Már az nagy segítség lenne, ha csak havi ötezer forinttal többet költenének a vásárlók minőségi magyar élelmiszerre – interjú Bóna Szabolccsal

Az Országos Jégkármérséklő Rendszernél (JÉGER) nem csak az a kérdés, hogy aszályt okoz-e, hanem az is, milyen hatásfokkal képes ellátni a feladatát – mondta Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter, aki megválasztása óta először adott interjút a Telexnek.

Júliusban jelentette be a kormány, hogy azokban a megyékben, ahol a gazdák egy felmérés alapján azt kérték, lekapcsolják a JÉGER-t. Vita alakult ki, mivel az interneten terjedó összeesküvés-elméletek miatt sok gazda tartott tőle, hogy a rendszer miatt nem esik az eső a földjeiken, miközben ezt az állítást nem támasztották alá a tanulmányok.

Bóna Szabolcs szerint azonban az aszállyal való összefüggés csak az egyik kérdés a rendszerrel kapcsolatban. Miután kiderült, hogy a rendszert működtető agrárkamara a korábban vállalt 2,5 milliárd összegnél olcsóbban, 1,9 milliárd forintért is képes ellátni a feladatot, sokaknak ingott meg a bizalma a JÉGER-ben. Bóna Szabolcs szerint a döntés előtt a HungaroMet-től egy olyan anyagot kaptak, ami szerint statisztikailag nem lehet pontosan igazolni, hogy a jégkármérséklésben komoly hatása lenne a rendszernek. És mivel sokat kell fizetni a JÉGER fenntartására, a felelősségteljes döntés a rendszer felülvizsgálata. A Magyar Tudományos Akadémia vezetésével egy csapatot is felállítottak, aki ezekre a kérdésekre hivatott választ adni. Ők Bóna szerint a vártnál gyorsabban dolgoznak, és vállalták, hogy október végéig adni fognak egy átfogó elemzést a rendszerről.

Bóna „egy hatalmas tengeri viharként” jellemezte az agrárium jelenlegi állapotát, és „eszméletlen nagy a lemaradásunk”, mivel az előző kormány nem alkotott stratégiát, és nem foglalkozott a terület alkalmazkodóképességével. Az aszálykárok mellett a vámháborúk is megnehezítették az európai agrártermékek piaci lehetőségeit, és még európai szomszédainkhoz képest is sok területen vagyunk versenyhátrányban.

Mivel Magyarország nagy termelőkkel, például Ukrajnával szemben nehezen tud labdába rúgni a mérethatékonysági versenyben, felmerült a kérdés, hogy a konvencionális, kommersz termékek piacán kell-e versenyeznünk. Bóna szerint Magyarországnak ezért sokkal inkább a magas minőségű termékek előállítására kell fókuszálnia, ehhez azonban jelentős változtatásokra lesz szükség mind a fogyasztók és gazdák, mind a szabályozók oldalán.

Míg a miniszter szerint az elmúlt időszakban az élelmiszer termékpályára kiírt támogatásoknál annyi volt a feladat, hogy azt költsék el valamire, ők most a célzott fejlesztések irányába szeretnének elmozdulni. Példaként hozta, hogy miután az elmúlt időszakban több élelmiszerlánccal is egyeztettek, előjött, hogy egyes üzleteknek a magas hústartalmú virslit Ausztriából kellett importálniuk, mivel Közép-Kelet-Európában nem találtak olyan gyártót, aki hajlandó lett volna ezt előállítani.

„Ha valaki magyar alapanyagokból készült magasabb minőségű élelmiszerre csak havi ötezer forinttal többet lenne hajlandó költeni, már az nagy segítség lenne” – mondta Bóna. Ausztriában például külön védjegye van az olyan sertéshúsnak, ahol az állat nevelésétől kezdve a hús feldolgozásáig a teljes termékpálya az országon belül marad. Bóna szerint az osztrák vásárlók értik ennek a védjegynek a lényegét, és költeni is hajlandóak lennének rá. Mindezt pedig itthon is meg lehetne csinálni, ha edukálnák ezzel kapcsolatban a magyar vásárlókat.

