Bárki beperelheti a Google-t, ha a keresési eredmények tetején szereplő összefoglaló valótlan dolgokat talál ki róla
Mostantól akár méretes kártérítést is kérhetünk a Google-től, ha a Google AI Overviews szolgáltatás számunkra, vagy a cégünk számára káros összefoglalót nyújt egy konkrét témában. Legalábbis így értelmezhető egy németországi bírósági döntés, ami nagyjából azt mondta ki, hogy ez a mesterséges intelligenciával készített összefoglaló önálló tartalomnak minősülhet, ha olyan állítás is szerepel benne, ami a felhasznált forrásokból nem következik, azt csak az MI költötte hozzá. A bírósági döntés még nem végleges, mert a Google bejelentette, hogy megtámadja – írta meg a Reuters.
A müncheni eset
A Google MI-t két müncheni székhelyű német kiadó perelte be. A kiadók nevét a nyilvánosságra hozott bírósági dokumentumok (például a 26 O 869/26. ügyiratszámú anyag leirata) nem közölték. Németül itt olvasható az ügy.
Bartal Iván, az Oppenheim Ügyvédi Iroda partnere segített a Telexnek megérteni az ügyet. A müncheni regionális bíróság május végén hozott fontos döntést a Google AI Overviews (áttekintés) szolgáltatásával kapcsolatban, amely a hazai netezők számára is fontos tanulságokat hordozhat. A szolgáltatást minden egyszerű internetes felhasználó jól ismerheti, ez az az összefoglaló, amikor a Google egy keresés során nem linkeket hoz csak fel, hanem rögtön első találatként készít egy pontokba szedett, jellemzően nagyon hasznos felsorolást, amolyan összefoglalót az adott keresésről.
A német bíróság most kimondta, hogy amennyiben ez a keresési eredmények között első helyen feltűnő, összefoglaló szolgáltatás valótlan információkat tartalmaz, azért a Google közvetlenül felelőssé tehető.
Ez fontos változás, hiszen, ha általánossá válik a gyakorlat, akkor a személyiségi jogaikat sértő vagy fals állítások eltávolításán túl kártérítést és/vagy sérelemdíjat is kérhetnek a sértettek a tőkeerős platformtól. Főleg, ha bizonyítani tudják, hogy az összefoglaló állításai miatt kár érte őket, például egy ügyfél olyat olvasott, hogy inkább elhagyta az érintett céget.
Sértő állítások
A szóban forgó ügy lényege, hogy a felperesek tudomására jutott, hogy a Google AI Overviews szolgáltatása a cégükre rákeresve hamis információkat ad ki, átverésekkel és visszaélésekkel hozza kapcsolatba őket. A cégek ezt értelemszerűen sérelmezték.
A Google szolgáltatása ma már úgy működik, hogy a keresőbe beírt szavak alapján nemcsak találati eredményeket, linkeket ad ki, hanem az elérhető linkek alapján összefoglalja a főbb tudnivalókat. A szolgáltatás egyrészt megkönnyíti és meggyorsítja a felhasználó által keresett információk megtalálását, de a Google anyacége, az Alphabet üzleti érdeke szempontjából még fontosabb, hogy ezzel azt is eléri: a netező nem hagyja el a Google-t egy másik oldalra navigálva, hanem ott folytatja az olvasást.
Bár a szolgáltatásban elérhetők az alapul szolgáló linkek is, a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a felhasználók csak ritkán kattintanak át az eredeti tartalmakra, és lényegében csak az MI-áttekintést olvassák el – véli Bartal Iván. Az Overviews lényegében egy keresőszolgáltatásra ráhúzott generatív nyelvi modell, ami az MI-csetbotokból ismert módszerrel egy komplex valószínűségszámítás alapján találja ki a következő szót és mondatot, ennek összes előnyével és hátrányával.
Az ilyen megoldások egyik kockázata, hogy olykor hallucinálnak, azaz olyan dolgokat is kitalálnak, és olyan állításokat is megfogalmaznak, amelyek az eredeti cikkekben nem szerepeltek.
A jelen esetben is pontosan ez történt, ugyanis a felperesekről szóló eredeti bejegyzésekben nem szerepeltek a negatív állítások, és ezért a bíróság kimondta, hogy az áttekintésben szereplő szöveg a Google által létrehozott saját tartalomnak minősül, amelyért a Google-nek ugyanúgy felelősséget kell vállalnia, mint egy online újság kiadójának.
