Előnybe hoznák az európai cégeket, Kína rosszul járhat az új uniós közbeszerzési szabályokkal
Az Európai Bizottság szerdán új uniós rendeletet javasolt a közbeszerzésekre. Az uniós testület közleménye szerint ezzel egy olyan területet alakítanának át, amely az EU bruttó nemzeti össztermékének 15 százalékát teszi ki.
Az új rendelet több korábbi jogszabályt cserélne le. Stéphane Séjourné ipari biztos szerint az egyszerűsítéssel és a felesleges ismétlődések kiiktatásával összesen több száz oldallal kevesebb szabály maradna. Az Európai Bizottság úgy saccolt, hogy évi 650 millió eurót spórolnának.
Minden uniós közbeszerzést egy egységes uniós közbeszerzési piacra töltenének fel, összekötnék a nemzeti rendszereket, így nem kellene többször ugyanazokat az adatokat feleslegesen feltölteni. Alapesetben legalább 30 százalékban az ár-érték arány alapján ítélnék oda a közbeszerzéseket.
Rendszerszinten figyelni kellene a környezetvédelmi, társadalmi, biztonsági szempontokra, valamint az „európai preferenciára” (magyarul arra, hogy előnyben részesítsék az uniós cégeket). A biztonság alatt például az EU-n kívüli országok „indokolatlan befolyását” és a kiberbiztonságot is figyelembe lehetne venni, bizonyos esetekben ez kötelező is lenne. Az Európai Bizottság korlátozásokat is bevezethetne ha egy EU-n kívüli ország nem biztosít méltányos hozzáférést az uniós cégeknek a saját piacán. A közlemény nem nevesít egyetlen országot sem, de a legutóbbi uniós csúcstalálkozón is szó volt róla, hogy mennyire felborult a kereskedelmi egyensúly Kínával, amiben az ottani közbeszerzési piac zártsága is szerepet játszhat.
A jogszabály végső formáját a szerdán bemutatott szöveg alapján az Európai Parlament (EP) és a tagállami miniszterek Tanácsa alakítja majd ki. Az EP tavaly saját kezdeményezésű jelentésben tett javaslatokat. A dokumentum kiállt többek között amellett, hogy ne indulhassanak uniós közbeszerzéseken olyan országok cégei, amelyek nem nyújtanak kölcsönös hozzáférést a saját közbeszerzéseikhez.
