Nem változtatott az alapkamaton a monetáris tanács

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa változatlanul 6,25 százalékon hagyta a jegybanki alapkamatot, a kamatfolyosó két széle sem változott – írja az MTI a jegybank keddi közleménye alapján.

Az egynapos (O/N) betéti kamat 5,25 százalék, a kamatfolyosó felső széle, az egynapos (O/N) hitel kamata 7,25 százalék maradt.

A legutóbbi, márciusi kamatdöntő ülésen sem változtattak az alapkamaton. Februárban a testület egyhangú döntéssel csökkentette 25 bázisponttal 6,25 százalékra az alapkamatot, és hasonló mértékkel csökkentette a kamatfolyosó két szélét is. Akkor a jegybanki vezetés hangsúlyozta, hogy nincs szó kamatcsökkentési ciklusról, továbbra is ülésről ülésre döntenek.

Az áprilisi döntés megfelelt az elemzői várakozásoknak. Arról, hogy mi lehet a magyar alapkamattal a választás után, ebben a cikkben írtunk részletesen.

A jegybanknak a nemzetközi helyzetet, a régiós, illetve nagy jegybankok kamatszintjét is figyelembe kell vennie, hiszen az árfolyam szempontjából az ezekhez viszonyított kamattöbblet mértéke is meghatározó. A magyar alapkamat régiós szinten most magas – nálunk csak a román magasabb a régióban, de ott az infláció megközelíti a 10 százalékot. A lengyel ráta 3,7, a cseh pedig 3,5 százalék, miközben az eurózóna betéti kamata 2,0 százalék.

Választás utáni elemzésünkben azt írtuk, a jegybank következő kamatdöntéseiben az lesz a döntő tényező, hogy a Hormuzi-szoros mikor válik járhatóvá, és ezt követően milyen energiaárak alakulnak ki: ha túl sokáig elhúzódik a konfliktus, akkor már egy magasabb inflációs szinten kellene csökkenteni, amire kisebb esély van, így lehetséges, hogy idén már nem lesz lazítás. Mint írtuk, a választási eredmények hatásaként bekövetkező forinterősödés nyomán – amennyiben ez tartós marad – jóval kisebb valószínűséggel kell kamatemelésre számítani, ennek akkor lehet realitása, ha az energiapiaci árrobbanás a mostaninál is nagyobb és tartósabb lesz.