Varga Mihály és Kármán András tőzsdét fejlesztene, adódik pár alacsonyan csüngő gyümölcs

Július 17-én prominens személyek csengettek a tőzsdén, hiszen Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke, Kármán András pénzügyminiszter és Tóth Tibor, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) vezérigazgatója nyitották meg a kereskedést. A tőzsde életében meghatározó szereplők méltatták az elmúlt időszak sikereit, vagyis azt, hogy a Budapesti Értéktőzsde újabb rekordokat döntött.

Vannak szép számok

Varga Mihály rámutatott: a hazai tőzsde mérete több mint négy és félszeresére nőtt az elmúlt bő tíz évben, a részvénykibocsátók száma pedig közel 40-nel emelkedett, így jelenleg már 154 vállalat papírjai forognak a hazai kereskedésben. A BUX-index értéke rendre történelmi csúcsokat állít be, így ma már a 140 ezres szint közelében teljesít, a Budapesti Értéktőzsde minden mutató alapján a világ élvonalába került, a régióban pedig Varsó után a második legfontosabb tőzsde. A jegybankelnök kiemelte, hogy a magyar lakosság 124 ezer milliárd forintot meghaladó pénzügyi vagyonnal rendelkezik, amelynek szabadon felhasználható része mintegy 26 ezer milliárd forintot tesz ki, így még mindig van lehetőség a továbblépésre.

Kármán András szerint egészségesebb szerkezetű növekedést eredményezne, ha a belföldi megtakarítások minél nagyobb arányban találnák meg az utat a tőkepiacra.

Tóth Tibor elmondta, hogy a Budapesti Értéktőzsde a jövőben is nyitott és konstruktív partnerként kíván hozzájárulni minden olyan kezdeményezéshez, amely ezeket a célokat szolgálja.

Oké, de hogyan?

A tőzsde fejlesztése, a lakossági megtakarítások becsatornázása régi cél, ennek alighanem három feltétele van,

• támogató szabályozás,
• versenyképes adók
• és vonzó részvénykínálat.

Cselovszki Róbert, a Befektetési Szolgáltatók Szövetségének (BSZSZ) elnöke szerint a magyar tőkepiacot helyén kell kezelni, vagyis csodát nem szabad várni, a magyar tőkepiacnak vannak adottságai, az eddigi eredményekkel elégedettek lehetünk, de természetesen mindig lehet fejleszteni. Ha a pozitív elkötelezettség megmarad a BÉT és az MNB részéről, az nagyon kedvező, ugyanakkor a szakma számára van egy nagyon fájó pont, ez pedig a tranzakciós illeték.

Miről van szó?

2022-ben a kormány (konkrétan az a Nagy Márton, aki korábban tőzsdeelnök is volt) tranzakciós illetéket vezetett be a tőzsdei részvények vásárlására, ez nagy versenyhátrányt jelentett a magyar piacnak. Részben azért, mert ez csak a magyar papírokra vonatkozik, vagyis egy magyar befektető kisebb adóteherrel tud külföldi részvényeket venni, részben pedig azért, mert ha 0,45 százalékkal adózik a tőzsdei részvények vásárlása, az teljesen kinyírja a magas frekvenciájú adásvételt, vagyis a napon belüli, vagy legfeljebb pár nap alatt jelentkező különbségekre fókuszáló magyar daytrade piacot. Hozzátehetjük, a NER ezzel éppen önmagát lőtte lábon, a daytrade-jellegű spekuláció sokszor éppen a hatalomhoz közeli üzletekben utazó és nagyon volatilis részvényekben volt igen aktív.

Gyere drága MVM!

Végezetül pedig a kínálat növelése lenne hasznos, hogy újra nagyobb figyelem háruljon a tőzsdére. Természetesen a Varga Mihály által említett sok bevezetés számszerűen igaz, csak volt a kisebb bevezetés, illetve az ismertebbek, mint az MBH, vagy a Gránit az induláshoz képest több mint 30 százalékos mínuszban vannak, ez azért nem csinál túl erős reklámot a lakossági befektetőknek.

Egy olyan sokszor beharangozott potenciális tőzsdére lépőről tudni, ami esetleg felkavarná az állóvizet. Régóta napirenden van az MVM állami energetikai óriás kisebbségi pakettjének bevezetése a tőzsdére. Azt, hogy az ötletnek hány támogatója és hány ellenzője volt eddig, micsoda lobbierők csaptak olykor össze, vaskos könyvben is meg lehetne írni, de a lehetőséget már több nagy befektetési bank is végigelemezte, és az igazi elhatározástól 12 hónapon belül megvalósíthatónak tartja.

Természetesen a tőzsdét segítő lépés mellett bőven vannak ellenérvek is az MVM nyilvánossá tétele ellen, vannak, akik az ellátás biztonságát a teljes állami kontrollban látják védettebbnek, vagy a keresztfinanszírozás (más adófizetői kondérből fizetett rezsiárak) ütközése a szabad tőkepiaci logikával, de akár az is, hogy az állam az utóbbi időben több osztalékot vett ki évente a cégből, mintha az eladással kereshető pénzt fektetné be.

Ugyanakkor, ha az MVM egy reális áron (nagyjából 9-12 milliárd euróra értékelve a teljes cége), bejutna a parkettre, az biztosan megmozgatná a hazai és a nemzetközi befektetők fantáziáját.