Bizarr tételekkel és furcsa árazási technikákkal van tele az MNB-székház felújításáról szóló szerződés
Nagyon furcsa tételekkel van tele az MNB-székház felújításáról szóló szerződés, amelyet a 444 perelt ki a Magyar Nemzeti Banktól. A portál közzétette a szerződés „Árazott Mennyiségi Kimutatás” című mellékletét, és arra kérte az építőiparban járatos olvasóit, hogy segítsenek átnézni a több mint 500 oldalas dokumentumot, hogy kiderüljön, mi az, ami egy szakmabelinek szemet szúr. Elég sok mindent találtak az olvasók, indokolatlanul drága eszközöktől különös árazási technikákig.
Az MNB székházának felújítása azóta téma, hogy az Állami Számvevőszék jelentésében értékelte annak árazását és kivitelezését. A székházat az akkori jegybankelnök, Matolcsy György fiával jó barátságban lévő Somlai Bálint cége, a Raw Development végezte, amelynek nem volt nagy tapasztalata vagy renoméja az építőiparban. A felújítást 55 milliárd forintért kellett volna elvégezni, végül ennek csaknem a duplájába került, ráadásul ahogy megírtuk, az épületet több mint 4000 hibával adta át Somlai cége, volt ott minden csöpögő álmennyezettől mozgó korlátokig. A felújított épület rongyrázó luxusáról pedig sorra kerülnek nyilvánosságra képek a költségekkel együtt, leginkább Hadházy Ákos képviselőnek köszönhetően.
A 444 legújabb cikke is bővíti a furcsa költekezésről szóló listát. A portál olvasói többek között olyanokat szúrtak ki, mint
- 18 megrendelt csap az épület egyetlen orvosi szobájába;
- 732 ezer forintos jégkockagyártó gép, aminél jóval olcsóbban ipari méretű gépeket is kapni;
- húszmilliós zuhanykabinok és csillárok;
- és több mint 600 ezer forintos tűzcsapszekrények.
A piacon kaphatónál sokkal drágább tételek mellett az is nagyon különösnek tűnt az építőiparban járatos olvasók számára, ahogy Somlai cége a munkadíjakat árazta: az amúgy is méregdrágán felszámolt konyhatechnológiai tételek beszerelésénél például úgy számolták a munkadíjat, hogy az anyagköltséget beszorozták 54 százalékkal, így egy kétmillió forintért beszerzett „speciális pürésítő, krémesítő berendezést” több mint egymillió forintért szereltek be, azaz tettek föl a konyhapultra. Más tételeknél gyanúsan copy-paste módszerrel bemásolgatott munkadíjakat találtak az olvasók bútorok beszerelésére, azok méretétől és komplexitásától függetlenül. Ezeken kívül még számos más furcsa tétel is szerepel a szerződésben, amiről a 444 oldalán olvashatnak többet.
