Rendkívüli mértékben nőttek a hazai reálkeresetek, ön vajon tapasztalja ezt?

2026 májusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 764 100, a nettó átlagkereset 535 900 forint volt. A bruttó átlagkereset 8,7, a nettó átlagkereset 11, a reálkereset pedig 9 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Ezek valójában elképesztően magas számok, még ha a statisztikai adatokat egyáltalán nem biztos, hogy mindenki a saját bőrén érzi, vagyis egyedi szinten nincs arra mechanizmus, hogy a munkavállalók ki is harcolják a piaci átlagos béremelést.

A nettó átlagkereset amúgy azért emelkedett jobban, mert a választás előtti jóléti intézkedések, így a családi kedvezmény, illetve az anyákat érintő kedvezmények is bővültek. A bruttó kereset mediánértéke (az az összeg, aminél ugyanannyian keresnek keveset, mint amennyien többet) 615 600, a nettó kereset mediánértéke 436 200 forintot ért el, ezek 9,5, illetve 11,5 százalékkal magasabb értéket mutattak az előző év azonos időszakánál.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 718 200 forint volt, ami 9,1 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 716 100, a költségvetésben 715 100, a nonprofit szektorban 745 700 forintot tett ki.

Mindez a munkavállalók szempontjából örömteli, ugyanakkor az inflációhoz viszonyítva (1,8 százalék júniusban) annyira magas a bérnövekedés, hogy a vállalkozások indokoltan panaszkodnak, hogy ez a bérnövekedés számukra kigazdálkodhatatlan, amit az exportcégeknél még egy 10 százalékos pozícióromlás (forinterősödés) is fokozott az elmúlt időszakban. Az ideális az lenne, ha a magyar bérek nőnének, de azt jobb teljesítmény (azaz hatékonyságnövekedés) alapozná meg.