Nagyon lelassítja az építkezéseket az új szabályozás, Győr-Moson-Sopronban negyven földmérő küzd az árral

Ismét hoztak egy rendeletet, csak a feltételrendszer nem adott a sima átmenethez – erre panaszkodnak érintett építési vállalkozók, alvállalkozók, beszállítók, miután február 27. óta csak a tervezési alaptérkép alapján készített helyszínrajzot fogadják el az építésügyi hatósági eljárásban.

Ez az új lakások építésénél több hónapos csúszást okozhat: az építőiparban sokan most látják, hogy mekkora, százezrekben és hónapokban mérhető gondot okozhat megrendelőnek, kivitelezőnek. Vida Zoltán, a mosonmagyaróvári Jövő-Háza Bt. tulajdonosa szerint ennek az egész szektorban érezhető már a hatása.

A módosítás indoka az volt, hogy a tervezés megkezdése előtti telekhatár-kitűzéssel megelőzhető az épület szabálytalan telepítése. Számos eddigi esetben ugyanis a térképi és a természetbeni állapot eltérése csak az épület felépítése után derült ki, amely hosszas és költséges hatósági, bírósági eljárásokat vont maga után.

A mosonmagyaróvári cég már januárban látta, hogy az életbe lépő rendelet gondot okozhat, így rögtön elkezdték megkeresni a kulcsszereplőket, azokat a földmérőket, akik ilyen tervezési alaptérképet készíthetnek. „Legyünk mi az elsők között” – beszélt a motivációról Vida Zoltán, hiszen már akkor szembesült azzal, hogy az igényekhez képest kevés az erre akkreditált földmérő (a felmérést kizárólag GD-T jogosultsággal bíró földmérő mérnök készítheti).

Először azt a választ kapták tőlük, nem lesz gond, megoldják, rövid idő alatt elkészülnek majd ezek a dokumentumok. Amikor azonban éles lett a szabályozás, kiderült, hogy nem ilyen egyszerű a helyzet.

„A földmérő kéri ki a telek koordinátáit a földhivatalból: eleinte ez 2-3 nap volt, most tudok olyan esetet, hogy másfél hónapja erre várnak.” Ennek pedig szerinte nagyon egyszerű az oka: nincs elég ügyintéző. Hozzátette, vannak egyszerű esetek, de ha a terület „előélete” bonyolultabb, akkor akár több évtizedes anyagokat kellene megtalálni, s nincs is minden digitalizálva. Az ügyintézés nem gyorsítható, úgy látja, a hivatalban leterheltek a munkatársak, nincs elég apparátus ezek sürgős megoldására.

Ráadásul a telek kitűzésénél a szomszédnak is alá kell írnia, hogy elfogadja a telekhatárt: ha nem teszi, pert indíthat – nem is kell mondani, ez mekkora időkiesés. Szerencsés esetben, gördülékeny ügyintézés mellett is újabb 60 nap a földhivatali záradékoltatás – erre lehet kérni ugyan soronkívüliséget, viszont csak osztályvezetői engedéllyel adhatnak (plusz 16 ezer forintért). Az építőipari vállalkozó szerint a földmérőknek többnapi munkát ad egy ilyen alaptérkép, márpedig Győr-Moson-Sopronban nagyjából pár tucatnyian végeznek ilyen feladatot. „Ez pedig jelenleg nagyon kevés az új szabályozás kapcsán megnőtt igények mellett” – mondja a vállalkozó. Szerinte ezt bizonyítja, hogy vannak olyan földmérők, akik már fel sem veszik a telefont annak, akinek a számát nem mentették el korábban.

Mit jelent ez a gyakorlatban az építési vállalkozásoknak? „Nem tudom, hová küldjem az embereimet, alvállalkozóimat, mert tervezési alaptérkép híján sorakoznak csak a terveink, engedélyünk nincs, kezdeni nem tudnak.” A 22 éve működő, 26 munkatársat és többször ennyi alvállalkozót foglalkoztató cég évi ötven új ingatlant épít a régióban. Hiába lenne bőven megrendelésük, miközben általában április végéig 14-15 alap felhúzásával végeznek, most ennek a felét teljesítették. A dominó pedig tovább dől: ők is kevesebb betont, faanyagot, nyílászárót, cserepet, hőszigetelést vásárolnak, így mindenkire hatással lesz a több hónapos csúszás.

„A festők most még nem érzik ezt, de hamarosan kérdezik majd, hová kell menniük? Akkor mit mondjak nekik?”

Vida Zoltán jó néhány, az építőiparban dolgozó cégvezetőt is tájékoztatott a kialakult helyzetről, akik aztán rövid tájékozódás után megdöbbenve hívták vissza. Az sem mellékes, hogy ez az eljárás 300 ezer forint plusz áfa pluszköltséggel jár.

A módosítás lényege alapvetően támogatandó is lenne a vállalkozó szerint, ha nem okozna több hónapos csúszást és érzékelhető többletköltséget. A cégvezető úgy számol, országosan évi 12-14 ezer új lakás épül, ez most több hónapos késéssel indulhat, és ha nem lesz több földmérő, ügyintéző, akkor még hosszabb várakozás várható az alaptérképre. Éppen ezért átgondolatlannak érzi a bevezetett szabályozást, amely kevesebb építkezést vonhat maga után, rosszabb esetben elbocsátásokat, és akár az egész hazai GDP-nek is odavághat.

Koji László, az Építőipari Vállalkozók Országos Szövetségének elnöke a megoldásra vonatkozó kérdésünkre úgy reagált: jogszabályt kell módosítani, „vissza az eredeti szabályozáshoz”.

Czibik Péter, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Mérnöki Kamara Geodéziai és Geoinformatikai Szakcsoportjának elnöke úgy látja, összetett a kép, sok minden vezetett a jelenlegi helyzethez. Például az, hogy a jogszabály bevezetésekor a hivatalokat nem készítették fel a változásra, így fordulhatott elő, hogy Győrben – miközben korábban 2-3 nap volt az átfutási idő – most két hónapot kell várni a földmérési adatszolgáltatásra.

Hozzátette, Győr-Moson-Sopronban csak negyven földmérő jogosult a szolgáltatásra, miközben 200-300 építész dolgozik. Az elnök azonban bizakodó is, szerinte minden új szabályozás bevezetése hullámot, nagyobb ügyszámot generál, de a harmadik negyedévre normalizálódhat a helyzet, ha a rendszerben feltorlódott ügyekkel sikerül utolérniük magukat a szakembereknek, a folyamatokat a témában kezdődő képzések is felgyorsíthatják.