A választás előtt 2 nappal 93 milliárdot csoportosított át rezsistopra a kormány
A „rezsivédelmi szolgáltatás ellentételezése érdekében” 93,2 milliárd forintnyi átcsoportosítást rendelt el a 2026-os központi költségvetésen belül Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, derül ki a csütörtök este megjelent Magyar Közlönyből. A közel százmilliárdos összegből a rezsicsökkentés fenntartásának idei második negyedévi költségeit fogják fedezni.
A Magyar Közlönyben megjelent határozat szerint az összegeket a szerződött villamosenergia- és földgázszolgáltatók fogják megkapni, az átutalásról Lantos Csaba energiaügyi miniszter gondoskodik. Az összeg első felét a forrás rendelkezésre bocsátását követően azonnal, a második felét pedig május közepi határidővel kell átutalni a szolgáltatóknak.
A januárban bevezetett rezsistop miatt már többször csoportosítottak át jelentős összegeket arra, hogy az állam kifizesse szolgáltatóknak azt a különbözetet, ami a piaci ár és a lakosság által fizetett rezsicsökkentett ár között keletkezett. Februárban hasonló célra 370 milliárd forintot vontak ki a rezsivédelmi alapból.
Az idei januári gázfogyasztás valóban magasabb volt a megszokottnál, de nem annyival, mint amekkora kedvezményt adott rá a kormány. A gyakorlatban a gázfogyasztás 30 százalékának megfelelő összeget írt jóvá a számlából az állam, az előzetes becslésük viszont magasabb lett a tényleges fogyasztásnál, mert a tényleges növekedés csak körülbelül 22 százalék volt az előző évhez képest. Emiatt a háztartások végül kevesebb gázért fizetnek, mint amennyit az elmúlt évek legtöbb januárjában elhasználtak, pedig ilyen alacsony szint eddig csak egy rendkívül enyhe tél idején fordult elő. Az már más kérdés, hogy valójában nem annyira a hidegtől, mint a kormány saját, 2022-ben bevezetett új rezsirendszerétől kellett védeni a fogyasztókat az intézkedéssel.
A rezsistop költségeit részben az állam állta, részben pedig az energiacégek a „Robin Hood-adón”, azaz az energiaellátók adóján keresztül tervezte fedezni a kormány. A 31 százalékos kulcsú különadó viszont nem érintette a hálózatüzemeltető vállalatokat (DSO-kat).
A DSO-k azok a cégek, amik elosztják a villanyt és a gázt az ország területén. Magyarországon három olyan aktív üzemeltető működik, amelyek egyedüliként jogosultak erre:
- az állami tulajdonban lévő MVM-csoport;
- a német hátterű, de 25 százalékos részben az MVM tulajdonában álló E.ON Hungária Zrt.;
- és a Mészáros Lőrinc érdekeltségi köréhez tartozó Opus Global Nyrt. leányvállalatai.
2025-ben egyébként összesen 600 milliárd forintot költött az állam rezsicsökkentésre.
