EIB-alelnök: Ha a kormány tudja, hogy mire költené az uniós forrásokat, velünk bővíthető a projektek listája

A Fidesz-kormány 16 évének egyik legérthetetlenebb gazdasági folyamata volt, hogy Magyarország azzal, hogy bizonyos európai értékeket nem vallott magáénak, állandóan veszekedett „Brüsszellel”, sok uniós forrástól esett el. De ugyanígy politikai okból lemondott kedvező uniós eredetű finanszírozási lehetőségekről is, helyette inkább választott piaci, akár kínai finanszírozást, mindezt azzal indokolva, hogy ők nem szólnak bele a felhasználásba.

Az április 12-i parlamenti választás után a magyar hozzáállásban gyors változást észlelhetünk, Magyar Péter miniszterelnök 16,4 milliárd euró uniós forrás potenciális hazahozatalát jelentette be. De ha mélyebben integrálódunk az európai uniós családba, akkor a közvetlen források mellett egyéb kedvező uniós programokban is részt vehetünk, társfinanszírozást szerezhetünk az előttünk tornyosuló nagy célokhoz (egészségügy, oktatás, klímabarát energiaátmenet, lakhatás, jobb városi és országos közlekedés, digitalizáció, kkv-k fejlesztése).

Az Európai Unión belül a közvetlen forrásokon túl ennek a fő segítője, az EIB, vagyis az Európai Beruházási Bank, illetve társintézménye, az EIF (Európai Beruházási Alap) lehet. Mint cikkünkből látni fogjuk, az unió bankja rendkívül nyitott a magyar kapcsolatok dinamizálására.

Marko Primorac, az új országfelelős

Június 5-én Magyarországra látogatott Marko Primorac, az EIB új, Magyarországért is felelős horvát alelnöke. Ő maga is nagyon friss a posztján, hiszen az EIB márciusban jelentette be, hogy Horvátország korábbi miniszterelnök-helyettese és pénzügyminisztere lesz a bank első horvát alelnöke.

Marko Primorac Horvátországot, Magyarországot és Lengyelországot fogja képviselni. Korábban ezt az országcsoportot Teresa Czerwińska lengyel expénzügyminiszter vezette, mindez azonban nem jelenti azt, hogy a következő vezető biztosan magyar lesz az országcsoport élén, mert ennél összetettebb a rotációs mechanizmus.

Mindenesetre június 5-én Marko Primorac intenzív tárgyalásokat folytatott Magyarországon, amelyek elsősorban bemutatkozó jellegűek voltak, de egy csomó konkrét projekt is szóba került. Az EIB először is szeretné felmérni a magyar igényeket, és deklarálta, hogy a remélhetőleg valóban meginduló uniós források mellé szívesen ad kiegészítő finanszírozást ott, ahol az Magyarországnak a legfontosabb. A budapesti villámlátogatás során Primorac az új magyar kormány négy miniszterével is találkozott: Kármán András pénzügyminiszterrel, Kapitány István gazdasági és energiaügyi miniszterrel, Gajdos László élő környezetért felelős miniszterrel, Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszterrel, és mellettük Karácsony Gergely főpolgármesterrel is lezajlott egy megbeszélés.

Hol lehet ennek haszna?

A Telexnek lehetősége nyílt találkozni az alelnökkel és röviden átbeszélni az EIB és Magyarország együttműködési lehetőségeit. Marko Primorac önmagáról elmondta, hogy igen széles portfólió tartozik hozzá, hiszen az említett országcsoport mellett olyan látszólag távolabbi, vagy legalábbis logikailag más felosztásban értékelhető területeket is ő felügyel, mint Afrikán belül a szubszaharai régió, az energiaágazat, de hozzá tartozik az InvestEU program is.

Az egyes tárgyalásokról azt hallottuk, hogy az alelnök jelezte Kármán Andrásnak, hogy az EIB kész a Magyarország növekedésének és modernizációjának felgyorsítása szempontjából kritikus fontosságú hosszú távú projektek támogatására. Ahogy az alelnök fogalmazott: „Magyarországon most elsősorban az volt a célom, hogy újra kapcsolatba lépjünk és megkezdjük a tárgyalásokat az új kormánnyal, mivel sok tervezett változtatást már bejelentettek”.

Mint megtudtuk, az elmúlt 30 évben a Magyarországon megvalósított EIB-projektek teljes értéke körülbelül 26 milliárd euró volt, a legnagyobb tételek a vasúti szektorban (összeköttetések fejlesztése), az energiaszektorban (MVM-mel hálózatfejlesztések, lakások energetikai felújítása), illetve a szociális infrastruktúra világában (kórházak, oktatás) valósultak meg. Az alelnök azt mondta, az EIB-Magyarország kapcsolatok bővítésének voltaképpen nincs felső határa, vagyis nincs az országokra egy amolyan felső hitelezési sapka, nem ez számít, hanem az, hogy „a bank mindig olyan projekteket finanszírozzon amelyek a legnagyobb hozzáadott értéket jelentik a helyi lakosság, illetve az adott nemzetgazdaság számára.”