A magasabb minőségű élelmiszerek előállításánál a szabályozásnak is nagy hangsúlyt kell kapnia, így például annak is, hogy maradványérték-határokat szabnak, milyen tápértékeket írnak elő, és milyen adalékanyagok használatát teszik lehetővé a Magyar Élelmiszerkönyv alapján. „Ha ezt jól szabályozzuk, a magyar alapanyagoknak és magyar termékeknek is van jövője és lehetősége.” Arra, hogy ennek a szabályozásnak a felülvizsgálata mikorra várható, Bóna csak annyit mondott, hogy szeretnék minél előbb megcsinálni.

Egyre szélesebb körű a szakmai konszenzus abban, hogy lehet megtartani a vizet Magyarországon, ha azt a tájban tároljuk. Ehhez viszont arra is szükség lesz, hogy a gazdálkodók hajlandóak legyenek a művelt föld egy részét beáldozni a víz tárolására. Az agrárminiszter szerint az első lépések már megtörténtek a gazdálkodók meggyőzésére: míg régen a belvízzel borított terület kikerült a támogatott területek közül, a mostani első lépés az, hogy nem büntetik őket emiatt a támogatások megvonásával. Bóna szerint a támogatási rendszert is úgy kell átalakítani, hogy az támogassa a vízmegtartást, az EU jelenlegi hétéves költségvetési ciklusában azonban még az előző kormány tárgyalt az uniós pénzekről, így nekik is meg van kötve a kezük. A következő ciklusban már a megváltozott elvárásokhoz szeretnék igazítani a támogatásokat, sok helyen pedig valószínűleg a művelési ág megváltoztatására is szükség lesz, mivel nem kell mindenhol fenntartani a szántóföldi növénytermesztést.

„A környezetvédelemnek nem nagyon volt súlya az előző kormányzatban, maradjunk ennyiben” mondta az agrárminiszter. Miközben az elmúlt években „iszonyatos mennyiségű” tanulmány született arról, hogyan lehetne elkerülni a klímakatasztrófát Magyarországon, ezekből egyetlen egy sem vezetett aztán kormánydöntéshez.

Miután idén döntést hoztak a csatornák feltöltéséről és a víz tájba való kiemeléséről, csaknem 1,8 millió köbméterrel több víz került ki idén, mint egy évvel korábban. Bóna szerint ha ősszel jön a csapadékos időszak, és elkezdik majd feltölteni a tározókat, ezt az eredményt is tovább lehet fokozni. Az Élő Környezetért Felelős Minisztérium egy átfogó gazdálkodási és vízügyi terven dolgozik, aminek elkészítésében az Agrárminisztérium is részt vesz. Feladatuk a tájba történő víztározás és az öntözési rendszerek átalakítása. Ebből pedig egy új rendszert szeretnének létrehozni, amiben több vizet lehet itt tartani Magyarországon akkor, amikor ezt a folyók vízhozama is lehetővé teszi.

Egy héttel ezelőtt jelentette be Mészáros Lőrinc pulykafeldolgozója, a Gallicoop, hogy jogi lépéseket tervez, miután kizárta őket egy már megnyert pályázatból az agrárminisztérium. A miniszter szerint a fő probléma az volt, hogy Mészáros Lőrinc átláthatatlan tulajdonosi struktúrában, magántőkealapokon keresztül birtokolja a Gallicoopot, miközben az EU elvárja a pályázók átláthatóságát. Bóna szerint anomália, hogy míg az élelmiszerszektor beruházásait érintő pályázatokban maximum 5 milliárd forintot nyerhetett el egy vállalat, az előző kormány egy külön pályázatban 30 milliárd forintot adott Mészáros cégének. Mindezt úgy, hogy nagyon gyorsan, mindössze három hónap alatt keresztülment a végül a Gallicoop által elnyert pályázat.

Bóna Szabolcs szerint az előző kormány által több magyar intézményből és kutatóintézetből összegyúrt Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemnek is lehet jövője, és ehhez hasonló tudásbázis Európában is sok helyen látni. A miniszter szerint azonban a tudomány és a kutatás nem megfelelő súllyal szerepelt az előző kormányok terveiben, és a MATE esetében is szükség lesz a működés és a feladatok felülvizsgálatára.

A miniszter a korábban Lázár János által vezetett Mezőhegyesi Ménesbirtokról is beszélt. Szerinte ez korábban sem működött annyira rosszul, de most új funkciókat kapott, és úgy néz ki, hogy fenntarthatóan is lehet működtetni a céget. A ménesbirtoknak önállóan is meg lehet találni a funkcióját, egy mintagazdaság és oktatási központ lehet belőle.

A Bóna Szabolccsal készített interjút itt tudja visszanézni: