Ami nekünk az akkumulátorgyár, az az amerikaiknak az MI-adatközpont
Szaporodnak a mesterséges intelligencia (MI) működtetéséhez szükséges adatközpontok a világ minden pontján. Az MI fellendülése előtt, 2021-ben körülbelül nyolcezer adatközpont működött világszerte; ez a szám az elmúlt öt év alatt 12 ezerre ugrott. Mostanra több mint 30 országban találhatóak MI-adatközpontok, a Világgazdasági Fórum szerint az Egyesült Államok vezeti a rangsort 5426 adatközponttal, a második helyen álló Németországban több mint 500 adatközpont található – ezek viszont nagyrészt csak becslések, mivel nem minden országban vezetnek pontos nyilvántartást az üzemek számáról, a teljes szám még magasabb is lehet.
Az MI fejlődésével sorra jelentik be az új szuperberuházásokat. MI-adatközpontot épít a Meta, a ChatGPT fejlesztője, az OpenAI, Elon Musk, az Amazon és a Google is. Mezőgazdasági területeken húznak fel a semmiből komplexumokat vagy épp elhagyatott gyárakat alakítanak át gigantikus gyárakká, az OpenAI 850 milliárd dolláros Stargate projektjén vagy a Meta New Orleans áramfogyasztását is meghaladó Hyperion központján jelenleg is dolgoznak.
Nemcsak sokkal több adatközpont van, jóval többet is költenek rájuk, főként az Egyesült Államokban: a Google még 2006-ban nyitotta meg az elsőt az oregoni The Dalles nevű városban, aminek az építésére becslések szerint 600 millió dollárt költöttek. Ezzel szemben az OpenAI partnereivel közösen idén bejelentette, hogy mintegy 100 milliárd dollárt szánnak új adatközpontokra. A beruházásokat elsősorban hitelből fedezik, de erre később még visszatérünk.
Sok hír szól arról, hogy ezek az átlagember számára már-már felfoghatatlan tőkeigényű beruházások pörgetik a világgazdaságot, munkahelyeket teremtenek és fokozzák a versenyt, de a környezeti hatásukról már kevesebbet hallani. Az adatközpontok építésére és működésére ráadásul még nem alakítottak ki megfelelő jogszabályi környezetet, így azok lényegében szabadon, különösebb ellenőrzés nélkül működhetnek.
Az Atlantic nemrég hosszú cikkben foglalkozott az MI fejlődéséhez használt adatközpontok energiaigényével, valamint három különböző amerikai üzemet is meglátogattak, köztük volt Elon Musk adatközpontja, a Colossus is. A Colossus Tennessee államban, Memphis közelében található, az adatközpontot Musk mesterséges intelligencia-vállalata, az xAi a Grok nevű MI-modell képzésére használja.
A lap beszámolója szerint az adatközpont egy év alatt annyi áramot elhasználhat, mint ami 200 ezer amerikai háztartás éves energiaszükségletét fedezi.
Musk az X-en azt írta, hogy teljes kapacitású üzemeltetés esetén ez az üzem és a közelben található két további xAI adatközpont összesen közel két gigawatt energiát fog igényelni. Ha ezek elkészülnek és teljes kapacitáson fognak működni, összesen nagyjából kétszer annyi áramot fogyasztanának, mint Seattle városa.
Honnan lesz az energia?
Az egyáltalán nem újdonság, hogy a mesterséges intelligencia működtetésének óriási energiaigénye van, de a környezetet terhelő hatásokat csak az utóbbi években kezdték megtapasztalni az üzemek környékén élők. 2023-ban az adatközpontok az Egyesült Államok teljes villamosenergia-fogyasztásának körülbelül 4,4 százalékát tették ki, ami több mint kétszerese annak az energiafogyasztásnak, amit abban az évben a kriptovaluták bányászata igényelt. Az amerikai Energiaügyi Minisztérium decemberi jelentése szerint ez a szám 2028-ra megháromszorozódhat.
Az MI-adatközpontok üzemeltetését jellemzően fosszilis energiából fedezik a techcégek, mivel azt könnyebben hozzáférhetőnek és megbízhatóbbnak tartják, mint a megújuló energiaforrásokat, bár egyre több nagy cégnél van szó arról is, hogy hosszú távon a nukleáris energia (leginkább kis moduláris erőművek formájában) lehet az egyik megoldás a nagy áramigényre. Sam Altman, a ChatGPT fejlesztője, vagyis az OpenAI vezérigazgatója rövid és tömör választ szokott adni arra a kérdésre, hogy miből kellene fedezni az adatközpontok energiaellátását: rövid távon földgázból. Így van ez a Colossus esetében is, az energiafogyasztását saját földgáztüzelésű turbinákkal biztosítják, ami komoly levegő- és zajszennyezéssel jár az üzemek környezetében.
