Izraeli–magyar védelmi ipari központot nyit Budapesten egy ismert izraeli ingatlanbefektető
Védelmi ipari központot (hubot) szervez Budapestre Arie Yom-Tov, egy régóta Magyarországon élő izraeli befektető. Mint az üzletember elmondta a Telexnek, öt éven belül legalább 20 magyar–izraeli védelmi ipari közös vállalatot szeretne létrehozni, 800 új, magas színvonalú munkahely megteremtésével, ahol öt év múlva már mintegy 70 milliárd forint összesített árbevétel elérése a cél. A modell lényege, hogy az izraeli védelmi ipar rendkívül magas technológiai szintet képviselő innovatív közös vállalatai közelebb kerüljenek a felértékelődő európai védelmi piachoz,
„ne Izraelbe kelljen kivinni a potenciális vevőket, hanem megnyugtatóbb Budapestre elhozni az izraeli technológiát”
– mondta az üzletember.
Arie Yom-Tov rengeteg hazai ingatlanprojektről lehet ismerni, ezek közül a legnagyobbak a Gozsdu Udvar, illetve a Le Meridien Hotel. Az üzletember a Telexnek azt mondta, a mostani projektről eddig még nem nyilatkozott, de nem is teljesen titkos, szinte teljesen kész van az a budapesti bemutatóterem (showroom), ahol a képviselt izraeli védelmi cégek termékeit bemutatják majd. Mint mondta, a projekt másik lába, a magyar gyártás talán még fontosabb: a Kaboom Technologies, vagyis a projekt mögött álló cég ugyanis a kapacitásgondokkal küzdő izraeli védelmi cégeknek magyarországi gyártásokat szervez.
Az üzletembernek továbbra is vannak ingatlanprojektjei, a legnagyobb most Görögországban, Számosz szigetén egy tengerparti apartmanpark, mostanában viszont figyelme inkább a védelmi ipar felé fordul. A védelmi szektor felértékelődését az iráni háború alatt aligha kell megmagyarázni, ahogyan Európában az a fordulat is fontos, hogy Donald Trump amerikai elnök a jövőben már kevésbé szeretné Európát megvédeni. Az EU közel hatszáz milliárd eurós védelmi költségvetéssel rendelkezik fegyverkezésre, erre pedig érdemes üzletet alapozni – ha pedig a gyártási hely Magyarország, akkor az uniós gyártásnak minősül.
Ráadásul Ukrajna állandó hadi igényei (például lőszerből) az európai kapacitások szűkösségére is rávilágítanak. Arie Yom-Tov sokat emlegette 2023. október 7-ét is, a Hamász civilek ellen indított kegyetlen izraeli akciója után szerinte az egész fejlett világban megváltozhatott az, amit a biztonságról gondolunk.
Ilyenkor világszerte nagyon felértékelődnek az izraeli fejlett megelőzési eszközök, már ma is olykor másfél éves várólisták vannak az izraeli magáncégek megrendeléseinél.
Bár Európa még nem ismeri ezt a bizonytalanságot, de mint meséli, van olyan Zoom-megbeszélése izraeli cégekkel, amelyet a partner a legnagyobb természetességgel megszakít 15 percre, mert éppen légiriadó van. Izraelnek annyiban jobb a helyzete, hogy régóta készült, nagyon komoly infrastruktúrája van megelőző légvédelemben, óvóhelyekben, de Európa, vagy a most sokat támadott Öböl menti kisebb államok erre nem voltak felkészülve.
„Lehet, hogy az arab államok nem szeretnek minket jobban ma sem, mint tegnap, de egyszerűen szükségük van a modern technológiánkra. A szaúdiak nem a barátaink, de ha folyamatosan lövik az ellenfeleik a Saudi Aramco olajcég infrastruktúráját, akkor lesz igény annak megvédésére is.”
Növekvő kockázatok
Európa már ma sem kellően biztonságos hely – véli az üzletember, de a mostani háború kiszélesedésével, illetve például Irán nagy hatótávolságú eszközeivel a helyzet könnyen tovább romolhat. A dróntámadások kockázatának növekedését jól jelzi, hogy 2025-ben számos alkalommal előfordult, hogy európai repülőtereket kellett lezárni drónmozgások miatt, hasonló lezárásra azelőtt csak a második világháborúban volt példa.
Az új központ elsősorban nem a magyar hatóságoknak szeretne fegyvereket eladni: Izrael számára Budapest inkább csak egy kiindulópont, biztonságos hely, ahonnan el lehet érni a nyugati piacokat.
Yom-Tov szerint más nyugat-európai országokban akár a palesztinok melletti tüntetések intenzitása, akár a zsidó közösségeket ért támadások vagy a futballmeccsek során az izraeli szurkolókat fogadó örjöngő tömegek miatt mindez már nem mondható el. Az üzletember szerint a különféle eszközök megvásárlása ma még főleg állami feladat, de el tudja képzelni, hogy az értékes üzemek, például egy erőmű saját jól felfogott érdekében vehet drónelhárító eszközöket.
A Kaboom-projekt központi elképzelése tehát az, hogy az izraeli tőke és technológia, valamint az autóipari szektor miatt is szakképzett magyar munkaerő találkozzon, vagyis az, hogy az izraeli cégek itt gyártsanak.
„Ma sok olyan céget látunk, amelyek korábban óriási autóipari vállalatok alvállalkozói voltak, de most már alig van munkájuk.”
Az izraeliek célja elsősorban az, hogy Magyarországon, vagyis az EU-ban készült termékeket hozzanak létre, amelyek jobban eladhatók, ha az európai vevők arra lesznek ösztönözve, hogy európai gyártású védelmi termékeket vegyenek. Ugyanakkor Arie Yom-Tov szerint ez nem csak összeszerelő szerep lesz, a cégek kutatás-fejlesztési részlegeinek egy része is idejöhet.
