„Te nyomorék! Hát a banktól hívlak” – mondta a magát ügyintézőnek kiadó banki csaló, miután az áldozat akadékoskodni kezdett vele
Gyakran írunk telefonos banki csalásokról, de a teljes beszélgetések menetét ritkán rögzítik. A legutóbbi csalásos cikkünk után egy olvasónk küldte el azt a júniusi hangfelvételt, amiben a magukat banki ügyintézőnek kiadó, profinak nem nevezhető banki csalók telefonon keresztül próbáltak pénzt kicsalni tőle.
A banki csaló azzal kezdte mondandóját, hogy a hívás előtt 11 perccel „gyanús, idegen belépést” tapasztaltak az internetbankjában, majd onnan egy 3 millió forintos utalást indítottak. A banki csaló ezután megkérdezte, hogy az olvasónk kezdeményezte-e az utalást, vagy sem.
Tipikusan így kezdődnek azok a banki csalások, amikor arra hivatkozva próbálnak pénzt kicsalni emberektől, hogy a számlájukon lévő összeg „veszélyben van”, emiatt utalják át a pénzüket egy megbízható számlára, hogy a pénzüket biztonságban tudhassák.
Az olvasó hamar felismerte, hogy mire akar kifutni a hívás, de a hangfelvétel kedvéért azt felelte, nem ő kezdeményezte az utalást. A csaló ezután azt mondta, visszaélésként rögzíti a tranzakciót. Ezután tovább részletezte a csaló a „visszaélést”, azt állítva, az illetéktelen személy német IP-címről, Samsung készülékről sikeresen kezdeményezte az utalást.
Az ezután történt beszélgetés így hangzott:
Olvasó: Mondja a részleteit, igen.
Banki csaló: Most mondtam el, hogy ez egy Samsung készülék volt.
Olvasó: Samsung készülékről? És ha Huaweiről vagy iPhone-ról lépett volna be?
Banki csaló: Egy másodperc, kikapcsolom a hangrögzítést.
Olvasó: Ne kapcsolja ki!
Banki csaló: Te nyomorék! Hát a banktól hívlak…
Miután az olvasó elmondta, hogy küldi a hangfájlt a bankjának és a rendőrségnek, a banki csaló tovább káromkodott és azt mondta az olvasónak, menjen be a bankfiókba, kérdezze meg, mi ez az utalás, majd kapcsolta a „főnökét”, aki szintén hasonló stílusban folytatta a beszélgetést.
Az olvasó később továbbította a telefonszámot a rendőrségnek, de egyelőre még nem történt fejlemény az ügyében.
A teljes beszélgetést itt lehet meghallgatni:
A banki visszaélések ezen formájával jelentős összegeket sikerült már kicsalni az áldozatoktól, legutóbb 146 millió forintot loptak el egy csömöri nőtől ugyanezzel a módszerrel. Csalók mindig lesznek, ezért érdemes minden esetben gyanakodni, ha valaki telefonon keresztül, magát banki ügyintézőnek kiadva próbál pénzt kicsikarni tőlünk. Elsősorban érdemes ránézni a banki alkalmazásunkban, mekkora limit van beállítva a napi utalásoknál, majd elolvasni a banki csalásokról szóló cikkeinket, amikben érintettünk már gyerekeknek átadható tippektől kezdve kamu befektetési ajánlatokig rengeteg banki csalásos módszert.
