Egyáltalán nem volt extrém hideg a január

Az elmúlt egy-két évhez viszonyítva valóban fagyosnak tűnhetett az idei január, hosszabb távon nézve azonban már egyáltalán nem volt kiugróan hideg az elmúlt hónapban.

• Mindez azt is jelenti, hogy nőtt ugyan a hazai gázfogyasztás, de akár egy évtizeden belül is voltak olyan hónapok, amikor sokkal több földgázt égetett el a lakosság, mint most.

Számokban: a G7 kalkulációja szerint a januári átlaghőmérséklet mínusz 1,7 fok volt Magyarországon. Ez négy fokkal kevesebb a tavalyinál, hárommal a tavaly előttinél, a 2023. januáritól pedig közel hat fokkal marad el. Utóbbi azonban a megelőző bő száz év második legenyhébb januárja volt.

• Rövidebb időtávon így egyértelműen hideg volt a január, de ennek inkább az az oka, hogy a közelmúlt telei voltak kifejezetten enyhék. Ha viszont visszamegyünk az ezredfordulóig, akkor hat január is akadt, amikor alacsonyabb átlaghőmérsékletet rögzítettek, mint az idén.

• Hosszabb távon még kevésbé kirívó a most regisztrált átlaghőmérséklet. 1970 és 2000 között például a januárok átlaga is mínusz 1 fok alatt volt, és mivel a hőmérséklet trendszerűen emelkedik, így korábban még alacsonyabb átlagot mértek.
• Az elmúlt időszak leghidegebb januárja a 2017-es volt. Akkor a mostanitól több mint 4 fokkal marad el az átlaghőmérséklet, de még ennél is akadt kilenc fagyosabb január 1901 óta.

Alulnézet: ha napokra lebontva nézzük az időjárást, akkor sem látunk extrém alacsony értékeket. Az idén január 9-én volt a leghidegebb, akkor az országos átlag megközelítette a mínusz 8 fokot.

• A közelmúlt igazán hideg hónapjaiban azonban ennél sokkal alacsonyabb értékeket is mértek. 2009-ben és 2010-ben mínusz 9 fokig süllyedt a hőmérséklet, 2006-ban és 2017-ben pedig mínusz 12 fok alatt is volt.

Tágabb kontextus: az alacsony hőmérsékletnek leginkább a fűtési igény miatt van jelentősége. Egy fok eltérés napi szinten 2 millió (pdf), így havonta 60 millió köbméter többletfogyasztást eredményezhet. Ennek több mint a fele a lakosságra esik.

• A mostani időjárás így tényleg jelentősen megdobhatta a lakosság felhasználását, ezért is jelentette be a kormányzat a rezsistop-intézkedést, ami ennek a hatását hivatott ellensúlyozni.
• Más kérdés, hogy 2017-ben, amikor tényleg extrém hideg volt, nem tett hasonló lépéseket a kormány. Akkor januárban a lakosság 885 millió köbméter gáz égetett el, 200 millióval többet, mint egy évvel korábban, és 300 millióval többet, mint egy évvel később.
• Persze az is igaz, hogy akkor még egységes árat fizetett mindenki, így nem szálltak el a rezsiköltségek egy bizonyos szint felett. Ráadásul a választások is távolabb voltak időben.