A Transparency szerint a fideszes hegyvidéki önkormányzat lényegében minden közbeszerzési szabályt megszegett
„A vizsgált közbeszerzési eljárások esetében lényegében nem volt olyan, közbeszerzési jogi szempontból releváns szabály, amit az Önkormányzatnál ne szegtek volna meg.” Ez az egyik fő következtetése annak a részletes átvilágítási jelentésnek, amelyet a Transparency International Budapest XII. kerületének előző, fideszes vezetése munkájáról készített. Az elemzésben hat cég közbeszerzési tevékenysége szerepel, az átláthatósági szervezet szerint összefonódások is kimutathatók.
A jelentésben foglaltakat Kovács Gergely, a kerület mostani polgármestere is megosztotta a Facebookon. Azt írta, az új, kutyapártos vezetés most vizsgálja, hogy milyen jogi lépésekre van lehetőség a jelentésben feltárt szabálytalanságokkal kapcsolatban.
A Transparency szerint a Pokorni Zoltán polgármestersége alatt elfogadott Közbeszerzési Szabályzat ellentétes volt az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatával (SZMSZ) és az önkormányzati törvénnyel is. A döntési hatásköröket jogellenesen a polgármesternek adták, miközben azok a Jogi és Ügyrendi Bizottság hatáskörébe tartoztak, és nem lettek volna átruházhatók.
Ezért az előző kerületi vezetésnek módosítania kellett volna a szabályzatokat, ami 2018–2022 között nem történt meg, annak ellenére, hogy ismertek voltak az ellentmondások az átláthatósági szervezet szerint. A jelentésben az áll, hogy a jegyző nem tett eleget törvényességi jelzési kötelezettségének, pedig észlelnie kellett volna az említett ellentmondást.
A törvény szerint 300 millió forintos értékhatár alatt lehetőség van nyilvánosan meg nem hirdetett, közvetlen felhívással induló beszerzéseket indítani. Az ilyen, alapvetően meghívásos eljárásokban az ajánlatkérő – ebben az esetben az önkormányzat – meghatározza a pályázók körét, ami nagy felelősséget jelent, hiszen így is biztosítani kell a tisztességes verseny feltételeit.
Az ilyen eljárásokat a fideszes önkormányzat a jelentés szerint visszaélésszerűen alkalmazta.
A megbízások többsége ilyen eljárásban folyt le, ezek összesen több mint 3 milliárd forintos összértéket képviseltek. Az ilyen eljárások során nem biztosították a valódi versenyt, nem dokumentálták a kiválasztási indokokat, és a megfelelő piacfelmérés is hiányzott – írja a Transparency. Szerintük sérültek az átláthatóság, az esélyegyenlőség és a tisztességes verseny elvei, és az sem volt egyértelmű, hogy a projekteket milyen forrásból finanszírozzák.
Előfordult az is, hogy a szerződéseket nem a polgármester, hanem egy tanácsadó írta alá. Ez felveti a szerződések érvénytelenségének lehetőségét is, véli a korrupcióellenes szervezet. Az sem volt példa nélküli a korábbi vezetés eljárásrendjében, hogy külső szereplők belső kontroll nélkül bonyolíthattak le eljárásokat. A Transparency úgy véli, kartellgyanú és hálózati összefonódások is felmerültek cégek és más szereplők között.
A jelentés szerint az elemzésben szereplő hat cég összefonódásaira utal, hogy személyi és tulajdonosi átfedések is beazonosíthatóak. Volt olyan szereplő is, akit eltiltottak a cégvezetéstől. Ezek többnyire alacsony létszámú cégek, de többük jelentős közbeszerzési bevételekre tett szert. 2022-ben kartellgyanú miatt történt bejelentés, mert ugyanazok a cégek indultak együtt az eljárásokon – emiatt a Közbeszerzési Döntőbizottság bírságot is kiszabott.
„Súlyosabb esetekben versenyjogi és büntetőjogi következményekkel is számolni kell, ugyanis ha a feltételek szándékosan korlátozzák a versenyt, akkor a GVH versenyfelügyeleti eljárást indíthat, míg a közbeszerzési eljárásban felmerülő kartellgyanú akár büntetőjogi felelősségre vonást is eredményezhet”
– áll a Transparency jelentésében.
