Egyre inkább az agglomerációt választják a főváros helyett, akik százmilliónál többért vennének lakást

A százmillió forint feletti ingatlanok iránti kereslet a főváros helyett egyre inkább az agglomeráció felé fordul: ebben az ársávban Budapest részesedése egy év alatt 57-ről 48 százalékra csökkent, míg Pest megyében ez az arány 24-ről 33 százalékra nőtt – közölte az első féléves adásvételi adatai alapján a Duna House csütörtökön.

Mindez azzal magyarázható, hogy a két térségben ugyanaz az összeg egészen más ingatlant jelent. Budapesten a 100 millió forint feletti vásárlások jellemzően 85-90 négyzetméteres lakásokra irányulnak, átlagosan 1,6 millió forint körüli négyzetméteráron. Pest megyében ugyanez az árszint már átlagosan 160 négyzetméteres családi házat jelent, mintegy 850 ezer forintos négyzetméteráron.

Az agglomeráció felé forduló kereslet nem új, de a drágább ingatlanok piacán most még feltűnőbb a trend. A jelenség egy hosszabb ideje tartó népességmozgást követ. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Pest megye 2025-ben is a belföldi vándorlás egyik legnagyobb nyertese volt, miközben Budapest vándorlási mérlege továbbra is negatív.

A drágább ingatlanok iránti kereslet elsősorban néhány agglomerációs településen koncentrálódik. Pest megyében Érden történt a legtöbb 100 millió forint feletti adásvétel, ezt Szentendre, Budakeszi, Vác, Diósd és Vecsés követi. Ezek a települések jó közlekedési kapcsolataikkal és nagyobb családi házas kínálatukkal jelentenek alternatívát a budapesti vevőknek.

A kiköltözés elsősorban a 100-300 millió forintos ársávra jellemző. A 300 millió forint feletti ingatlanok piaca továbbra is döntően néhány budapesti kerülethez kötődik. Ezek közül a budai oldalon a II. és a XII. kerület, a pesti oldalon pedig az V. kerület emelkedik ki.