A legnehezebb kérdés a részvénypiacon, amit a befektetőknek idén meg kell hozniuk

„A befektetőknek egyetlen döntést kell most meghozniuk: azt, hogy tartsanak-e most a félvezetőgyártók részvényeiből. Ehhez képest minden más jelentéktelen kérdés” – írta Shuli Ren, a Bloomberg elemzője július 21-én megjelent véleménycikkében, amely szerint az idei évben ez a nemzetközi piacokon mozgó befektetők előtt álló legfontosabb döntés.

Ren nem túloz, a mesterséges intelligencia körüli, évek óta tartó befektetési őrület idén (újra) elérte a félvezetőgyártókat, nemcsak egy-egy részvény, de az egész ágazat esetében szélsőségesen nagy tőzsdei kilengéseket okozva. A félvezetőgyártók árfolyamát követő Philadelphia Semiconductor Index idén április és június között, tehát kevesebb mint három hónap alatt megduplázta értékét, azóta viszont szépen lassan csökken.

És ilyenkor merül fel az a mindenkit érdeklő kérdés, hogy a 20 százalékos visszaesést további olvadás, vagy újabb meredek emelkedés követi majd. Erre a kérdésre pedig nehezebb válaszolni, mint elsőre gondolnánk.

Ez lesz a nagyon sokadik MI-vonat

A témának elsősorban az ad aktualitást, hogy július 10-én jelentek meg az amerikai Nasdaq tőzsdén a dél-koreai SK Hynix részvényei. Ezt a céget Magyarországon valószínűleg nagyon kevesen ismerik, pedig a termékeiket közvetve szinte mindenki használja, aki szokott internetezni. A különböző mesterségesintelligencia-szoftverek ugyanis mások mellett az SK Hynix memóriacsipjeit használják.

A képlet egészen pontosan úgy néz ki, hogy:

• mi használjuk az MI-szoftvereket, mint a ChatGPT és a Gemini;
• ezek a szoftverek gyorsítócsipeket használnak, amelyeket többnyire az Nvidia gyárt;
• az Nvidia viszont a saját gyorsítócsipjeibe más cégektől vásárolt memóriacsipeket szerel be;
• ezt a piacot pedig három cég, a dél-koreai SK Hynix és Samsung Electronics, valamint az amerikai Micron Technology uralta le.

Ahogy az elmúlt években a mesterséges intelligencia egyre inkább teret nyert, úgy értékelődtek fel a tőzsdén az MI-szoftvereket fejlesztő cégek, mint például a Google, a Microsoft vagy a Meta. Ezek a cégek azonban mind kiszolgáltatottak voltak a mesterséges intelligencia futtatásához szükséges gyorsítócsipeknek, amelyekből az Nvidia a versenytársaknál sokkal jobbakat tud gyártani. Az Nvidia így az egekbe tudta emelni az árait, rengeteget keresett, miközben a részvényárfolyama 2022 és 2025 között tízszeresére nőtt.

Azok, akik néhány éve sejtették, hogy mi lesz a mesterséges intelligenciával, és annak idején az Nvidiába fektettek, megsokszorozhatták a vagyonukat. Ez a hajó azonban már elment, az Nvidia mostanra a világ legértékesebb – néha csak második legértékesebb – cége, így exponenciális növekedésre már nincs lehetősége. Ennek megfelelően vagyont sokszorozni sem lehet már vele.

Nagyon sok kisbefektető azonban most akarna felszállni az MI-vonatra, és keresi, hol lehetnek még az értékláncon olyan cégek, amelyek az MI elterjedésével ugrásszerű növekedést tudnak majd elérni. Ők az elmúlt egy évben jellemzően azokat a cégeket találták meg, amelyek vagy az Nvidiához hasonló gyorsítócsipeket, vagy a gyorsítócsipekbe beszerelt memóriacsipeket gyártják. Ez utóbbiakra ugyanis továbbra is egyre nagyobb az igény.

