GKI: A Sziget nagyon is megéri az államnak

A jelentősebb nemzetközi látogatottságú nagyrendezvények évente milliárdos nettó bevételt hoznak az államháztartásnak, írja a GKI a közleményében. A kutatócég számítása szerint az állam 4,5 milliárd forinttal többet szedhet be adó- és járulékbefizetésekből a Sziget után, mint amennyit a rendezvényhez kapcsolódó közkiadásokra fordít. Vizsgálatuk szerint a jelentős külföldi látogatót megmozgató Sziget teljes gazdasági hatása még nagyobb: a szálláshelyi és vendéglátási költésekkel együtt 10 milliárd forinttal járulhat hozzá a GDP-hez.

A GKI szerint a magyar koncert- és fesztiválszektorban a járvány előtti utolsó teljes évben több mint 7 millió jegyet adtak el, 45 milliárd forintos nettó jegyárbevétel mellett, amelyhez nagyságrendileg 29 milliárd forintos vendéglátóipari forgalom járult. A szektor pedig csak a jegyeladások után több mint 9 milliárd forint áfát fizetett be a költségvetésbe, amihez hozzájött a külföldi vendégek költése, ami meghaladta a nettó 18 milliárd forintot. A GKI számítása szerint a KSH fogyasztóiár-indexével 2025-ös árszínvonalra átszámítva a nettó jegyárbevétel már 71 milliárd forintnak, a vendéglátóipari forgalom 46, a külföldi vendégek költése 28, az áfabefizetés pedig 14 milliárd forintnak felel meg.

A GKI által megkérdezett öt nagyfesztivál külföldi látogatóinak aránya 1 és 8 százalék közötti, a Szigetnél viszont az arány eléri az 50 százalékot, 320 ezer látogatóból nagyjából 160 ezer a külföldi. A hazai fesztiválpiac devizabevételének döntő része ezért ehhez az egy rendezvényhez kötődik. A GKI szerint a szektor exportképességének erősítése ezért az állam érdeke is, mert a külföldi látogatók kiadásai jelentős többletbevételt hoznak a magyar gazdaságnak.