Egy lépéssel közelebb a büntetés az EU-jogot sértő kiegészítő bányajáradék miatt
Szokatlanul sok, összesen kilenc eljárásnál sorolta fel Magyarországot az Európai Bizottság szerdán nyilvánosságra hozott kötelezettségszegési csomagja. Ilyen eljárásokat akkor indít az uniós testület, ha egy tagállam kormánya, hatóságai késve, rosszul vagy sehogy sem felelnek meg egy-egy uniós jogszabálynak, esetleg szándékosan megszegik valamelyiket.
Egy lépéssel közelebb a büntetéshez, de már nem szedik be a kiegészítő bányajáradékot
Az eljárások végén pénzbüntetést szabhatnak ki. Ehhez a júliusi döntések közül a kiegészítő bányajáradék esetében került legközelebb a magyar állam. Az eljárásban az előző kormány már 2026 januárjában elbukott egy pert, amely kimondta, hogy a jogszabály a közös piac egyik alappillérével megy szembe. A bírósági ítélet szerint a járadék látszólag objektív szemponton alapul, de elsősorban és szisztematikusan más tagállami társaságokra alkalmazandó.
Ahogy azt a G7 2022-ben megírta, történetesen Orbán Viktor édesapjának bányaipari cége hiába ért el extraprofitot, nem kellett érdemi különadót fizetnie. Lázár János volt építési és közlekedési miniszter nem titkolta, hogy kifejezetten ki akarja szorítani a külföldi építőanyag-gyártó cégeket, amihez például egyes jelentős külföldi szereplők felvásárlásának támogatásában gondolkodnak.
Az Európai Bizottság szerdán felszólító levelet küldött, amelyre két hónapon belül várja a választ. A testület szerint a magyar kormányzat megpróbálta átmenteni a korlátozást azzal, hogy egyszerűen más jogszabályba pakolták át (nem ment bele, hogy még a kormányváltás előtt történt-e ez). Ha lejár a határidő, és a kormány nem tud megfelelő választ adni, az Európai Bizottság újra bírósághoz fordul – ekkor már a büntetés mértékének megállapításáért.
A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) a kormányváltás után, júniusban megerősítette a 24.hu-nak, hogy az érintett cégeknek nem kell bevallaniuk és befizetniük a kiegészítő bányajáradékot. Az Európai Bizottság nem tért ki rá, hogy ezt figyelembe vette-e a döntésekor – ha még nem foglalkozott ezzel külön, a kormány a válaszában hivatkozhat erre, onnantól az lesz a kérdés, hogy ezt az uniós testület elégségesnek ítéli-e, illetve bedob-e más érveket is a kabinet, hogy elkerülje a büntetés kiszabását.
Per az árrésstop miatt
Szerdán az első perig jutottak az árrésstop miatti eljárások, ahol még a büntetés helyett az lesz a tét, hogy uniós jogot sértett-e a magyar állam. Az Európai Bizottság tavaly júniusban kezdeményezett két eljárást – az elsőt az élelmiszerek, a másodikat a drogériai termékek miatt –, mert szerinte olyan szintre korlátozták a különbözetet bizonyos termékek beszerzési és eladási árai között, amely már nem fedezi a termékbeszerzési költségeken túli kiadásokat.
A kötelezettségszegési eljárásokban a pereket két kör levelezés előzi meg, ahol a kormány még intézkedhet és megpróbálhatja meggyőzni az Európai Bizottságot a bíróságra járás előtt. Szerdán két ügyet is a második szakaszba léptettek indoklással ellátott véleménnyel. Az egyik a hivatalos fordításokról szól. Az EU egyik alapszerződése kimondja, hogy nem lehet indokolatlanul vagy aránytalanul korlátozni a szolgáltatásokat a tagállamok között, de ezt az Európai Bizottság szerint sérti, hogy csak az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda adhat ki hivatalos fordításokat, és az Orbán-kormány 2026 februárjában nem tudta kimagyarázni magát a válaszával.
A másik indoklással ellátott véleménynél nincs egyedül Magyarország. Összesen majdnem egy tucatnyi országnál léptettek tovább eljárásokat teljesítetlen hulladék-újrahasznosítási célok miatt. Itt a magyar állam több másik tagállammal együtt bukott egy 2020-as általános célt, és 2020-2023 között a csomagolásoknál a teljes és az üvegekre kiszabott célkitűzéseket.
Három új eljárás
Három új, felszólító levéllel indított eljárásnál szintén nem csak a magyar állam sértett egy-egy uniós jogszabályt: az ivóvíz-irányelvnél, az energetikai engedélyeknél és az átlátható munkakörülményekről szóló irányelvnél láttak gondokat. A homok- és kavicsbányáknál egy korábbi felszólító levél után küldtek kiegészítést.
