Nagyot ugrott márciusban a kiskereskedelmi forgalom – erre jó volt az osztogatás

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) május 7-én a kiskereskedelmi bolthálózat márciusi forgalmának adatait közölte. 2026 márciusában a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 10,6 százalékkal, naptárhatástól (és húsvéthatástól) megtisztítva 8,2 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit.

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 2,6, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 8,4, az üzemanyag-kiskereskedelemben 20,6% százalékkal bővült az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva. Mindez elég sok furcsaságot mutat, például azt, hogy miközben a magas üzemanyagárak miatt a fél világ csökkentette a keresletét, addig nálunk az emberek és főleg a cégek (mezőgazdasági vállalkozók) betároltak a védett áras üzemanyagból. Ennél erősebben semmi nem bizonyítja, hogy mennyire káros ez a rendszer.

Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 8,8 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 10 százalékkal emelkedett.

2026. január–márciusban a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 5,3 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit. Az év első két hónapjában a kiskereskedelem forgalmának naptárhatástól megtisztított volumene még „csak” 3,6 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest.

Az erős adatok részben annak köszönhetőek, hogy a Fidesz-kormány a választások előtt sokféle jóléti intézkedéssel (13-ik és 14-ik havi nyugdíj, adómentességek, fizetésemelések, fegyverpénz) próbálkozott. Mindez ugyan a kormánypártoknak politikai eredményt nem hozott, viszont erősen megemelte az év első részének hiányadatait, ráadásul egyes intézkedések determinisztikusak voltak, vagyis tartósan nehezítik a költségvetési egyensúly tarthatóságát, de legalább a fogyasztást kicsit megemelték.