Optimizmus vagy végkiárusítás: miért vesznek fel ilyen eszméletlen sok hitelt a magyarok?

Az év első négy hónapja soha nem látott, bőven ezer milliárd forint feletti új szerződést hozott a lakáshiteleknél – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adataiból.

„A hitelpiac 2025-ben is már jelentősen élénkült. A háztartások bankokkal szemben fennálló hitelállománya az év során 15 százalékkal bővült, amihez a szeptemberben elindult Otthon Start program jelentősen hozzájárult.”

A BiztosDöntés.hu által összegyűjtött adatok szerint áprilisban több mint 262 milliárd forint értékben kötöttek új lakáshitel-szerződéseket a bankok, így az első négy hónapban már 1041 milliárd forint volt ez az összeg – ez több mint a duplája az egy évvel korábbinak.

Ennek az eszméletlen felfutásnak sok oka lehet. Elképzelhető, hogy az áprilisi választás előtt egyesek úgy gondolkodtak, hogy a választások után megváltozhat a rendszer. Sőt akár annak is lehetett egy végkiárusítás-hangulata, hogy az ingatlanárak olyan ütemben mentek felfelé, hogy az érdeklődők úgy érezhették, hogy ha nem lépnek gyorsan, kicsúszhatnak a négyzetméterenkénti 1,5 millió forintos limitből.

„Az ezer milliárd forintos szerződéses összeg nem is olyan régen még egész éves teljesítményként sem számított rossznak a lakáshiteleknél. A mostani, kiugró érdeklődés nyilvánvalóan az Otthon Start hitelnek köszönhető”

– vélte Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Így látta ezt Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője is:

„A tavaly szeptemberben indult Otthon Start program egyértelműen átrendezte a lakáspiacot, az első hónapok robbanásszerű érdeklődése után az év utolsó hónapjaiban már lassult a kereslet, majd 2026 elején megint élénkülés látszott, ez azonban elmaradt az igen magas 2025-ös bázisszintektől.”

Rekordév lesz

Mindezek alapján egyáltalán nem tűnnek túlzónak azok a banki várakozások, amelyek szerint a tavalyi, 1970 milliárd forint után 2026 egészében már bőven 2000 milliárd forint felett alakulhat az új lakáshitelek összege. Igaz, ha nagyon magasak lesznek a lakásárak, akkor sokan azt is érezhetik, hogy még kedvezményes hitellel sem tudnak belevágni a projektbe, emiatt lanyhulhat a kereslet.

A magas hitelezési kedv alapvetően jó hír a magyar építőipar lakásszegmensében dolgozó kis és közepes magyar vállalatoknak is, de a kép nem ennyire kedvező, ha külön vizsgáljuk a lakáshitelezésen belüli különböző hitelcélokat – vélte Juhász Attila, az ÉVOSZ Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnöke.

A Covid utáni aranykorhoz képest most sokkal nagyobb a használtlakás-vásárlásra megítélt hitelek összege (1331 milliárd), mint akkor (418 milliárd). Ez kétségtelenül jó a használtlakás-piacnak, de kevésbé jó az építőipar szereplőinek, hiszen az ennek nyomán lebonyolított lakáspiaci tranzakciókból legfeljebb a felújítások hoznak számukra megrendelést.

Személyi kölcsönök

A személyi kölcsönöknél is hasonlóan alakul a helyzet. Ugyan az áprilisi, 116,1 milliárd forintos szerződéses összeg némileg elmaradt a márciusi csúcstól, az első négy hónapban több mint 417 milliárd forintot ért el – Gergely Péter szerint itt is szinte biztosra vehető, hogy új kihelyezési rekordot hoz az idei év.

A személyi kölcsönök nem hangzanak túl jól, mert az ember elsőre azokra a régi időkre gondol, hogy plazmatévére, nyaralásra, mellnagyobbító műtétre veszik fel az emberek, de Gergely Péter szerint valójában a lakosság nagyon tudatos. Ebben a hitelkörben is van már sok 10 százalék alatti kamatozású hitel, és a kutatások azt mutatják, hogy a 3,5-4 milliós átlagos méretű hiteleket használtautó-vásárlásra, felújításra (fürdőszoba, konyha, energiamegtakarítás), illetve hitelkiváltásra használják az emberek. Ha pedig egy rosszabb hitelt ki lehet így váltani, akkor ez természetesen jó döntés. A személyi kölcsönök nagy előnye, hogy könnyen hozzájuk lehet jutni, a bankok a mobilbankon keresztül sokszor kéretlenül is ajánlanak személyi kölcsönöket, amit pár perc alatt el lehet intézni, mert a bank már lefuttatta a scoringot. A kamat lehet, hogy egy kicsit magasabb, mint egy szabad felhasználású jelzáloghitelnél, de a gyorsaság ezt megérheti.

És ami nem megy annyira

A szabad felhasználású jelzáloghiteleknél viszont már 11,5 százalékos visszaesést hozott az első négy hónap 2025 azonos időszakához képest, miután itt 28,5 milliárd forintos szerződéses összeget mutatott ki az MNB. Ez a piac nem annyira érdekes, nincs se a bankok, se az ügyfelek fókuszában.

Ha ugyanis valakinek van egy tehermentes ingatlana, és sok pénzre van szüksége, természetesen élhet vele, de akinek 3-5 millió forintra van szüksége, sokkal jobban jár az említett személyi kölcsönnel, hamarabb hozzájut a pénzhez, ráadásul sokkal kisebb ügyintézéssel, nem kell jelzálogot tenni az ingatlanra, igaz, a kamat valóban egy kicsit magasabb lesz.

Végül a babaváró hiteleknél is kezd kissé magára találni a kereslet: a támogatott konstrukciónál 75,5 milliárd forint értékben kötöttek új szerződéseket az év elejétől április végéig a pénzintézetek, ami éves alapon több mint 10 százalékos növekedés.

Azon lehet gondolkodni, hogy ez a nagy hitelfelvételi kedv valami negatívum miatt jelentős (az emberek csak adósságból képesek elérni a céljaikat), vagy az optimizmus miatt, azaz a magyar emberek hisznek a jövőben, és bele mernek vágni egy lakásvásárlásba, egy felújításba vagy más életcéljaikba, de az biztos, hogy az Otthon Start lendülete ki fog múlni – vagy azért, mert módosulnak a szabályok, vagy azért, mert az árak felfelé elhagyják az elérhető zónát, vagy egyszerűen csökken az érdeklődés, mivel sokan már éltek vele.