Három cég ural egy egész szektort

A történetnek van egy gyártási meg egy pénzügyi oldala. A gyártási oldal lényege, hogy az előző években az MI-piacon a szűk keresztmetszetet a gyorsítócsipek jelentették, ezek ára lőtt tehát ki az egekbe. Az Nvidia alig bírta teljesíteni a megrendeléseket és alig győzte felskálázni a termelését.

Igen ám, csakhogy mivel gyorsítócsipekből hirtelen egyre többet kezdtek gyártani, hiány alakult ki az azokba beszerelt memóriacsipekből. És míg korábban sokan azt gondolták, hogy ezek rendkívül egyszerű kellékek, mostanra rá kellett döbbenniük, hogy az MI-hez használt gyorsítócsipekhez csak néhány cég tud memóriacsipeket gyártani. Második körben tehát itt alakult ki hiány, és ez a néhány cég tudta az egekbe emelni az árait – amivel a nyereségességük is megugrott.

Az úgynevezett dinamikus véletlen elérésű memóriacsipek (dram) piacát 90 százalékban három cég, a fent említett Samsung Electronics, SK Hynix és Micron uralja, amelyek az elmúlt egy évben hihetetlenül felértékelődtek. A Micron részvényeinek árfolyama például az elmúlt egy évben 100 dollár környékéről ezer dollár környékére emelkedett, és hasonló folyamat indult el az SK Hynix és a Samsung Electronics esetében.

A háromból két cég örökké akciós, mert koreai

Igen ám, csakhogy itt van egy bökkenő. Míg az amerikai Micron részvényeit a világ minden részéről nagyon könnyen hozzáférhető, technológiai vállalatoknak kitalált Nasdaqon jegyzik, a Samsung Electronics és az SK sokáig csak a szöuli tőzsdén volt elérhető. Ez sok befektetőnek komoly korlátot jelent, mert:

• sok platformon – például a magyarok által kedvelt fintech-appokon – eleve nem elérhetőek a dél-koreai tőzsdén jegyzett részvények;
• sok amerikai alap csak amerikai tőzsdén jegyzett értékpapírokat vásárol;
• a szöuli tőzsdén dél-koreai wonban adják meg a részvények árait, ami a nyugati befektetőknek árfolyamkockázatot jelent;
• plusz a szöuli tőzsdén értelemszerűen ottani munkaidőben zajlik a kereskedés, ami az európaiaknak kora hajnalt, az amerikaiaknak késő estét jelent, a legtöbb befektető pedig ebben az idősávban nem akar részvényekkel foglalkozni.

Ezek a hatások visszafogják azt, hogy a nyugati, és elsősorban amerikai befektetők dél-koreai cégek részvényeivel tudjanak kereskedni. De az is kérdés, hogy mennyire akarnak, vagy legalábbis akartak korábban: a Samsung Electronics és az SK Hynix ugyanis egy-egy rendkívül bonyolult, több tucatnyi cégből álló konglomerátum – koreai szóval csebol – részei, amelyek döntéshozatali mechanizmusait és tulajdonviszonyait a külföldiek általában átláthatatlannak szokták tartani.

(Ha valakinek a magyarországi akkugyárak miatt ismerős a Samsung és az SK neve, nem téved nagyot, a Samsung Electronicsnak ugyanis leányvállalata a Gödön akkumulátorokat gyártó Samsung SDI, amibe tavaly több százmilliárd forintnyi tőkét pumpált bele. Az SK Hynixnek inkább csak unokatestvér-vállalata a Komáromban és Iváncsán akkukat gyártó SK On, de a két cég közvetve ugyanabba a csoportba tartozik.)

A kereskedelmi korlátok és a dél-koreai üzleti kultúrától való ódzkodás miatt a dél-koreai cégeket hagyományosan alacsonyabbra árazza a nemzetközi tőkepiac, mint nyugati társaikat, amit a szaksajtó „Korea-kedvezménynek” szokott nevezni. Az elmúlt években azonban rengeteg olyan kisbefektető megjelent a tőzsdéken, akiket már nem érdekel, hogy hogyan vezetik a dél-koreai csebolokat, és csak azt várják, hogy végre ráugorhassanak a félvezetőgyártás következő nagy nyerteseire.

