43 millió forintra büntette az MNB a Molt
A jegybank a rendkívüli tájékoztatási kötelezettség megsértése miatt 43 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki a Mol Nyrt.-re – közölte az MNB kedden. A vállalatnak legkésőbb idén február 12-ig nyilvánosan kommunikálnia kellett volna a befektetőknek a Barátság kőolajvezeték tartós leállásáról, illetve a jövőbeni olajimport pótlására megtett intézkedéseinek előkészítéséről, melyet csak napokkal később tett meg – közölték.
A jegybank közleménye szerint a folyamatos felügyelési tevékenység keretében tekintették át, hogy a Mol megfelelt-e a tőkepiaci törvény tőzsdei kibocsátókra vonatkozó, rendkívüli tájékoztatási kötelezettségről szóló előírásainak a Barátság kőolajvezetéknek az orosz–ukrán háború miatti váratlan és tartós leállásával, illetve a kieső olajimport Adria-vezetéken való pótlásáról született döntésével összefüggésben.
Arra jutottak, hogy a Mol csak február 16-án tett közzé tájékoztatást a Barátság kőolajvezetékhez tartozó üzemanyagtartályt ért 2026. január 27-i orosz dróncsapás és a Magyarországra történő olajszállítások előre nem tervezett, huzamos ideig tartó leállása után. A 16-i tájékoztatást megelőzően azonban a Mol már „február 11-étől kilépett szokásos operációs gyakorlatából, és intézkedéseket tett a Barátság kőolajvezetéken addig érkező, ám kiesett szállítás pótlásának az előkészítésére.”
Azt írja az MNB, hogy a fentiek azt mutatják: a Mol már legkésőbb a fenti, február 11-i időponttól tudott olyan információról, ami a vállalat megítélésére, az értékpapírok értékére vagy hozamára hatással lehetett – és ezt egy napon belül közzé is kellett volna tennie a törvény értelmében.
A jogsértés miatt az MNB figyelmeztette a Molt, és 43 millió forint bírságot szabott ki rá. Súlyosbító tényezőként vették figyelembe, hogy a Mol Nyrt. a magyar tőkepiac meghatározó kibocsátójaként sértette meg a tőkepiaci törvényt. Emellett ismétlődő szabályszegésről van szó, hiszen az MNB már korábban is marasztalta el a kibocsátót rendkívüli tájékoztatásra vonatkozó kötelezettségének elmulasztása miatt.
Kitértek arra is, hogy a Mol Nyrt. által késedelmesen közzétett információ egyes részelemei – a Mol Nyrt. érdekkörén kívül eső módon – a hivatalos közzétételt megelőzően nyilvánosságra kerültek, ami nagymértékben csökkentette azok előnyét, akik már a nyilvánosságra kerülés előtt tudtak a történtekről. Az MNB emiatt végül nem tartotta indokoltnak, hogy bennfentes kereskedelem gyanújával piacfelügyeleti eljárást indítson, ugyanakkor az ügy miatt együttműködnek a büntetőeljárást folytató Budapesti Rendőr-főkapitánysággal.
