Az MVM-csoport egy cége építheti a magyar-szerb olajvezetéket

Szerbia nagyon szeretne egy alternatív kőolajvezetéket. Magyarországon is sokat hallhattunk arról, hogy növeli az ellátásbiztonságot, ha két vezeték is eléri az adott ország egyetlen finomítóját.

Jelenleg Szerbiában azonban csak egyetlen vezeték látja el a szerb, Gazprom-tulajdonú finomítót, vagyis azt a pancsevói üzemet, amit az egész szerb olajvállalattal (NIS) együtt éppen nagyon szeretne megvenni a Mol Nyrt.

Kiszolgáltatottság

Az Adria-tenger partján fekvő Omisaljból induló, tehát horvát Janaf-vezeték nagy kockázat ugyanis Szerbiának, hiszen Szerbia az elmúlt években általában évi 4,5 millió tonna olajat használt fel, ebből nagyjából 1 millió tonna volt a szerb belföldi kitermelés és 3,5 millió tonna, vagyis havi 300-320 ezer tonna érkezett a Janafon. Igen ám, de a horvátok és a szerbek nem túl nagy barátok, a horvátok igencsak megkérték az árát annak, hogy Szerbia mennyire függött tőlük, ráadásul amikor külföldi szankciók sújtották az orosz olajat, vagy az orosz olajipari érdekeltségeket, akkor a Janaf nem is szállított.

Az alternatív ötlet egy magyar-szerb vezeték volt, amelynek jelentős szépséghibája, hogy amennyiben az Oroszországból érkező Barátság-vezetéket kötné össze Magyarország és Szerbia, akkor végig ott lebegne a jövőbeli kockázat, jöhet-e majd azon orosz, vagy más olaj, amiből a szerbeknek is tudunk adni?

A bejelentés

A szerb közbeszerzési portálon hosszas huzavona után most kihirdették, hogy a 14,5 milliárd dináros (124 milliárd forintos) magyar-szerb olajvezeték építésének tenderét a részben magyar tulajdonú MVM Juzna Backa vezette konzorcium nyerte – írta a VG.hu.

Ennek a társaságnak a zavaros ügyeivel korábban a Telex is részletesen foglalkozott. A magyar-szerb határtól, vagyis Horgostól Újvidékig épülő új olajvezeték tendere azért haladt lassan, mert a Millennium Team nevű cég panaszokkal élt, ám ezeket végül elutasították, és kihirdették győztesnek az egyetlen induló magyar-szerb konzorciumot. A 113 kilométer hosszú vezeték áthalad Kanizsán, Zentán, Adán és Óbecsén is.

A döntést a szerb Transnafta állami vállalat tette közzé, a cég szerint a győztes ajánlat megfelelt minden műszaki, szakmai és minőségi követelménynek. Az MVM Juzna Backa a teljes projekt 43 százalékáért felel, beleértve az anyag- és eszközbeszerzést, az energetikai és automatizálási rendszereket, valamint több gépészeti és építési feladatot is. A munka nagy részét kisebb szerb cégek végzik majd el.

A projekt másik fontos szerződését, a műszaki ellenőrzést az SGS belgrádi leányvállalata kapta, amely a svájci SGS Société Générale de Surveillance SA tulajdonában áll.

Harapofogóban a szerbek

A szerb olajipar rendkívül kiszolgáltatott helyzetben hánykolódik, ezen segíthetne a vezeték. Az Egyesült Államok szankciós hivatala, az Office of Foreign Assets Control (OFAC) a szerb Naftna Industrija Srbije (NIS) olajvállalatot büntette, amelynek főtulajdonosa az orosz Gazprom-csoport, kisebbségi tulajdonosa a szerb állam, de a magyar Mol nagyon szeretne főtulajdonos lenni.

A szankciót már 2025. január 10-én jelentette be az OFAC, aztán az USA sokáig tologatta a valódi életbe léptetést, végül 2025 októberében, hatályba lépett a szankció. Ezután tilos volt olajat eladni a NIS pancsevói finomítójába, nem is szállított a Janaf, de nem lehetett Visa, vagy Mastercard bankkártyával fizetni sem a NIS benzinkutakon. Aztán sikerült mindenféle felmentéseket szerezni, üzemelhetett a NIS, de továbbra is ott maradt Szerbia nagy problémája, csak a horvát Janaf vezeték látja el olajjal, ráadásul állandóan szorít mindenféle határidő, el kéne tüntetni a tulajdonosi struktúrából a szankcionált orosz céget, de mintha a tranzakció igazán a szerbeknek és az oroszoknak sem lenne fontos, így a magyar Mol nincs könnyű helyzetben. Ráadásul, hogy a helyzet még bonyolultabb legyen, az örök barát Oroszország és Szerbia nincsenek újabban túl jóban, mert hiába tagadja Belgrád, de Moszkva továbbra is úgy tudja, hogy a szerbek némi kerülőúttal Ukrajnának adnak el fegyvereket.