Arra a kérdésünkre, hogy nem tart-e attól, ha egy magyar–izraeli hadiipari hub épül Budapesten, az felhívás lesz keringőre az európai muszlim szélsőségeseknek, az üzletember azt mondta, ettől nem tart, szerinte Magyarország az izraeli cégek számára biztonságos hely.
A képviselt cégek
Mint hallottuk, a bemutatóközpont nem a legnagyobb izraeli cégeket fogja képviselni, hanem közepes méretűeket. Több ilyenről is hallottunk.
- Ilyen a Faception, amely egy fejlett, MI-alapú arcfelismerő és személyiségelemző technológia, vagyis a program akár akkor is kiszűri a terroristagyanús személyeket, ha még nem is volt aktájuk.
- A Masobi Armour modern védőfelszereléseket gyárt.
- Az Xtend az MI-alapú drónipar egyik feltörekvő cége, fejlett pilóta nélküli légi rendszerek (UAS) és integrált operatív szoftverek fejlesztésére összpontosít.
- A Capture Systems szintén védelmi és biztonsági megoldásokra specializálódott, különösen a megfigyelés, a helyzetfelismerés, a drónellenes és a távirányítású fegyverrendszerek terén.
- Végül az RT LTA Systems egy repülőgépipari vállalat, amely légi hírszerzési, megfigyelési, felderítési (ISR) rendszereket fejleszt.
Használt autó, védelem, ingatlan
És akkor pár szót magáról a befektetőről! Az Átlátszó 2016-ban „Befektető vagy buldózer?” címmel írt portrét az üzletemberről. Arie Yom-Tov még a rendszerváltás előtt érkezett Magyarországra. Egy barátjával nyugati használt autókkal kezdtek üzletelni, ami egy ideig nagyon hasított, majd az üzletember amolyan értékesítési ügynökként képviselt kisebb és nagyobb izraeli védelmi cégeket, ezek közül az egyik legnagyobb az állami tulajdonú Israel Aerospace Industry (IAI) volt.
Később, amikor a fejlődő banki finanszírozás és a szabályozás már lehetővé tette, nagyobb ingatlanprojektekkel folytatta, de volt saját, például plázákban szolgáltató biztonsági cége is. A két legnagyobb projektje a Gozsdu Udvar és a Le Meridien Hotel fejlesztése volt. Aligha sikerült minden vállalkozása, a nevére rákeresve az Opten céginformációs rendszerben a rengeteg általa képviselt vagy birtokolt cég közül több is felszámolás alá került.
Aktuális magyarországi aktivitásairól megemlíthető még, hogy övé a 365 Oldtimer Múzeum a Kolosy téren, illetve a Rege Residence luxusminőségű idősek otthona.
Idén pedig azzal került be a hírekbe, hogy a lánya, a díjlovagló bajnok Yom-Tov Jázmin 2,9 milliárd forintért megvett egy 8 hektáros, népszigeti fejlesztési területet, a Ganz Hajógyár egykori ingatlanját. Erről az Átlátszó írt nemrég cikket.
A népszigeti fejlesztésről a befektető a saját projektjeként beszélt. Yom-Tov szerint Budapestnek szüksége van egy szép, felújított, fedett, vagyis egész évben használható, de alapvetően szabadtéri vidámparkra. Arra, hogy az árvíz szempontból nem a legideálisabb a helyszín, az üzletember azt válaszolta, itt régen egy hajógyár működött, vagyis lehet, hogy kell majd az árvízvédelmen is fejleszteni, de ez nem megoldhatatlan.
A projekt előnye, hogy ma is van a területen több iroda, illetve egy óriási hangár, vagyis nem új épületeket kell felhúzni, csak a régieket felújítani. Azt még nem tudja az üzletember, hogy a vidámpark felhúzását egyedül fejezi-e be az elejétől a végéig, vagy később joint venture-szerűen partnert von be, esetleg eladja a projektet.
Mint mondta, nagyobb léptékkel is fontosak ezek a fejlesztések, hiszen ha van elég program Budapesten és jó a marketing, a magyar idegenforgalomban óriási a lehetőség. Régen a külföldiek átlagosan csak 2 napot töltöttek Magyarországon, sokan Bécsben szálltak meg, és csak átjöttek egy napra, vagy kelet-európai körutazáson voltak, ahol egy fővárosra egy nap jutott. Ma már az itt töltött éjszakák száma örvendetesen emelkedik. A turisztika a GDP közel 10 százalékát teszi ki, vagyis ha jó programokkal tovább lehet itt tartani a vendégeket, abban lehet GDP-növelési potenciál.
Arie Yom-Tov cégei nem nyilvános társaságok, magánbefektetések, sokszor külföldi háttérrel, projektcégekkel. Az üzletember elmondta, hogy vállalkozásaiba igyekszik bevonni a lányát és két fiát is.
Igyekeztünk arról is tájékozódni, hogy a védelmi ipari központ projektje mennyire politikafüggő, van-e kapcsolatuk már a hatóságokkal és az ágazat kedvenc kormányközeli cégével, a 4iG-vel.
Arie Yom-Tov azt mondta, hogy a hazai hatóságokat folyamatosan, hivatalos levelekben tájékoztatta a projektről, emellett együttműködik az izraeli állammal, így Izrael budapesti nagykövetségével is. Az üzletember azt mondta, a választási eredménytől teljesen függetlenül hisz a projektben, és bár Jászai Gellértet, a 4iG tulajdonosát és elnökét az ingatlanszakmából személyesen is ismeri, de a 4iG-val elég különböző termékpiacokon dolgoznak, vagyis szerinte elférnek egymás mellett.