Még a konzervatív becslések szerint is a technológiai iparág a következő egy évtizedben óriási terhelést ró majd az amerikai villamosenergia-hálózatra. Siddharth Singh, a Nemzetközi Energiaügynökség energia-befektetési elemzője szerint 2030-ra az amerikai adatközpontok több áramot fognak fogyasztani, mint az Egyesült Államok összes nehézipara – a cement-, acél-, vegyipari, autóipari és egyéb üzemek összesen. Ennek a keresletnek nagyjából a fele olyan adatközpontokból fog származni, amiket a generatív mesterséges intelligencia speciális igényeire szabtak, mint például a ChatGPT, ami szöveget, képet, komplex matematikai problémákat képes megoldani.
A ChatGPT fejlesztőjének ambíciózus tervei vannak
Sam Altman, az OpenAI vezérigazgatója március elején beszélt arról, hogy az adatközpontok üzemeltetése nem egyszerű feladat. „Minden, ami ekkora méretű, azzal jár, hogy rengeteg dolog tönkre mehet” – mondta Altman egy washingtoni konferencián. Ellátási lánchoz köthető problémák, szoros határidők és a kiszámíthatatlan időjárás is megnehezítik az adatközpont működését.
Az OpenAI hamarosan tőzsdére menne, mindeddig viszont vakmerően költött. „Az OpenAI belátta, hogy a piac nem feltétlenül értékeli a növekedés és a kiadások iránti vakmerő hozzáállást” – mondta Daniel Newman, a Futurum Group vezérigazgatója a CNBC-nek. „A piac azt akarja látni, hogy az OpenAI bevételei olyan ütemben növekednek, amiben a kiadások indokoltak” – mondta Newman, aki szerint a cég stratégiai fordulaton megy keresztül, amiben megpróbálnak egy kicsit több pénzügyi felelősséget mutatni.
Az OpenAI olyan mesterségesintelligencia-modelleket fejleszt és üzemeltet, amiknek hatalmas mennyiségű hardveres erőforrásra van szüksége. Altman és az OpenAI vezetői évek óta arról beszélnek, hogy a számítási kapacitás limitje jelentősen korlátozza a vállalat mozgásterét.
A cég az Nvidiával, a világ egyik legértékesebb vállalatával szeptemberben állapodott meg arról, hogy több év alatt összesen körülbelül 100 milliárd dollárt fektet be az OpenAI-ba, ezért cserébe a cég legalább 10 gigawatt teljesítményű Nvidia-rendszerek telepítését tervezi. Az első 10 milliárd dollárt az első 1 gigawatt teljesítményű rendszer befejezésével kapják meg, ez az áramigény egy olyan gazdag világváros teljes infrastruktúráját (lakások, közszolgáltatások) fedné le, mint San Francisco vagy Amszterdam.
10 millió autó légszennyezése
A mesterséges intelligencia robbanásszerű terjedése jelentős környezeti terheléssel jár, mivel a kiszolgáló adatközpontok hatalmas mennyiségű energiát és hűtővizet igényelnek. A New York-i Cornell Egyetem kutatói egy 2025-es tanulmányban rámutattak, hogy az MI jelenlegi növekedési üteme mellett 2030-ra az iparág éves szén-dioxid-kibocsátása akár 10 millió autó légszennyezésével is felérhet, miközben vízfogyasztása több millió amerikai háztartás felhasználásával fog vetekedni. A kutatás szerint az adatközpontok tudatos elhelyezésével és megújuló energiaforrásokra való átállással a káros hatások jelentős része, a kibocsátás 73 százaléka, a vízfelhasználásnak pedig 86 százaléka elkerülhető lenne.
Az xAI adatközpontjának környezeti terhelését nem feltétlenül érzik meg közvetlenül az ott lakók, mivel a Colossus egy olyan környéken épült meg, ahol szinte csak nehézipari üzemek találhatóak: szennyvíztisztító, olajfinomító, széntüzelésű erőmű, acélgyár, emiatt a helyiek hozzászoktak a szmoghoz. Ennek ellenére több jel utal arra, hogy az adatközpont felépülése után fokozódott a környezetterhelés.
Az Atlanticnak egy Memphis délnyugati részén, Boxtown városrészben élő nő, Sarah Gladney arról mesélt, évek óta paradicsomot termeszt a kertjében, tavaly nyár elején viszont elhervadtak a palánták. „Amikor kora reggel elkezd fújni a szél, érzem a szagát” – mondta Gladney, miközben a Colossus felé mutatott. Az egyik szomszédja, Marilyn Gooch elmesélte, hogy az adatközpont turbinái miatt már nem biztos abban, hogy áthívja magához az unokáit. A várható élettartam Boxtownban és környékén több mint öt évvel alacsonyabb az országos átlagnál, a rák kockázata pedig Memphis délnyugati részén négyszerese az átlagnak.
A helyieket viszont nem kérdezték meg arról, szeretnének-e egy újabb energiaigényes beruházást a környékre. Az adatközpont beruházásáról csak akkor értesültek a helyiek, miután már 2024 májusában elkezdték építeni. Hivatalosan csak egy hónappal később kommunikáltak róla, ehhez képest kevesebb mint három hónap múlva már felépült és működött is az üzem.
