Elkezdték az épületek bontását Rákosrendezőn, a XIII. kerületi polgármester szerint a környéken elfogadhatatlan volt a közbiztonság
Megkezdődött az épületek bontása Rákosrendezőn – írja Tóth József XIII. kerületi polgármester Facebook-oldalán.
Tóth József júliusban fordult nyílt levélben Karácsony Gergely főpolgármesterhez, Vitézy Dávid beruházási és közlekedési miniszterhez és Baricska Norbert Tamás Budapest rendőrfőkapitányához az egykori MÁV-dolgozók által lakott ingatlanok miatt. Ennek az volt az oka, hogy a polgármester szerint az ide beköltöző illegális lakásfoglalók a környéken elfogadhatatlan közbiztonsági és köztisztasági állapotokat okoztak. „Eljuttattuk részükre a több mint 1000, környéken élő aláírását is, amiben a helyzet megoldását kérték. A XIII. Kerületi Önkormányzat annak ellenére, hogy sem közigazgatásilag, sem tulajdonjogilag nem érintett, felajánlotta segítségét: az épületek bontásának egyik fázisát, a romosítást saját költségen elvégezzük” – írta Tóth József.
A munkálatok nagyjából egy hónapig fognak tartani, utána a BKM, mint a terület tulajdonosa vállalta a romok elszállítását.
Vitézy júliusban jelentette be, hogy megállapodott a MÁV a Fővárosi Önkormányzattal a rákosrendezői munkáslakásokról, ahová önkényes lakásfoglalók költöztek be, a környéken pedig súlyos közbiztonsági problémák alakultak ki.
2023 végén derült ki, hogy a magyar állam tárgyal egy dubaji ingatlanbefektetővel Rákosrendező vasúti célra nem használt területeinek értékesítéséről. A projekt előkészítése érdekében a felek egy, a magyar és az emírségekbeli kormány közötti nemzetközi szerződést is aláírtak 2024-ben.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő és a dubaji Eagle Hills közötti ingatlan-adásvételi szerződést végül tavaly január közepén írták alá, azonban a nyilvánosságra hozatala után nem sokkal kiderült: a fővárosi tulajdonú BKM Zrt.-nek elővásárlási joga van a területre. A kormány először tagadta, hogy az érintett élhetne az elővásárlási joggal, és különböző verziókat adtak elő arról, ez miért van így. Később egy 180 fokos fordulatot téve elismerték, hogy a felek élhetnek az elővásárlási jogukkal.
Így tavaly márciusban ellehetetlenült a kormány által elképzelt mini Dubaj projekt. A teljes fejlesztés a telekkel együtt a fővárosi önkormányzat kezébe került.
Az üzlet lényege szerint a főváros kifizeti három részletben a telek árát, felhúzatja az új negyedet az arab befektető helyett, és ehhez megkapja az államtól azt a fejlesztési finanszírozást, amit az arab befektető is megkapott volna. Egy kisebb fennakadás után végül tavaly szeptemberben a Fővárosi Közgyűlésen is átment Vitézy és Karácsony közös rákosrendezői tervpályázata, ami másnap az EU-s közbeszerzési oldalon is megjelent.