Energiaprojektek

Kapitány Istvánnal elsősorban az energetikai fejlesztések voltak napirenden. Mivel Marko Primorachoz egyszerre tartozik Magyarország és az energiaágazat, természetesen adódik a feltételezés, hogy ez a terület kiemelt jelentőségű lehetett a tárgyalásokon.

Az alelnök elmondta, hogy az EIB, mint amolyan klímabank, elsősorban tiszta energiaprojekteket finanszíroz, vagyis, ha Magyarország az orosz leválás céljai miatt alternatív fosszilis infrastruktúrát építene, azt aligha az EIB fogja hitelezni. Viszont a bank szeretné csökkenteni a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget.

A bank által új finanszírozásként évente kihelyezett összesen 100 milliárd euróból körülbelül 60 százalék az éghajlatváltozással kapcsolatos tevékenységekhez kötődik. Az EIB tavaly 11,6 milliárd eurót fektetett be csak a hálózatokba és a tárolókba, illetve az EU-n belül a bank finanszírozott gyakorlatilag minden tengeri szélerőművet, minden harmadik szárazföldi szélprojektet és minden ötödik új naperőműparkot.

Az alelnök példaként említette a lengyel Bałtyk 2 és 3 tengeri szélerőműveket. Az EIB itt 700 millió eurót biztosít két nagy méretű tengeri szélerőműpark építésére, amelyeket a norvég Equinor és a lengyel Polenergia fejleszt a Balti-tenger lengyel partjainál. Az 1,44 GW kapacitású parkok várhatóan 2028-ban állhatnak üzembe. Magyarországon elsősorban a tárolók, a vezetékrendszerek, illetve a megújuló energia projektek lehetnek a csőben.

Lakhatás

Karácsony Gergely főpolgármesterrel konkrét projektek is szóba kerülhettek, mert az EIB volt eddig is Budapest legnagyobb hitelezője. Annyit megtudtunk, hogy a budapesti fenntartható városfejlesztés ernyőkifejezés alatt a tömegközlekedés, a zöld infrastruktúra, illetve a megfizethető lakhatás volt napirenden. Mint értesültünk, a lakhatás Vitézy Dáviddal is szóba került (hiszen a közlekedési miniszterhez tartoznak a lakhatással kapcsolatos beruházások is).

Az új magyar kormány – a korábbival ellentétben – a megfizethető lakhatás területén nemcsak a kereslet támogatására (hitelprogramok fiataloknak, gyermeket vállalóknak), de a kínálat megsegítésére is szeretne fókuszálni valamilyen bérlakásprogrammal. Erről Marko Primorac elmondta nekünk, hogy hamarosan Budapestre látogat Ioannis Tsakiris, aki ennek a területnek a felelőse az EIB-n belül.

Vitézy Dávid azt is megtudhatta, hogy az EIB készen áll arra, hogy támogassa a magyar vasútvonalak korszerűsítésébe és a fenntartható városi mobilitás bővítésébe történő beruházásokat.

Vízgazdálkodás

Gajdos Lászlóval a környezeti fenntarthatóság és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodóképesség volt a fő téma, beleértve azt is, hogy az EIB finanszírozási és tanácsadási szakértelme hogyan segíthet Magyarországnak a vízgazdálkodás, a vízvisszatartás és a szennyvízkezelés korszerűsítésében.

Az EIB általánosan is mindenkit arra biztat, hogy vegyék igénybe az amúgy ingyenes tanácsadói szolgáltatásaikat. A bank belső és adott esetben külső szakértői ugyanis a legkülönfélébb területeken (energia, közlekedés, egészségügy, hulladékkezelés) rendelkeznek európai tapasztalatokkal és a projektek minden szakaszában (szakpolitikai célkitűzések, előkészítés, finanszírozás, megvalósítás) szívesen bekapcsolódnak.

Szóba került még a beszélgetés során, hogy az EIB fókuszában növekvő hangsúllyal van jelen a stratégiai autonómia, vagyis az európai biztonság és védelem, illetve az európai technológiai felzárkózás (Európai Tech Bajnokok Program).

A lehívás megolajozása

Marko Primorac kifejtette, hogy az EIB a Helyreállítási és Ellenállóképességi Alapból (RRF), illetve a Kohéziós Alapból megvalósuló projektek esetében is kínál partnerséget. Mint mondta, más országokban már nagy gyakorlata van ebben a banknak, ahol soha nem az a cél, hogy az EIB más közösségi, vagy magánforrásokat kiszorítson, sőt, minden a fejlesztésekre fordítható egyéb közösségi vagy piaci forrás üdvözlendő. Inkább az a cél, hogy a programokat pótlólagos finanszírozással bővítse, gyorsítsa, kiszélesítse.

„Ha lesznek lehetőségek az új források révén, a kormány dönt majd a prioritásokról, de mi készen állunk arra, hogy támogassuk ezekben. A projektek egyfajta portfóliója már létezik, de ezt bővíteni is tudjuk.” Ahogy az alelnök fogalmazott:

„Annál nincs rosszabb egy ország számára, ha vannak ambiciózus, ötletgazdag emberei, akik készek az innovációra, szeretnének is ezeken a projekteken dolgozni, de nem tudják megteremteni ehhez a finanszírozást.”