Nem a hideg, hanem a 2022-es gázáremelés miatt kellett a rezsistop
A G7 számításai szerint az előző néhány évhez képest valóban jelentősen megugrott a lakosság gázfogyasztása januárban, de a felhasználás még így is elmaradt attól a szinttől, ami a 2022-es rezsiemelés előtti időszakot jellemezte. A 2010-es évek második felében akadt olyan január, amikor a fagyos idő miatt a mostaninál is negyedével több gázt égettek el a háztartások, mégsem történt semmilyen kormányzati intézkedés. Ez elég jól jelzi, hogy most sem önmagában a hideg, hanem a rezsiszabályok 2022-es módosítása miatt ugrott volna meg nagyon jelentősen sok háztartás gázszámlája, és végül ezért lépett a kormány.
Nagyobb a kompenzáció, mint a fogyasztás növekedése
Múlt héten jelentette be a kormány, hogy a januári hideg miatt megugró felhasználás kompenzálására valamennyi háztartás 30 százalékos fűtési kedvezményt kap januárban. Azóta a vonatkozó kormányrendelet is megjelent. A gáz esetében a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a gázszámlából a fogyasztás 30 százalékának megfelelő mennyiséget jóváírnak, így ennek a díját nem kell kifizetni. Legalább ennyire fontos azonban az is, hogy a jóváírt mennyiség az éves felhasználásba sem számít bele, azaz senki nem csúszhat át emiatt a kedvezményes sávból a 2022-es választások után bevezetett hétszer drágábba.
A 30 százalékot nem hasra ütve számolták ki. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi kormányinfón azt mondta, hogy január 20. környékéig ennyi volt a hideg miatti többletfogyasztás. A tárcavezető ugyanakkor már ott jelezte, hogy a hónap egészére valószínűleg kevesebb lesz a növekmény, hiszen január utolsó napjaiban már enyhébb volt az időjárás. (Más kérdés, hogy matematikailag akkor sem stimmelne a kedvezmény mértéke, ha 30 százalék lett volna a többletfogyasztás, ha érdekel miért, akkor kattints a csillagra.)*
A G7 becslése szerint a januári lakossági igény végül csak nagyjából 20 százalékkal haladta meg az egy esztendővel korábbi szintet.
Igaz, ebben inkább az játszik szerepet, hogy a hónap legelején még alacsonyabb is volt a fogyasztás, mint 2025-ben*
Úgy fűtöttünk, mint a rezsiemelés előtt egy enyhe télen
Pontos számot egyelőre azért nem lehet mondani, mert a lakossági felhasználásról végleges adatok ilyenkor még nincsenek, azokat legkorábban március közepén teszi majd közzé a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal. Becsülni azonban több oldalról is elég pontosan lehet a fogyasztást, illetve annak bővülését.
Egyrészt, ha nem is a lakossági felhasználásról, de az elosztóknak átadott mennyiségről vannak pontos adataink, ezeket ugyanis szinte azonnal közzéteszi a Magyarország területét behálózó nagy nyomású földgázszállító vezetékrendszert üzemeltető FGSZ Zrt. Bár ez nemcsak a háztartások keresletét takarja, hanem a legnagyobb fogyasztókon kívül lényegében mindenkiét, ám egyrészt télen a lakosság részesedése a teljes fogyasztáson belül is meghatározó, másrészt az egyéb felhasználók nagy részének is az időjárástól függ a gázigénye.
Az FGSZ adatai szerint az összevont elosztói pontokon január egészében kicsivel kevesebb, mint 1,3 milliárd köbméter gáz haladt át. Ez 21 százalékkal több, mint egy évvel korábban, és jelentősen meghaladja a 2024-es, illetve a 2023-as szintet is.
Igen ám, de ha ennél többet megyünk vissza az időben, akkor már nem ilyen egyértelműek a trendek. Sőt, a 2023 előtti négy évben egy esztendő kivételével nagyobb volt ez a mennyiség. Egyedül 2021-ben nem haladta meg a mostani szintet, ám akkor is lényegében megegyezett vele. Úgy, hogy az a január – amint ez a fenti ábrán is látszik – átlagban bő három fokkal melegebb volt, mint a mostani.
Magyarul a 2022 előtti szinthez viszonyítva egyáltalán nem volt kiugró a januári elosztói adat, és szinte biztosan ez mondható el a lakossági felhasználásról is. Korábban már többször írtunk róla, hogy a rezsiemelés bevezetése után nagyon látványosan visszaesett a háztartások földgázfogyasztása.
Ebben az enyhe téli időjárás is szerepet játszott, de a hőmérséklettől függetlenül is sokkal kevesebbet fogyasztunk, mint a rezsiemelés előtti években. A lenti ábra azt mutatja, hogy egy, a korábbi évek tapasztalatai alapján készített modell szerint (adott időjárási körülmények mellett) mennyinek kellett volna lennie a lakossági fogyasztásnak, és ehhez képest mennyi gázt használtak fel ténylegesen a háztartások.
