Miért kéri Kapitány István, hogy ne légkondizzunk a kora esti órákban?

Aki teheti, este 6 és 9 óra között kapcsolja le a légkondicionálót, és ne ilyenkor töltse elektromos eszközeit, autóját, így csökkenthető az áramfogyasztás – javasolta Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter.

Gyorsan szögezzük le: ez egy gazdaságilag nagyon hasznos tanács, sokat segít az országnak, ha betartjuk, de azért ne dramatizáljuk túl a bejelentést, ne gondoljuk, hogy áramellátási vészhelyzet lenne Magyarországon. Ebben a cikkben elmagyarázzuk, hogyan működik az árampiaci kiegyensúlyozás, és mi értelme van annak, amit a miniszter javasolt.

Az árampiac működése

Az árampiac legfontosabb alapvetése, hogy a hazai villamosenergia-rendszerben minden másodpercben azonosnak kell lennie a kínálatnak és a keresletnek: annyi áramot fogyaszthatunk el, amennyi áramot be tudunk táplálni a hazai termelés és az import révén abba a rendszerbe, amit a Mavir (a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító) Zrt. üzemeltet és tart egyensúlyban.

Miért más ez, mint más energiapiacok? Természetesen az üzemanyagpiacon sem tudunk több anyagot elfogyasztani, mint amennyink van, de ott léteznek az azonnali fogyasztást kiegyenlítő lehetőségek, így a benzinkutak, a céges vagy stratégiai terméktárolók, amelyekkel lehet egyensúlyozni.

A földgázból is egyensúlyban lesz a nap végén a kereslet és a kínálat, de vannak gáztárolóink, ezek segítenek a folyamatos belföldi termelés és az import mellett a kínálatot hozzáigazítani a kereslethez.

Az árampiacon azonban nemcsak összességében kell egyensúlynak lennie, vagyis nem pusztán annak kell fennállnia, hogy a magyar fogyasztók éves, havi, vagy napi szinten ugyanannyit fogyasszanak, amekkora az elérhető kínálat, hanem ennek a helyzetnek mindig, folyamatosan fenn kell állnia.

Visszakérdezhetünk, hogy másról sem hallunk, mint tárolói támogatásokról, akkumulátorprogramokról, ezekkel nem megy a kiegyenlítés? De, valamennyire igen, ez is egyre inkább segít lakossági, céges, vagy akár ipari szinten is, de jelenleg azért még elég korlátozott ennek a kapacitása, igazán nagy mennyiségben még nem megoldott a villamosenergia-tárolás.

A Mavir szerepe

Az árampiacon tehát minden pillanatban egyensúlynak kell lennie. Most az a probléma, hogy Magyarországot is elérte az európai hőhullám és az azzal járó hőkupola, a legnagyobb keresleti változás ebből fakad: délután-este hazaérnek az emberek a munkából vagy elmennek egy balatoni szállodába, és gőzerővel üzemeltetik az áramzabáló légkondikat, vagyis nő a kereslet.

A kínálati oldal viszont nehézségekkel küzd. Nappal mennek a Magyarországon nagyon elterjedt naperőművek, dolgozik a Paks 1 atomerőmű, működik a szenes Mátrai Erőmű, az a néhány szélerőművünk is, ami van, és ha igény van rá, bekapcsolódnak a drágán termelő gázerőművek is.

Csak sajnos az említett, akár akár 38–40 fokos nappali hőmérsékletet okozó hőkupola nem jó a hőerőműveknek és az atomerőműveknek sem. Ezeket ugyanis hűteni kell, ami egy óriási termodinamikai probléma: pont akkor, amikor sokan igényelnének áramot a lakásuk hűtésre, még ki is esnek olyan kínálati elemek, amelyek nem szeretik ezt az időjárást.

Kapitány István azért a 6 és 9 közötti időszakról beszélt, mert 6 óra után hirtelen beesik a naperőművek termelése, és emiatt az egy általában is nagy odafigyelést igénylő időszak. A Mavir nem eszköztelen, de segítség az, ha az emberek odafigyelnek.

Import és tőzsde

Természetesen olyan sokszor van, hogy a hazai termelés nem képes kielégíteni a hazai keresletet, ilyenkor lép be az import, ami ki tudja egyenlíteni a magyar egyensúlytalanságot. Csakhogy most a környékünkön is ugyanilyen időjárás van, vagyis ugyanakkor magas az igény a szomszédainknál, mint nálunk.

Mindezt követi az áramkereskedelem koncentrált piaca, így a HUPX Hungarian Power Exchange nevű áramtőzsde. A tőzsdei ár mindig a fenti folyamatokat mutatja, sajnos Magyarországon például elég ingadozó a napon belüli vagy a másnapi óránkénti ár.

Vasárnap délelőttönként, amikor a magyar naperőművek áramot termelnek, de a hazai ipar nem fogyaszt sok villamos energiát, gyakran nagyon alacsony vagy mínuszos az ár, míg hétköznap délután-este, amikor már nincs napos termelés, de az emberek tévéznek, vasalnak, mosnak, nyitogatják a hűtőket és ráadásul gőzerővel használják a légkondikat is, eszelős magasságokba szökik az áram ára. A koraesti időszak azért kiugró, mert ott nagyon nagy a fogyasztás, de már viszonylag alacsony a termelés, amit a tőzsdei ár alakulása szépen meg is mutat.

Ám – és ez is nagyon fontos – a tőzsdei ár az ellátáshoz nem kapcsolódik, a Mavir is piaci szereplő annyiban, hogy nyilvános tendereket ír ki, de az a dolga, hogy mindig legyen áram. Vagyis nincs olyan, hogy magasabb árak mellett ellátási probléma alakulhat ki, az árszint nem hathat az ellátásbiztonságra. A Mavirnak az ár egy paraméter, de ha az magas, az is normál ügymenetnek számít, vagyis ilyenkor is készülnek a menetrendek, az üzemi tervek, csak a munkának ezt a magas kereslettel és magas árral leírható valóságot kell kezelnie.

Sajnos ilyenkor sem lehet máshoz nyúlni, mint amink van: nem készülhet el egy pillanat alatt egy új atomerőmű, de gázerőmű, szélerőmű, vagy naperőmű sem. Be lehet kapcsolni a tartalék termelőket, például a drága, de rugalmas gázerőműveket, de ha némi önkéntes lakossági keresletszabályozással tudunk segíteni a magyar gazdaságnak, az akkor is hasznos, ha a rezsicsökkentés rendszerében erre nincs anyagi ösztönző. Amennyiben így szeretnénk eljárni, inkább akkor fogyasszunk, amikor a naperőművek termelnek (ezt például a modernebb eszközök programozási vagy távvezérlési funkciójával, okosotthonrendszerekkel részben megtehetjük úgy is, ha nem vagyunk otthon), vagy simán próbáljuk meg kevesebbet működtetni az áramzabáló gépeinket a kritikusabb, kora esti időszakban.