A Los Angeles Times a Kaliforniában épülő új beruházások kapcsán arról írt, hogy nem teljesen átlátható, hány MI-adatközpont üzemel az államban, az országos döntéshozói szervek pedig az államokra és a városokra hagyják az adatközpontok működésének szabályozását. Ez igaz a környezetvédelmi előírásokra is, kevés szabály vonatkozik egyelőre az adatközpontok felépítésére, emiatt tavaly decemberben több mint 200 civil szervezet küldött nyílt levelet a Kongresszusnak, amiben a teljes országra kiterjedő adatközpont építési moratóriumot kérve.
Nem lenne muszáj ennyi energiát felhasználni?
A világ vezető mesterséges intelligencia-vállalatai akár 16 ezer, vagy annál is több csipet tartalmazó szuperszámítógépekkel képezik ki a csevegőrobotjaikat. A Deepseek nevű kínai cég R1 modelljének tavalyi debütálása ugyanakkor kétségeket támasztott azzal kapcsolatban, tényleg szükség van-e ekkora számítási kapacitásra egy jól teljesítő MI-csetbothoz.
A DeepSeek ugyanis saját állítása szerint mesterséges intelligenciát fejlesztett, ami felveszi a versenyt az amerikai cégek rendszereivel, miközben sokkal kevesebb erőforrást használ: azt mondták, hogy régebbi és kevesebb Nvidia-csipekkel tréningelték az R1-et, mint a nyugati versenytársak. A vállalat mérnökei azt állították, hogy csupán körülbelül 2000 Nvidia által gyártott H800 típusú csipet (tehát nem a legkorszerűbb Blackwell csipet) használtak a folyamathoz. A kínai modell egy időre meg is rengette az AI-hardvert gyártó nagy cégek tőzsdei árazását, mivel megkérdőjelezte azt, hogy tényleg annyira sok csipre lesz szükség a jövőben, és nem lehetséges kreatívabb, takarékosabb módon fejleszteni a modelleket.
A Deepseek állításait viszont azóta (legalábbis részben) aláásták olyan sajtóinformációk, amelyek szerint lehetséges, hogy csempészet útján az importkorlátozás ellenére mégiscsak sikerült Blackwell csipekhez jutnia a cégnek a fejlesztéshez. Az R1 modell terjedését pedig az veti vissza, több ország is korlátozni kezdte a hozzáférést a Kínával kapcsolatos, általános adatvédelmi aggályok miatt. Jelenleg tehát nem tudjuk pontosan, tényleg lehetséges-e a nyugati sokkal cégeknél takarékosabban magas színvonalú generatív MI-t tréningelni, és ha igen, akkor mennyivel takarékosabban.
Felpörgetheti a munkapiacot és a hiteleket az iparág
Az MI köré felépült iparág gazdaságra gyakorolt pozitív hatásait nem szabad elvitatni. Az energiapiac átrendezése mellett a munkaerőpiacra is kifejezetten jó hatással az adatközpontok boomja. Mike Mathews, a Marsh tanácsadó cég digitális infrastruktúráért felelős vezetője a CNBC-nek arról beszélt, hogy a fejlesztések során során úgynevezett „új-galléros” (new-collar) munkakörök jelennek majd meg, ahol a diplomás hálózati mérnökök és a szakmunkások, például villanyszerelők és vízszerelők, közvetlenül egymás mellett, azonos megbecsülés mellett dolgoznak majd. Mathews szerint ez a folyamat idővel elmossa majd a határokat a hagyományos fehér- és kékgalléros szakmák között.
A rengeteg beruházásnak az hitelezési piacokra is jelentős hatásuk van, mivel történelmi léptékű hitelfelvételből finanszírozzák a fejlesztéseket. A Morgan Stanley és a JPMorgan elemzői arról beszéltek a CNBC-nek, hogy az MI-infrastruktúra térnyerése az elkövetkező években akár további 1500 milliárd dollárnyi hitelfelvételt kényszeríthet ki a technológiai cégektől. Az UBS elemzői pedig azt jósolják, hogy csak 2026-ban akár 900 milliárd dollárnyi új kibocsátás is történhet.
„Hitelpiaci befektetőként van valami alapvetően nyugtalanító egy olyan léptékű átalakulásban, amivel most nézünk szembe, és ami elképesztő mennyiségű tőkét igényel” – mondta Daniel Sorid, a Citi amerikai befektetési fokozatú hitelstratégiájának vezetője.
Az aggodalom jeleit már a pénzügyi szektor szereplői is elkezdték kihangosítani, az amerikai pénzügyi szakemberek egyre szkeptikusabbak a mesterséges intelligenciába ömlő gigantikus befektetésekkel. A techszektor adósságállományának robbanásszerűen növekedése sokakat a dotcom-korszak beruházási lázára emlékezteti. A növekedést a nagy szereplők egymás közötti versengése fűti, a környezetvédelmi szempontok és a villamosenergia-hálózat kapacitása pedig a háttérbe szorul.