Az újságírók hírügyeletben azt tudják, hogy a más lapoktól átvett információkért is felelnie kell a másodközlőnek, hiába jelent meg máshol az állítás, ez gyakran kockázat, mert természetesen egy heteken át készülő, alapos oknyomozó cikk minden állítása nehezen ellenőrizhető a másodközlőnél. De ez pusztán másodközlés, ám a médiatermékek eddig annyiban rosszabb helyzetben voltak, mint a Google, hogy a lapok feleltek, még akkor is, ha semmit nem tettek hozzá az eredeti állításokhoz, de a Google pusztán a keresésekkel terjesztett fals információkért nem felelt.
Természetesen hozzátehetjük, hogy az is kockáztat, aki ilyenkor helyreigazítást kér, hiszen, ha ezt a pert elveszíti, akkor a közlők általában büszkén jelenthetik be, hogy igazuk volt, vagyis még egyszer elhangzik a sérelmezett tényállítás.
A Google eddig megúszta
A Google esetében azonban mindeddig egy jogsértő cikkre mutató link esetén az érintett személy legfeljebb azt kérhette, hogy a cég távolítsa el a linket a keresési találatok közül, de a cikkben szereplő jogsértő állításokért az Alphabet nem volt felelősségre vonható.
Ennek az oka az, hogy az internet szabályozásának a hajnalán, nagyjából 30 éve az Egyesült Államok innovációt támogató törvényhozói úgy döntöttek, hogy az internet és az ehhez kapcsolódó gazdasági fejlődés és növekedés elősegítése érdekében a felhasználók által közzétett tartalmakat tároló, továbbító cégeket (őket neveztük régebben közvetítő szolgáltatóknak, manapság platformoknak) bizonyos feltételek betartása esetén mentesítik a tartalommal kapcsolatos felelősség alól – mondta Bartal Iván.
Ezek a mára hatalmassá nőtt, az egész digitális világot domináló szolgáltatók (többek között a Google, a YouTube, a Facebook, az X, az Airbnb) egyebek között ennek a szabálynak köszönhetik a globális felemelkedésüket és vezető szerepüket.
Ezeknek a cégeknek mára már az államokkal vetekedő szuverenitásuk van annak köszönhetően, hogy minden jelentős társadalmi folyamatba és értékláncba (közösségi média, álláskeresés, saját tartalom közzététele, szálláskeresés, reklámozás) közvetítőként tudtak beékelődni, és a keresletet díj vagy jutalék ellenében kötötték össze a kínálattal.
A kétoldalú piacok egy egészen sajátos világot teremtettek, hiszen az ilyen közvetítőpiacok nagyon hajlamosak a monopóliumok kialakítására. Ha Magyarországra gondolunk, a Netrisk.hu a biztosítási piacon, az Ingatlan.com a lakáspiacon, vagy a Használtautó.hu az autópiacon nehezen megverhető piacvezetővé vált, hiszen mindenki a legnagyobbon keres, és így a legnagyobbnál hirdet. Külön érdekes, ha még a magyar piacon is külföldi játékosok aratják le a közvetítés nagyját, mint a személyszállításban a Bolt vagy az Uber, a szálláskeresésben a Booking.com, az ételkiszállításban a Wolt vagy a Foodora anyacége.
A fenti szabályt az internetes kereskedelem fellendülésekor az Európai Unió is átvette, és a pár évvel ezelőtti platformszabályozásába (a digitális szolgáltatásokról szóló rendeletébe) is beépítette. Ennek alapján a Google akkor mentesülhet a keresőszolgáltatásában találati eredményként megjelenő linkekkel kapcsolatos igények alól, ha nincs tudomása azok jogsértő jellegéről, azokat csak tárolja és továbbítja, jelzés esetén pedig eltávolítja.
A döntés következményei
A Google ebben az ügyben is arra hivatkozott (és valószínűleg fog is még a fellebbezésben), hogy az MI-alapú szolgáltatása nem tekinthető saját tartalomnak. Csakhogy a szolgáltatás lényege pont az, hogy kiváltsa a keresési találatok elolvasását, és ezzel a Google a saját ökoszisztémáján belül tartsa a keresőszolgáltatás felhasználóit. Ha tehát tartalmat váltunk ki egy tartalmi összefoglalóval, az bizony azzal is jár, hogy már nem mondható ki egyértelműen, hogy az Overviews-szolgáltatás nyújtásával a Google csak a linkelt tartalmakhoz nyújt elérést passzív közvetítőként.
Ami egyik oldalról gazdaságilag és pénzügyileg előnyös a Google és az Alphabet számára, de tartalmilag átlép az eddigi jogi kereteken, ott ezt a jogi értékelésnek is követnie kellene, ebben az ügyben ezt mondták ki.