Jól látszik, hogy a rezsiemelés előtt inkább túlfogyasztott a lakosság, a szabályok változására azonban azonnal reagált, és visszafogta felhasználását. Azóta fixen 15-20 százalékkal alacsonyabb a háztartások gázigénye, mint amilyen azonos hőmérséklet mellett pár évvel korábban lett volna (a számolás részletei a csillagra kattintva olvashatók)*
A téli hónapokban az éves átlagnál némileg kisebb, de így is jellemzően 12-15 százalék volt az visszaesés. A modellünk alapján így idén januárban 700 és 710 millió köbméter között lehetett a lakossági gázfogyasztás, ami szinte pontosan 20 százalékkal magasabb a 2025. januári szintnél, és sokkal több a két, illetve a három évvel ezelőttinél is. Ám ahogy az elosztói adatoknál, itt is az látszik, hogy a rezsiemelés előtt még ennél enyhébb teleken is több földgáz fogyott. Mindez azt jelenti, hogy
a lakosság annyi gázt égetett el januárban, mint amennyit a rezsiemelés előtt 2,5-3 fokkal magasabb hőmérséklet mellett használt volna.
Márpedig a januárban mért -1,7 fokos átlagnál 2,5-3 fokkal magasabb, tehát 1 fok körüli hőmérséklet nemhogy nem kiugróan alacsony, de még középtávon is meghaladja az átlagot. A HungaroMet adatai szerint a megelőző tíz év januárjaiban átlagosan 0,4 fok volt, és az 1991, illetve 2020 közötti időszakban is szinte pontosan ugyanennyi. Korábban pedig nem meglepő módon még alacsonyabb volt az átlag, az 1970 és 2000 közötti harminc évben például a mínusz 1 fokot sem érte el.
Magyarul egy olyan fogyasztási szint mellett ad most támogatást a kormány, amely a 2022-es rezsiemelés előtt egy átlagosnál enyhébb januárban is teljesen megszokott lett volna.
A 2022-es rezsiemlés miatt kellett lépni
Erre pedig egyértelműen a rezsicsökkentés kereteinek 2022-es átalakítása miatt van szükség. Akkor ugye úgy nyúlt bele a szabályozásba a kormányzat, hogy az átlagos fogyasztás feletti részre jelentősen megemelte a gázdíjat. Míg az éves 1729 köbméteres fogyasztásig maradt a 100 forint körüli ár, az efölötti felhasználás minden köbmétere ennek bő hétszeresébe, 747 forintba kerül.
Az átlagot a megelőző évek alapján számolták, márpedig azokban az esztendőkben kifejezetten enyhék voltak a telek. Így várható volt, hogy egy hidegebb téli hónap sok olyan háztartás számára okozhat problémát, amelyek enyhébb telek mellett is az átlagfogyasztás környékén egyensúlyoztak. Esetükben ugyanis a hideg miatt megugró fogyasztás sokkal nagyobb többletköltséget eredményezhet, mint a rezsiemelés előtt.
Korábban is írtunk róla, hogy a legutóbbi igazán hideg január 2017-ben volt. Az akkori -5,8 foknál 1900 óta is csak kilenc alkalommal volt alacsonyabb az átlaghőmérséklet. Az extrém hideg meg is dobta a gázfogyasztást: a lakosság 885 millió köbmétert égetett el, ami a mostani felhasználásnál is nagyjából 180 millióval, azaz közel 25 százalékkal volt több.
Az akkori kiugró igény az év egészére elosztva 5-6 százalékos fogyasztás-, és az egységes árak eredményeként ugyanekkor díjnövekedést is okozhatott egy átlagos háztartás számára. Ez nagyjából 8-10 ezer forinttal magasabb éves gázszámlát jelentett.
Most ennél sokkal nagyobb is lehet a háztartások költségnövekedése. Az idei januári hideg ugyan éves szinten mindössze 3,5-4 százalékos fogyasztásnövekedést okoz, de ha ennek csak a fele csúszik át valakinél a 2022-ben bevezetett hétszeres árú tarifába, az is 25-30 ezer forinttal dobja meg a gázszámlát. Ha pedig az egész, akkor logikusan ennek a duplájával.
Persze a költségnövekedés biztosan nem érintett volna mindenkit ugyanolyan mértékben, de így is politikai kockázatot jelentett. Különösen, hogy a 2022-es rezsiemelésnél nem szociális szempontok alapján határozták meg azt, hogy kik kapják továbbra is kedvezményesen a gázt, hanem egyszerűen a fogyasztás mennyiségéhez kötötték azt. Szakértők akkor is jelezték: egyáltalán nem törvényszerű, hogy a vagyonosabbak használnak több gázt, sőt inkább az az általános, hogy a szigeteletlen, elavult ingatlanokban élő szegényeknél magas a fogyasztás.
Így jó eséllyel most is
sok olyan háztartás kapott volna 20-30 vagy akár 50-60 ezer forinttal magasabb számlát a hidegebb időjárás miatt, amelyeknek egy ekkora többletköltség problémát okoz.
Ennek ment elébe a kormányzat a rezsistoppal, amely szociális szempontból így indokolt intézkedésnek tűnik, de végső soron mégiscsak a sok oldalról nem átgondolt szabályozás újabb toldozgatása.
