Az áprilisi kiskereskedelmi forgalom súlyos rendszerhibákra figyelmeztet

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatközlése alapján az áprilisi kiskereskedelmi forgalom az előző év azonos időszakához képest 3,6 százalékkal nőtt, de az előző hónaphoz (márciushoz) képest 1,2 százalékkal mérséklődött. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 3,4, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 2,6, az üzemanyag-kiskereskedelemben 9,1 százalékkal bővült az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva. 2026. január–áprilisban a forgalom volumene 4,8 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit.

Az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1742 milliárd forintot ért el, ennek 48 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 36 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 16 százaléka az üzemanyagtöltő állomások forgalmában realizálódott.

Az április adatokból az látszik, hogy a választások előtti nagy fideszes osztogatás (fizetésemelések, több nyugdíj, fegyverpénz, más egyszeri juttatások) hatása áprilisban már nem volt akkora, mint márciusban. Ugyanakkor továbbra is döbbenetes, hogy az üzemanyagfogyasztás az Iránból eredő ellátási válság során is a legjobban növekvő kiskereskedelmi szegmens. Ez a védett ár rendszer teljes kontraproduktivitását mutatja, a világon mindenki spórol a drága és kínálathiányos piaccal rendelkező üzemanyagokon, Magyarország viszont olyan rendszert vezetett be és tartott fent eddig, amely a fogyasztás növelésére (betárolásra) ösztönöz.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) kommentárjában úgy vélte, hogy a kiskereskedelmi forgalom a márciusi nem várt megugrás után gyorsan visszatért arra az alacsony növekedési pályára, amin évek óta mozog. A márciusi megugrás így egyértelműen a választások előtti jövedelemtranszferek eredményének tulajdonítható, gyorsan lecsengett, és nincs hatása az inflációs folyamatokra, keresleti oldali inflációs nyomás továbbra sem érzékelhető.

Kozák Tamás, az OKSZ főtitkára szerint mindez kedvező helyzetet teremt az árrésstop kivezetésére és a kiskereskedelmi különadó megszüntetésére, ami jórészt kompenzálná is az árrésstop inflációt növelő hatását.