Az amerikai cégeknek egyébként nem először okoz gondot az Európai Unió jogszabályainak való megfelelés, a szabályok helyes értelmezése. Ennek az egyik legfontosabb oka, hogy az Egyesült Államok piaci alapú megközelítésével szemben az EU jogi szabályozása nagyon nagy hangsúlyt helyez az európai állampolgárok személyiségi jogainak védelmére.
Pár évvel ezelőtt a Facebook által bevezetett „fizess, vagy megfigyelünk” szabály alkalmazása verte ki a biztosítékot, amivel kapcsolatban felmerült, hogy a viselkedésalapú reklámozás fenyegetésének árnyékában nem érvényes az ahhoz adott felhasználói hozzájárulás. Ennek oka, hogy ezt a hozzájárulást a felhasználók nem azért adták meg, mert szívesen veszik, ha a közösségi életük minden apró részletét személyre szabott reklámok kiszolgálására használják fel, hanem mert nem szeretnének díjat fizetni. De gondolhatunk a politikai hirdetések megtiltására is a YouTube-on és a Facebookon, amire azért került sor, mert a platformok nem akarták ellenőrizgetni, hogy dezinformáció-e egy adott reklám, így inkább elejét vették az egész problémának.
Hazai hatások
A bírósági ítélet lényegében először mondja ki azt, hogy amennyiben a Google vagy más platform aktív szerepet játszik a szolgáltatásain belül elérhető, másoktól származó tartalom alakításában, és új tartalmat hoz létre, akkor azért önálló felelősséget kell vállalnia, és nem mutogathat a generatív MI szolgáltatása által felhasznált cikkek szerzőire és kiadóira.
A döntés akár egy magyar bíróság előtt is születhetett volna, mivel a területet az európai uniós jog szabályozza, és a közösségi, illetve az azt kiegészítő magyar jog is lehetőséget nyújt egy külföldi szolgáltatóval szembeni közvetlen fellépésre, valamint akár kártérítési igény érvényesítésére.
Ez azt jelenti, hogy amennyiben valaki azt tapasztalja, hogy a Google AI Overviews szolgáltatásában vele kapcsolatban hamis, a jó hírnevét vagy egyéb jogait sértő állítások szerepelnek, és azokat nem egyértelműen az MI-alapú válaszhoz felhasznált cikkekből vette át az áttekintés, akkor nem csak azt kezdeményezheti a Google-nél, hogy az távolítsa el ezeket az információkat. A jogsértés jellegétől függően akár sérelemdíjat (korábbi kifejezéssel: nem vagyoni kártérítés) is kérhet a jogsértés megállapítása, az abbahagyásra kötelezés, a jogsértéstől való eltiltás és nyilatkozattal történő elégtételadás mellett. Vagy amennyiben a sértett azt is bizonyítani tudja, hogy a Google szolgáltatásának téves állításai miatt elveszítette ügyfélkörét, állását, vagy egyéb kár érte, akár jogi költségekkel együtt közvetlenül kártérítést is követelhet.
Mi várható most?
Figyelembe véve, hogy piaci adatok szerint a Google AI Overviews szolgáltatása nagyjából 90 százalékos pontossággal működik, és a Google a világ legtöbbet használt online keresője, a Google MI-alapú összefoglaló-szolgáltatása komoly anyagi és felelősségi kitettséget hordoz, amit tovább súlyosbít az egyes országokban irányadó kártérítési jog és gyakorlat.
Kérdés, hogy a német bírósági ítélet következményeként az Alphabet milyen kockázatcsökkentő intézkedéseket fog bevezetni, vagy hogy egyáltalán módosítja-e majd a szolgáltatása működését. A legtöbb esélye persze inkább annak van, hogy a Google az amerikai cégektől megszokott „move fast and break things” stratégiát követi. Az eredetileg Mark Zuckerbergnek tulajdonított mottó arra utalt, hogy a Facebook a gyors fejlesztéseket helyezte előtérbe az óvatossággal szemben. Ma azért ez már részben átalakult, a Meta is egyre inkább a fegyelmezett építkezés irányába fordult. Mindenesetre a Google azért jó eséllyel nem szeretne óvatossá válni, „gyengíteni” összefoglalóinak a bátorságát, emiatt inkább a döntés megtámadására fókuszál majd, esetleg az amerikai kormányzat segítségét kéri az EU-ra gyakorolt geopolitikai nyomás jól bevált gyakorlatát követve.
