők azzal kapcsolatban, hogy meglépi-e ezt a jegybank – mondta el Nyeste Orsolya, az Erste vezető makrogazdasági elemzője és Nagy János makrogazdasági elemző a bank makrogazdasági várakozásait bemutató sajtóbeszélgetésén.

Az elmúlt három év hullámzó teljesítménye után úgy tűnik, 2026-ban ismét némi lendületet vett a gazdasági növekedés: a GDP az első- és második negyedévben is 1,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az Erste elemzői szerint 2026-ban 1,7 százalékon alakulhat a GDP-növekedés, míg 2027-ben már némileg magasabb, 2,2 százalék is lehet. Miközben a közel-keleti konfliktus elhúzódása, az ismét megjelenő vámháborús feszültségek, az aszálykárok és a nyári energiaválság kockázatot jelent az év második felére nézve, az exportkilátások fokozatosan javulnak, ami a korábban vártnál nagyobb növekedést hozhat az ipari termelésben. Ugyan a beruházási aktivitás is mutatott némi élénkülést az elmúlt évek mélypontja után,

2026-ban várhatóan továbbra is a háztartások fogyasztása maradhat a gazdasági növekedés fő motorja.

Az áprilisi választások után gyors emelkedésnek indulnak az üzleti és fogyasztói bizalmi indexek is, amik azt sugallják, hogy fennmaradhat a növekedési fordulat, és a befagyasztott európai uniós források felszabadítása is támogathatja a növekedést. A geopolitikai és vámháborús feszültségek azonban komoly kihívásokat hozhat az alapvetően exportorientált magyar gazdaságnak az Erste elemzői szerint.

Az inflációs mutatók is javultak az év első nyolc hónapjában, az éves fogyasztóiár-index az idén januári 2,1 százalékról augusztusra már 1,3 százalékra csökkent, vagyis tízéves mélypont közelébe került az infláció. Az adminisztratív árkorlátozások mellett az erős forint is lassította az inflációt, ami a külkereskedelmi forgalomban versengő termékek és az élelmiszerek dezinflációját okozta. Az elemzők szerint ugyan az adatok markáns dezinflációs képet mutatnak, a szolgáltatások magasabb árdinamikája kockázatot jelent a fenntartható árstabilitásra. A következő hónapokban az infláció fokozatos emelkedésnek indulhat, de ennek üteme még így is visszafogottabb lehet az előzetesen vártnál.

Míg idén év végére 1,8 százalékon várják az inflációt, ez jövőre már a 2,8 százalékot is elérheti.

Az Erste elemzői úgy látják, hogy a jelenlegi helyzetben valószínűleg az sem gyakorolna komoly hatást az inflációra, ha kivezetésre kerülne az Orbán-kormány által bevezetett árrésstop.

Miután az euró-forint árfolyam márciusban a geopolitikai feszültségek idején 397 közelébe emelkedett, június közepére már 350 alá is benézett, vagyis közel 12 százalékot erősített a forint. Enyhült a geopolitikai kockázatkerülés, és a költségvetési pályával, az uniós forrásokkal és az euróbevezetéssel kapcsolatos várakozások is javultak, ami kedvezően hatott az árfolyamra. Júliusban azonban megindult a korrekció, és az euró árfolyama elkezdett visszatérni a 360–365-ös tartományba. Augusztusban az árfolyam már a viszonylag szűk, 361–366 közötti szinten mozgott, ami azt mutatja, hogy a nyári korrekció után is számottevően erősebb tudott maradni a forint a márciusi mélyponthoz képes.

A hazai deviza kereskedésében leginkább az energiaárakkal, főként a gázárakkal kapcsolatos várakozások a leginkább meghatározók. „Az energiaárak jelentik a legfontosabb rövid távú kockázatot az árfolyam alakulása szempontjából” – mondta Nyeste Orsolya. Az Erste elemzői év végén 360 környékén, 2027 végén pedig 355 környékén várják az euró-forint árfolyam alakulását.

Az áprilisi választások után a forint erősödése mellett Magyarország kockázati megítélésében is érdemi javulás következett be, a jegybank júniusban 25 bázisponttal 6 százalékra csökkentette az alapkamatot. Ez júliusban és augusztusban is folytatódott, így az alapkamat nyár végére már 5,5 százalékon állt. Azzal kapcsolatban azonban, hogy mi lehet az MNB következő lépése a kamatpályát illetően, emelkedtek a bizonytalanságok: ugyan az inflációs adatok még mindig kedvezőek, az elmúlt hetek ismét eszkalációt hoztak a Közel-Keleten, miközben a globális kötvénypiaci turbulenciák és a volatilisebb forint is megállíthatja a döntéshozókat a további kamatvágásokban. Az Erste még két kamatcsökkentést vár az idénre, mivel az alacsony infláció a pozitív reálkamat veszélyeztetése nélkül is lehetővé teszi a monetáris enyhítések folytatását.

Magyarország piaci kockázati megítélése is jelentősen javult az elmúlt időszakban. Míg a tízéves forint állampapír átlagos hozama 6,76 százalék volt 2026 első negyedévében, ez a harmadik negyedévre már 5,6 százalék környékén alakult. Szintén jó jel a magyar államkötvények szempontjából, hogy csökkent a német tízéves kötvényekhez viszonyított felár, és miután hat hónap alatt 150 bázisponttal szűkült, visszatért a Covid előtti időszakra jellemző, 200–250 bázispontos sávba. Ugyan nyáron a magyar hosszú hozamok is felfelé korrigáltak, a magyar hozamfelár lényegében stabil maradt. Nyeste Orsolya szerint nincs könnyű helyzetben Magyarország, mert egy olyan globális helyzetben kéne előállni egy hiteles költségvetési pályával, amikor a külső környezet a jelentős magyar hozamcsökkenések ellen fog dolgozni.

Ahhoz, hogy a magyar kötvények extra kockázatai után fizetett felár tovább szűkülhessen, a költségvetés hiteles konszolidációjára, az uniós források tényleges beáramlására és konkrétabb euróbevezetési stratégiára lenne szükség a bank elemzői szerint. A közel-keleti konfliktus és a magas globális kötvényhozamok azonban további kihívásokat jelentenek. A bank elemzői szerint 2026 végén 5,5 százalék, jövő év végén pedig 5,3 százalék környékén alakulhat a 10 éves államkötvény hozama.

Az államháztartási egyenleg alakulásával kapcsolatban is pozitívak voltak a bank elemzői, míg Kármán András pénzügyminiszter korábban 7,5 százalék környékén várta év végére a GDP-arányos költségvetési hiányt, az Erste szerint ennél némileg alacsonyabb, 7,3 százalék lehet majd a deficit. Számításaik szerint jövőre ez tovább csökkenhet, és az 5,3 százalékot is elérheti.