Van egy jogi kiskapu, amivel egyes lakásoknál mégiscsak folytatható az airnbn-zés Terézvárosban

Terézváros egy helyi népszavazás nyomán 2026. január 1-jétől betiltotta a lakások rövid távú kiadását, köznapi nevén az airbnb-zést – legalábbis ez volt az általános megélése annak, ami történt.

A valóságban azonban ennél trükkösebb a helyzet, és a kerületnek nem volt joga ellehetetleníteni az összes olyan szálláshelytípust, amivel lehetséges a lakások turisztikai hasznosítása. Így mostanában több VI. kerületi házban azzal szembesülhetnek a lakók, hogy hiába szavazott a népszavazáson résztvevő terézvárosiak elsöprő többsége a tiltásra és lépett fel ennek megfelelően az önkormányzat, az ő házukban nem szűnik meg a turisták jelentette probléma.

A Telexet a Podmaniczky utca 7. alatti társasház egy lakója kereste meg azzal, hogy náluk lényegében folyamatosan megy két lakás airbnb-zése január 1-je óta is. A tulajdonosok korábban annyit tettek védekezés gyanánt, hogy VI. helyett V. kerületre állították át a lokációt a platformokon, utóbb viszont legalizálták a működést: április folyamán a terézvárosi önkormányzat határozatban rögzítette az ingatlanok funkcióváltását közösségi szálláshellyé. A társasház lakói szerint mindez nem változtat a helyzeten, és folyamatosak a problémák az elsősorban bulituristákra szabott lakások vendégeivel. A minket megkereső lakó csodálkozott, hogyan lehetséges, hogy az airbnb-zés „betiltása” ellenére az ő házukban nem változik semmi, és még törvényessé is tehető sima lakások turisztikai hasznosítása. Ezért megkértük Soproni Tamás polgármestert, magyarázza el a helyzetet.

Mint Soproni elmondásából kiderült, a népszavazáskor és a tiltáskor sokan félreérthették, miről is van szó, az önkormányzatnak ugyanis sosem volt jogköre a szálláshelytípusok összességének szabályozására. Az előző kormány és parlament csak arra adott jogosítványt a településeknek, hogy az úgynevezett magánszálláshelyeknél és egyéb szálláshelyeknél korlátozzák a kiadható napok számát – ezt vitte le nullára a VI. kerület januártól, amit akkoriban sokan támadtak, de végül a Kúrián is megállt. A magánszálláshelyként fenntartott Airbnb-k de facto betiltása az esetek nagy részében működött, hiszen a legtöbb tulajdonos egy-egy kisebb méretű vagy nem egymás mellett lévő lakást hasznosított ezen a módon. Ezeket aztán január 1-je után vagy eladták, vagy belenyugodtak, hogy a jövőben a hosszú távú bérleti piacon kínálják őket kiadásra.

Az airbnb-zett lakások kisebb része azonban alkalmas volt arra, hogy úgynevezett közösségi szálláshellyé nyilvánítsák, amire már nem terjed ki az önkormányzat szabályozói jogköre. A közösségi szálláshely minimumkövetelményei közé tartozik, az ágyanként legalább 4 négyzetméter alapterület vagy személyenként 5 köbméter légtér, illetve a 24 órás recepció fenntartása.

Ez nyilván nem éri meg valakinek, aki csak egy kisebb lakást hasznosítana, a nagyobb, főleg egymás mellett elhelyezkedő lakásoknál viszont szóba jön az átminősítés lehetősége. Így jártak el a Podmaniczky utcai ház két lakásával is a tulajdonosok, ahol összesen 224 négyzetméternyi alapterületen lényegében egy hostelt működtetnek fiatal turistákra célozva, április 27-étől számítva már legálisan. Akik további kritériumoknak is megfelelnek szolgáltatási szint- és négyzetméteralapon, azok akár panzióvá vagy szállodává is nyilváníthatják az ingatlanjaikat, így járt el több olyan ház, amiben lényegében már minden, eredetileg sima lakásnak épült egységet felvásároltak a befektetők rövid távú kiadás céljából.

Megkérdeztük a VI. kerülettől azt is, hogy hányan akartak és tudtak élni a panzióvá, szállodává, közösségi szálláshellyé átminősítés lehetőségével a magánszálláshelyes kiadás korlátozásának életbe lépésétől mostanáig. Válaszuk szerint a kerületben

• összesen 43 szálloda van, ebből 4 idei engedélyezésű;
• összesen 25 panzió van, ebből 15 idei engedélyezésű;
• és összesen 17 közösségi szálláshely van, ebből 6 idei engedélyezésű.

De ha nemcsak az idei átminősítéseket néznénk, hanem a népszavazás óta történteket, akkor a számok akár nagyobbak is lehetnek, hiszen nem kizárt, hogy többen elébe mentek a tiltás életbe lépésének. Soproni Tamás a Telexnek elmondta, tudnak róla, hogy például a Podmaniczky utcai házban rendszeresek a problémák, az önkormányzat azonban tehetetlen ebben az ügyben onnantól kezdve, hogy a tulajdonosok teljesítették a közösségi szálláshellyé nyilvánítás követelményeit. (Bár a minket megkereső érintettől úgy tudjuk, a recepciós jelenléte a gyakorlatban nem igazán teljesül itt, ezzel kapcsolatban megkerestük a szálláshely tulajdonosát, aki a Nagymező utcai Alerego Klub tulajdonosa is, ha válaszol, frissítjük a cikket.) Innentől a panaszos lakóknak csak annyi lehetőségük van, mint bárki másnak, aki mondjuk egy hangos házibuli miatt nem tud aludni egy társasházban: kihívhatják a rendőrséget, amikor gond van.

Soproni szerint jó lenne, ha több jogkört kapna az önkormányzat ezekre a szálláshelytípusokra vonatkozóan, kezdeményezni is szeretné az új kormánynál, hogy vizsgálják ezt felül. Megkeresésünkre azt is közölte a polgármesteri hivatal, hogy új szálláshelyek mindössze 15 épületben találhatók, miközben a tiltó rendelet révén 600 társasházban/lakóházban megszűntek a szálláshelyek, az itteni lakások nagyrészt visszakerültek a hosszú távú bérleti piacra. A tiltás célja tehát nagyjából megvalósulni látszik, csak ez nyilván kevéssé vigasztalja azokat, akik pont az újdonsült panziókkal és közösségi szálláshelyekkel érintett házakban élnek – ami azt mutatja, hogy azért volna még terepe a szabályozásnak ezen a fronton, ha az állam az eredeti probléma gyökerét akarná megszüntetni.