Felraktak egy koreai részvényt az amerikai tőzsdére

És itt jutunk el a hónap tőzsdei eseményéhez. A két dél-koreai memóriacsipgyártó egyike, az SK Hynix ugyanis úgy döntött, hogy a szöuli tőzsde mellett a főleg techcégekből álló, amerikai központú Nasdaq tőzsdére is felrak néhány részvényt. Egészen pontosan 17,8 millió új részvényt bocsátottak ki a Nasdaqon, amelyeket azóta minden olyan felületen meg lehet vásárolni, amelyen elérhetőek a Nasdaqon jegyzett cégek. Például az itthon népszerű Revoluton és Lightyearen is.

Ez tehát kicsit egy új tőzsdei bevezetéshez (IPO) hasonló esemény volt, amelyeknél mindig nagy kérdés, hogy a befektetők hova árazzák a céget, milyen valódi árfolyam alakul ki. Ez az SK Hynix esetében is így volt, az új részvények kibocsátása környékén az amerikai befektetési szaklapok szinte percről percre írtak meg minden, a céggel kapcsolatos információt, és a fél üzleti világ arra figyelt, mi lesz az új részvényekkel.

Az SK Hynix a részvényeket eredetileg a szöuli árnál 2,7 százalékkal magasabb nyitó áron 149 dollárért hirdette meg, a Reuters forrásai szerint pedig rögtön hétszeres túljelentkezés alakult ki azokért. A Nasdaqon jegyzett árfolyam az első kereskedési napon 13 százalékkal emelkedett, és egy időre 20-30 százalékra elvált a szöuli áraktól, a különbség azonban később csökkent. Az amerikai ár egy időre megközelítette a 200 dollárt, mostanra az árfolyam visszatért 150 dollár környékére, vagyis a napi hullámzást leszámítva se keresni, se bukni nem lehetett vele sokat. Eddig.

Itt kell kitalálni, adják-e vagy vegyék

A félvezetőszektor elmúlt két hónapban tapasztalt, 20 százalékos visszaesése után radikálisan különböző véleménnyel vannak az ágazat (tőzsdei) jövőjéről azok a profi befektetők, akik korábban ebbe tették a pénzüket.

• Az egyik álláspont szerint a 20 százalékos visszaesés tökéletes bevásárlási lehetőséget jelent, hiszen a jövő így is, úgy is a mesterséges intelligenciáé, a memóriacsipek iránti piaci igény pedig csak nőni fog.
• A másik álláspont szerint az ágazat idén tavasszal elérte a csúcsot, most már felül van árazva, és azoknak, akik korábban ebbe fektettek, majd ezzel rengeteget kerestek, itt az idő a nyereséggel kiszállni.

Az előbbi mellett van, hogy a tőzsdei visszaesések utáni bevásárlás sokszor jó stratégia szokott lenni, az utóbbi mellett viszont, hogy a memóriacsipek gyártása a múltban rendkívül ciklikusan alakult, és a túltermelési időszakban a nyereségesség nagyon alacsony szintre esett vissza.

A Bloomberg kiemeli, hogy az árfolyam alakításában ma már egyre nagyobb szerepe van a lakossági befektetőknek, akik jellemzően nem alapos számítások, hanem inkább a hangulat, illetve a várakozásaik alapján veszik vagy adják a részvényeket. Ennek megfelelően a Bloomberg érvelése szerint a félvezetőszektor jövőjét is nagyban befolyásolja, hogy a most éppen kriptóból és aranyból is kiábrándult kisbefektetők épp a félvezetőgyártókban látják-e a pénzük gyors megtérülését.

Ezzel együtt a lap szerint a profi befektetők előtti legkomolyabb kérdés a következő hónapokban az marad, hogy vegyenek-e a félvezetőgyártók részvényeiből, vagy éppen adják-e el azokat.